A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 44. szám - A közjegyzői állások szaporítása kérdéséhez. Válasz-a Jog 25. számában megjelent cikkre

315 Ausztria és külföld. A tizedik ausztriai ügyvédgyülés. A tizjdik ausztriai ügyvédgyülés tárgyalásait ismerkedési estély előzte meg, mely f. hó 18-án a <díotel de Francé > termeiben igen emelkedett hangulatban folyt le. A tanácskozásokat f. hó 19-én kezdték meg; színhelyük az alsóausztriai országház volt. Minthogy a tanácskozások lefolyásáról a gyorsírói feljegyzések alapján szószerinti jelentés fog megjelenni, mi a magunk részéről csak a tárgyalások menetének rövid vázlatára szorítkozunk. Első teljes ülés A megnyitó ülést, melyen 437 bécsi és vidéki ügyvéd vett részt, dr. Mündel R., az alsóausztriai ügyvédi kamara elnöke, ezen kamarának és az állandó választmánynak nevében azon kívánsággal nyitotta meg, vajha eredményteljes volna az ügyvédgyülés munkája, vajha illetékes helyen kellő méltánylásban részesülnének határozatai. Lovag Krall osztályfőnök a megjelenésben akadályozott gróf Gleispach igazságügyminiszter nevében üdvözli az ügyvédgyülést és biztositá őket, hogy az igazságügyi kormány az ügyvédgyülés tárgyalásait a legnagyobb figyelemmel kiséri és bizton reméli, hogy fontos és az ügyvédi kart illető ügyekben sikerülni fog oly eredményeket elérni, melyek az ügyvédek kívánalmainak és a közjónak egyaránt meg fognak felelni. A polgári perrendtartás reformjának keresztülvitele az ügyvédi és bírói kar harmonikus együttműködését igényli; (Élénk helyeslés.) az igazságügyi kormány ennek előmozdításában szívesen segédkezik. (Megújuló tetszés.) Dr. Neumayer, Bécs város polgármestere, Bécs városa nevében a vidéki vendégeket üdvözli és azon kívánságának ad kifejezést, hogy a jelen ügyvédgyülés a bécsi ügyvédek és a közelből és távolról egybegyűlt kartársak között a fennállott szívélyes viszonyokat felevenitse és elősegítse. Ezután a gyűlés megalakult. Elnöknek közfelkiáltással az alsóausztriai ügyvédi kamara alelnökét, lovag Feistmantel Károly dr.-t választották meg, a ki azután az alapszabályok adta jogánál fogva dr. Porlitz (Trieszt) és dr. Erlich (Brünn) ügyvédeket alelnökükül, dr. Nejedly (Prága), dr. G r e i s t o r f e r (Graz), dr. A s c h e r ügyvédeket és dr. H i t s c h m a n (Bécs) ügyvédjelöltet pedig jegyzőkül kérte fel. Lovag F e i s t m a n t e 1 Károly elfoglalván az elnöki széket, meleg szavakkal emlékezett meg az ügyvédgyülésnek az utolsó ügyvédgyülés > 1891) óta elhunyt tagjairól, mire a jelenlévők gyászuk jeléül felállottak. Erre rögtön mindkét osztály, melyek egyidejűleg tárgyaltak, megkezdte működését. A tárgyalásokat f. hó 20-án folytatták. I. osztály: a jog müvelésére. Az első osztály a következőkép alakult meg: Elnök lett: dr. Dostal i Bécsi, alelnökök: dr. T u r n w a 1 d József ÍReichenberg) és dr. üfner (Bécs), jegyzők: dr. Falk ;Prága), dr. L a ndau Leo. Ezen osztályban a napirend első tárgyát a bírói hivatalok betöltéséről, belső szervezetéről és ügykezeléséről szóló törvényjavaslathoz beadott indítványok képezték. E tárgyról dr. Randa Antal, udvari tanácsos, tanár és dr. Friedmann Ottó tanár nyújtottak be véleményt. Dr. Pattai (Bécs), ezen ügy előadója, egész sor indítványt terjeszt elő és okol meg nagy ékesszólással. Ezekben egyebek közt elvi hozzájárulását nyilvánítja mindazon intézkedésekhez melyek alkalmasak arra, hogy az ügyvédség és birói hivatal kölcsönös függetlenségük megóvása mellett, egymáshoz