A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 44. szám - Megsemmisítési kereset váltóügyekben

316 A JOG (Trautenau), dr. Ullmann (Reichenberg), dr. Ló'bel (Tauszig), Dr. Ascher (Leoben) az esetre, ha a helyosztály-rendszer fogadtatik el, a drágasági viszonyok figyelembe vétele mellett törvényszéki kerületek szerinti megkülönböztetést ajánl. Több indítvány tétetett. Végül dr. Meiszl indítványára a hely osztály-rendszer kivételével egyhangúlag elfogadtak egy a vita folyamán tett legtöbb indítványt összefoglaló javaslatot. A határozat így hangzik: 1. Az ügyvédgyülés elvileg az ügyvédi rendtartásban kimondott szabad egyezkedés alapján áll. 2. A pervesztes félnek kártérítési kötelezettsége tekintetében az aj perrendtartással egyidejűleg egy peres ügyekben irányadó díjszabás lépjen életbe. Az ügyvédnek saját felével szemben való viszonyára nézve ezen tarifa a dijazás legkisebb mértékét képezze, nem érintve az ügyvéd azon jogát, hogy felével szemben esetleg nagyobb igényeket rendes per utján érvényesíthet. 3. Ezen tarifa értéktarifa legyen és a Gruppensystemen alapuljon; tételei fixek, de a helyi osztályok szerint különbözó'k legyenek. 4. - nézve a jelenlegi tarifa marad érvényben, avval a módosítással mégis, hogy minimaltételei megszüntetendők és hogy a progressio a tarifában foglalt elvek szerint értékhatár nélkültovább keresztül viendő'. 5. E tarifa kidolgozására az ügyvédgyülés hat tagu bizottságot választ, mely köteles munkálatát két hónap alatt kidolgozni és az összes kamarák által választott és 3 hó alatt összehívandó delegált bizottság elé terjeszteni megvitatás és határozathozatal céljából, mire a munkálat törvényes foganatosítás végett az igazságügyminiszter elé terjesztetik. Végül határozattá emelték dr. Zins (Stanisló) egy indítványát, melyben azon óhajnak adnak kifejezést, hogy a jelenlegi vagy a jövendő tarifa alá eső ügyvédi szolgálatoknak a tarifaszerü dijon aluli végzését minden ügyvédi kamara, mint a kar méltóságával és becsületével ellenkező eljárást, fegyelmileg fogja megfenyíteni. Az állandó küldöttség íelszólittatott, hogy ezen határozatot minden osztrák ügyvédi kamarának tudomására hozza. A tarifa feletti tanácskozás befejezése után dr. Horn ma igazságügyminiszteri tanácsos igy nyilatkozott: Miután a második osztály az ügyvédi tarifára vonatkozó tanácskozásait befejezte, küldetésem véget ért. Legyenek meggyőződve, hogy a legnagyobb érdeklődéssel kisértem tanácskozásaikat és ugy hiszem minden különös meghatalmazás nélkül is kijelenthetem, hogy az igazságügyi kormány az itt felhozott ép oly alapos mint kimerítő fejtegetéseket a legteljesebb figyelemben fogja részesíteni. Ezen kijelentést élénk tetszéssel fogadták. A napirend második pontja, a csődeljárás reformja, az idő előrehaladottsága folytán a napirendről levétetett. Erre dr. Stolzer (Graz) indítványa került tágyalás alá kihágási ügyekben az ügyvédjelöltekben való helyettesítés tárgyában. Előadó: dr. Greistorfer (Graz). Ugy az előadó ajánlatát, mely szerint a védők névjegyzékébe felvett ügyvédjelöltek bizonyos körülmények között kihágási ügyekben a járásbíróságok előtt, mint a gyanúsított, magánvádló, pótvádló és érdekelt jogtanácsosai működhessenek, valamint dr. Hitschmann ügyvédjelölt indítványát, mely szerint ezen engedély különösen a polgári perrend 31. §.