közelebb hozassanak; követeli az ügyvédi vizsga újjászervezését és a polgári és büntető tanácsoknak,a bírói hivatalnokok képesítése tekintetében való egyenrangusitását és végül a bíráknak a szervezetváltozás alkalmából akaratuk ellenére történő áthelyezésére illetve nyugdíjaztatására vonatkozólag azon óhajának ad kifejezést, hogy a nyugalombaküldés mindig a teljes systemizált fizetés meghagyásával történjék. Ezen indítványok, a felettük folytatott vita alkalmából tett néhány pótinditványnyal együtt az osztály helyeslésével találkoztak. Egyúttal dr. Ofner indítványára egyhangú határozatot hoztak, melyben sajnálatuknak adtak kifejezést a felett, hogy az ügyvédgyűlésnek lehetetlenné tették, hogy a bírósági szervezetről szóló törvényhez hatékony indítványokat tegyen, minthogy a parlamenti állandó bizottság ép az ügyvédgyülés előtti utolsó héten hozott kötelező határozatokat. Az első tárgyalási nap délutánján dr. Kornfeld Ignácz referált a feltételesen illetékmentes okiratokról s ugy ő, mint előadótársa.dr.Weingarten Károly (Brünn i,több részletes indítványt tett. Beható vitatkozás után a következőket határozták. Az ügyvédgyülés a jogállam alapelveivel meg nem egyezőnek tartja, hogy valamely okirat, mely keletkezésekor illetékmentes, illeték alá essék akkor, ha a jogában sértett a biró segélyét veszi igénybe. Az ügyvédgyülés megfelelőnek tartaná, ha egységes perilleték hozatnék be és a jogviták alkalmából szedett minden egyéb illeték eltöröltetnék. Egyúttal arra az időre, mig ez a reform keresztülvitetik, a feltételesen illetékmentes okiratok tekintetében jelenleg fennálló intézkedések helyes kezelése és értelmezése körül felmerült számos kívánalmat határozattá emeltek. Élénk vita fűződött dr. P o r z e r József (Bécs) és dr. R o s e nblatt József (Krakój előadó uraknak az előnyomozás reformjáról tett előterjesztéseihez. Végül a következő, részben a két előadótól közösen fogalmazott ajánlatok fogadtattak el. Az előnyomozás reformja oly irányban tűnik fel parancsoló szükségnek, hogy az ügyfélnyilvánosság már itt szabálynak ismertessék el. Ennek következtében kell a) hogy a védő már az előzetes eljárás folyamán jogvositva legyen az iratoknak korlátlan megtekintésére; b) hogy tanuk és szakértők kihallgatásánál, úgyszintén más bizonyítékok felvételénél közremüködhessék; O hogy jelen lehessen a gyanúsított kihallgatásánál és utóbbival, ha letartóztatták, harmadik személyek kizárásával beszélhessen; d) hogy jogosítva legyen a .— - -.előtt előterjeszteni és megokolni a gyanúsított panaszát az előnyomozás elrendelése illetve a vizsgálati fogság kiszabása ellen. <• A vizsgálati fogság tekintetében a következő alapelveket mondották ki: «A 175. §. 4. esetében vizsgálati fogság kiszabása elejtendő és ennek folytán a 180 §. így módosítandó: «Rendes vizsgálati fogság csak oly gyanúsított ellen rendelhető el, a ki a vizsgálóbíró által történt kihallgatás után még mindig gyanus valamely bűntett vagy vétségben és a kinél a 175. §. 2. és 3. bekezdésében megjelölt körülmények valamelyike beáll.» A 180. §.-hoz, mint 4. és 5. bekezdés a következő uj határozatotok iktatandók be : «A gyanúsított egyidejűleg felvilágosítandó, hogy jogában áll a vizsgálati fogság elrendelése ellen előtt panaszt tenni és ezen panasznak előtti vitelére védőt megnevezni. Még azon esetben is, ha gyanúsított a vizsgálóbírónak vizsgálati fogságot elrendelő végzése ellen panaszlási jogával nem él, köteles a vizsgálóbíró határozatát legkésőbb három nap lefolyása alatt megerősítés végett a elé terjeszteni. Ha a megerősítés három nap alatt meg nem történik, a vizsgálati fogság, hacsak a 197. ij. rendelkezése nem érvényesül, megszüntetendő.