-a szerint helyettesítésre képes ügyvédjelöltek számára igényeltetik — elvetették. Ezenkívül nem ügyvédek helyettesítési joga tekintetében dr. Friedlánder József előadása alapján a következőket határozták: «Az ügyvédgyülés azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az igazságszolgáltatás érdeke követeli, hogy a nem ügyvédek által való perbeli képviseletnél vont törvényes korlátok szigorúan betartassanak és hogy a polgári perrendtartás refomja ne érintse azon határozmányokat, melyek a peres ügyekben való iparszerü ügyfél képviselettől a közjegyzőket eltiltják. Szükségesnek tartja továbbá az ügyvédgyülés, hogy az uj büntető törvény megalkotása alkalmából a zugirászat büntető bíróság által fenyítendő kihágásnak minősíttessék és hogy ne csak a peres és perenkivüli ügyek bírósági elintézésénél való iparszerü helyettesítés tekintessék zugirászatnak, hanem a pénzügyi vagy közigazgatási ügyekben való iparszerü helyettesítés is». Végül dr. M i 1 1 a n i c h meggyőző előadása után egyhangúlag elhatározta az osztály, hogy a fegyelmi tanácsot megillető hatáskör megóvására kívánatos, hogy az elnököt illetve egyes birót az 1895. aug. 1. polgári perrend alapján megillető fegyelmi hatalom ügyvédekkel és ügyvédjelöltekkel szemben a tárgyalás rendes menetéhez okvetlen szükséges rendszabályokra szorítkozzék, magának a fegyelemellenes eljárásnak megítélése azonban a fegyelmi tanácsnak tartandó fenn. Második teljes ülés. A f. hó 21-én tartott második teljes ülésen az osztályok elnökei jelentést tettek a hozott határozatokról és ezeket a plénum helybenhagyta. Erre megválasztották: a helyosztály szerint szerkesztendő tarifa kidolgozására kiküldendő bizottságot. Megválasztattak: dr. Asher Lajos (Leoben), dr. Prischl Frigyes (Wels), dr. R u z i c k a Alajos (Bécs;, dr. R u zi c k a Károly (Bécs), dr. Strósz Manó (Bécs) és dr. U Ilma n n Ignác ÍReichenberg). Ezután állandó deputatiót választották meg. Az ügyvédi kamara elnökén kivül, ki alapszabályok szerint tag, megválasztattak: Benedikt, Dostal, lovag Hermán n, .M illan ich, lovag Mündel, Ofner, Ruzicka Alajos és Schulloff (Bécs) doktorok, dr. T r a g y (Prága), dr. P o r 1 i t z(Triest) dr. S c h 1 o f f e r (Gráz), W il kosz (Krakó),dr. Reissigsen (Brünn), dr. Prischl (Wels) és lovag H r a 11 e r dr. (Lemberg). Lovag dr. Feistmantel Károly zárbeszédében visszapillant az ügyvédgyülés tárgyalásaira. Őrömmel constatálja, hogy az uj polgári rendtartás szentesítése uj életet kölcsönözött az ügyvédgyülésnek, mely az élénk részvételben jutott kifejezésre. Megköszönte az igazságügyministériumnak az érdeklődést, melyben az ügyvédgyülést részesítették és azon reményének adott kifejezést, hogy a hozott határozatok nem maradnak eredmény nélkül. Köszönetet mond továbbá dr. Randa tanár, dr. F r i e d m a n n tanár és Jacobsohn ügyvéd uraknak agyülés nevében jelentéseikért. (Tetszés.) Beszédét "igy fejezi be: ^Örvendetes viszontlátásra a legközelebbi ügyvédgyülésenN (Élénk tetszés és taps.) Miután még dr. Herpal az elnöknek és az állandó deputatio jegyzőjének, dr. O í n e r n e k az ügyvédgyülés előkészítése alkalmából^ és tartama alatt kifejtett fáradozásaikért a gyűlés élénk tetszésétől kisérve az ügyvédgyülés . legmelegebb köszönetét tolmácsolta, a gyűlés bezáratott. Nyilt kérdések és feleletek. Megsemmisítési kereset váltóügyekben. Tisztelettel felkérem, szíveskedjenek a «J og»-ban következő nyilt kérdést közzé tenni: % A) mint elfogadó, B) mint kibocsátó, C) mint forgató, sommás végzéssel köteleztettek 1,095 frt tökét s jár. a váltóbirtokosnak megfizetni. A forgató kibocsátónak a neje, de még nem 21 éves s atyjánál tartózkodik. A sommás végzés ellen kifogásokat nem adott és a határidő lejárta folytán igazolással sem élhet. Körülbelől egy hónap múlva a sommás végzés jogerőre emelkedése után felkérettem, hogy tegyek lépéseket, miszerint a sommás végzés a forgatót illetőleg megsemmisíttessék azért, mert a forgató szenvedő váltóképességgel nem bír. Megjegyzendő, hogy a forgató Csehországban lakik s engem a sommás végzés megsemmisítése iránti lépések megtételére egy ottani ügyvéd által kért fel. Az ottani ügyvéd azt irja, hogy Csehországban elegendő, ha ily esetben a 24 évvel nem biró nő atyja a bíróságnak bejelenti, hogy leánya még nem 24 éves s az ilyen bejelentés — anyakönyvi kivonattal felszerelve — a hozott birói határozatnak megsemmisítését vonja maga után. Természetes, hogy nálunk ilyen bejelentésről egyáltalán szó sem lehet. Kérdés: mit lehet és kell nálunk tenni ? Különösen tekintettel arra, hogy a fél határozottan a sommás végzés megsemmisítését kívánja: lehet-e nálunk ily esetben semmiségi pert indítani? Semmiségi keresetnek csak az 1881: LIX. t.-c. 39. §. g) i) k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek eseteiben van helye. Ezen esetek közül legfeljebb az i) pontra vagyis a forgatónak < önképviseletre nem jogositott» voltára lehetne hivatkozni, ha ugyanis az vitattatnék, hogy váltóperben önképviseletre jogosítottnak csak az tekinthető, a ki a váltótörvény értelmében váltóperbe jogérvényesen vonható, vagyis a ki szenvedő váltóképességgel bir, a ki pedig szenvedő váltóképességgel nem bir s igy váltóperbe jogérvényesen nem vonható, az önképviseletre nem jogosítottnak tekintendő. Ha ez az álláspont elfogadtatnék, akkor természetes, hogy maga a forgató a keresetet nem indíthatná, mert keresetet beadni és abban önképviseletre nem jogosított voltát vitatni — az furcsán venné ki magát. Ebből folyólag további kérdés az: jogosítva van-e a férjes forgatónak atyja keresetét beadni ? Felkérem a t. kartárs és biró urakat, szíveskedjenek e kérdésben véleményeiket nyilvánítani. Dr. Vanovics János, ügyvéd Turócz-Szt.-Márton. Vegyesek, A perköltségek megállapításához. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és az elsőbirósági Ítéletnek azt a részét, melylyel felperesi ügyvéd dija ügyfelével szemben 3 frt 20 krban állapíttatott meg, megváltoztatja annyiban, hogy a most jelzett ügyvédi díj mennyiségét 6 frt 30 krra felemeli; meg nem támadott egyéb részét pedig változatlanul hagyja, mert a keresetért és tárgyalásért megállapított 3 frt 20 kr. a teljesített munkával és kiadással arányban nem állván, az elsőbiróságnak idevonatkozó intézkedése sérti az 1868. évi LIV. t.-c. 252. és az 1874. évi XXXIV. t.-c. 54. szakaszában foglalt rendelkezést. Minthogy pedig az ügy ez a része eldöntésre alkalmas: annálfogva az elsőbirósági Ítélet ide vonatkozó részét az 1893. évi XVIII. t.-c. 204. szakasza alapján megváltoztatni és felperesi ugyved diját ügyfelével szemben az Ítélet rendelkező részében kitett összegre fölemelni kellett. (1896. évi szeptember hó 18-án. E. 289. szám alatt.) Perletétel a felebbezési eljárásban. A budapesti kir. kereskedelmi es válótörvényszék következő végzést hozott: A kir. tör-