* A 190. §. 2. bekezdése igy módosítandó: «Ha a gyanúsított a 175. tj. 3. bekezdése alatt említett ok miatt van fogságban, ugy ez szabály szerint a latartóztatástól számított egy hónál tovább meg nem hosszabbítható. Kivételesen, de csakis két héttel meghosszabbítja a másodfolyamodásu bíróság a.- indítványára, de csakis igen fontos ügyekben és bonyolódott vizsgálatok esetén.» Azonkívül dr. Pro ks ch és dr. Bachrach Adolf referensek megegyező előterjesztései alapján és beható vita után elhatározta az osztály,' hogy kívánatos volna, hogy az uj codificatio alkalmából a peres eljárás keretében a tárgyalási módszert szabályozó normák is revideáltassanak és hogy e mellett az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlen, hogy az u. n. «nemesi bíráskodás»-nak birói funktionariusok általi gyakorlása minden körülmény között fentartassék. Dr. Jager Antal (Salzburg) napirendre tűzött s a járásbírósági kerületek terjedelmére vonatkozó indítványa nem lett tárgyalva, mert indítványozó nem volt jelen és a gyűlésen senki más az indítványt át nem vállalta. Ezzel az első osztály napirendje ki volt merítve. II. osztály: kari ügyek. Elnök: dr.W i 1 k o s z (Krakó); alelnökök: dr. P r i s c h 1 (Web) és dr. S t e i n Adolft Bécs); jegyzők: dr.T a u s s i g Alfréd (Trautenau) és dr. Stei n er József. A fő tárgyat itt az ügyvédi díjszabás képezte; nemcsak az | első napnak d. e.-je és d. u.-ja, hanem a második tárgyalási nap d. e.-je is kizárólag e tárgygyal foglalkozott. A tárgyalás alapját egyfelől dr. Wien Ferenc indítványa képezte, a ki igen érdekes megokolással a díjtarifa alkalmazására és tartalmára vonatkozólag az alapelvek egész sorozatát állította fel, másrészről egy dr. Ruzicka Alajos készítette törvényjavaslat az ügyvédek részére polgári perekben irányadó díjszabályzat kibocsátása tárgyában, mely részletezett tarifát taztalmaz. A vitában kifejezésre jutó vélemények nagyon eltértek egymástól. Különösen élénken tárgyalták a kérdést, vájjon a tarifa csak a marasztalt féllel szemben avagy az ügyvédnek saját feléhez való viszonyánál is alkalmazásba vétessék-e, miféle elvek szolgáljanak a tarifa alapjául és vájjon a jelenlegi - - tarifában fennálló helyosztály-rendszer fentartassék-e. Dr. Benedikt (Bécs) kijelenti, hogy gyakorlati okokból a 300 vagy 500 frtig terjedő perekben a díjszabást pártolja, egyébként azonban minden nem vonatkozó tarifázásnak ellenzője, mert a perek, ha ugyanazon összegről folynak is, igen különböznek a tett szolgálatok tekintetében, melyek pedig a díjazás mértékei kell, hogy legyenek. Dr. Z u c k e r (Bécs) azon nézetben van, hogy a tarifának csak az ellenféllel szemben van értelme. A díjtétel a per tárgyának értékfokozatai szerint emelkedj jék s ha egy előkészítő eljárásra avagy a tárgyaláson kívül külön bizonyító eljárásra van szükség, ugy ez külön tételek alapján külön díjazandó (Gruppensystemj. Az ügyvédnek saját felével való viszonyában a bérszerződésről szóló törvényes intézkedések alkalmaztassanak. Dr. Stross (Bécs) csatlakozik ezen nézethez és rámutat az ügyvédnek saját felével szemben lévő követelése és a pernyertes félnek az ellenféllel szemben lévő kártérítési igénye közti jogi különbségre. A német Gruppentarifot védik dr. Tauszig