A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 43. szám - Felsőbíróságaink uj palotája

A. JO»i Ítélethozatalnál az egész tanácskozás és szavazás kihallatszik az előszobába, úgyhogy kár volt ezért a feleket és ügyvédeket kiküldeni. Eddig hason nyilvánosságot csak Zürichben tapasztaltam. A föbaj a tanácstermekben elhelyezett tanácskozási asztaloknál tapasztalható. Eddig e célra patkóalaku széles nagy asztalok, kényelmes karosszékekkel voltak használatban. Az uj tanács-asztal ellenben valószínűleg a majdani, szóbeliségen alapuló uj perrendtartásra való tekintettel, mely azt követeli, hogy biró és ügyfelek egymást szemtől szembe lássák, keskeny és egyenes, ugy hogy a curiai hét és a Táblánál az öt biró egy sorban és pedig háttal az ablaknak kénytelen ülni. Tekintve már most, hogy a tanácstermek legnagyobb részében majdnem elviselhetetlen léghuzam tapasztalható, a birák majdnem kivétel nélkül erős meghűlésnek és súlyos betegségeknek vannak kitéve. Sőt meg is történt már a közel mult esős és hűvös napok egyikén, hogy a Tábla elnöke előtt egy egész tanács azon kategorikus kijelentéssel megjelent, hogy képtelen tanácskozásait a teremben folytatni a nagy léghuzam miatt; és még csak küszöbén állunk a télnek ! A keskeny tanácskozási asztal szükségessé teszi más bútordarabok igénybevételét, mert az akták az asztalon el nem férnek; ezenfelül nincs gondoskodva a segédkönyvek, törvények stb. elhelyezésére szolgáló polcokról, mindezt tehát a meglévő ócska bútorzatból kellett pótolni, a mi a terem stílszerű berendezéséhez nem illő és néha már a színek és az állványok nagyságának különbözősége folytán is komikus látványt nyújt. Az ügyvédek asztalai elég csinosak, azonban oly kicsinyek, hogy azokra akták és könyvek, melyek íelebbezésre és tárgyalásra nagyobb számmal szoktak elvitetni, el sem férnek. A hallgatóságnak szánt hely is oly szük, hogy már több tanú is alig fér el; a közönség pedig teljesen kiszorul. A tanácselnökök és — a mit dicsérőleg kell kiemelnünk: az egy tanácshoz tartozó birák is, utóbbiak persze collective egy külön dolgozó szobával birnak; ezek berendezése elég csinos, de bútorzatuk elégtelen és célszerűtlen. Ruhafogasokról pl. nem volt előre gondoskodva, mert azok helyét a félig ruhára, félig aktára berendezett szekrényeknek kellett az építészek terve szerint pótolniok. Csakhogy ezen szekrények a lehető leghasznavehetetlenebbek; oly szűkek, hogy egy téli kabát már bele sem fér és a mellett a töszomszédos akta ki van téve esőben vagy havazáskor a nedvesség általi rongálódásnak. Ezt hamarosan be is látták és a ruhaszekrényt a mult századból való és már a padlás lomtárába került ruhafogasokkal helyettesittették. Tessék már most az ily szobának esztétikai benyomását elképzelni! Mintha csak uj frakkba és foltozott nadrágba öltözött egyén állna előttünk! . . De mint aktaszekrények sem felelnek meg ezen bútordarabok hivatásuknak. Az alapeszme helyes: minden biró viselje gondját a neki kiosztott pereknek és ebből válogassa a hetenkinti előadásra bejelentendő darabokat, melyeket majd a szolgával lakására vitethet; a hivatalban dolgozni már azért is lehetetlen, mert ezen kis szoba 10—12 bírónak közös szobája. De annál silányabb a kivitel. Az egyes regálék oly szűkek, hogy azokban már alig egy vaskosabb aktacsomó, annál kevésbbé pedig az összes kiosztott percsomó férhet el. Hogy mikép lesz ezen bajon segítve és fogja a netán elkallódó aktákért a felelősséget viselni, erre igazán kíváncsiak vagyunk. A biró csak a saját zára alatt tartott iratokért tartozik feleleni, kire lesznek majd a többi, a szekrényben el nem helyezhető iratcsomók bizva ? Ez komoly kérdés, mert a legkisebb mulasztás vagy eltévesztés itt véghetetlen zűrzavart idézhetne elő. Vannak ügyvédi szobák is; rájuk lehet azonnal ösmerni a bútorzat teljes hiányából. Ócska bútor reclamatióra adott volna okot, — tehát jobb ennél a semmi. Egy ily szobán keresztül O Felsége is haladt, csakhogy akkor a szomszéd terem bútorai takarták a hiányt. A bíráknak fentartott helyiségekből távozván kiérünk a sötét előszobába és folyósóra. Az előszoba csak másodvilágitást nyer a folyosóról; itt lesznek kénytelenek a birák a tanácskozási szünet alatt időzni, mert a folyosókon, még ha azok télen fűtve is lesznek, a várakozó felek és ügyvédek időznek, itt sürögforog a számos.) járó-kelő és igy teljesen ki van zárva az, hogy a birák a folyosókon sétáljanak azalatt, míg a tanácskozási terem szellőztel-ve lesz. A szük birói szobákban sem időzhetnek, mert két órai fárasztó ülésezés után jól esik egy kis mozgás, erre pedig a birói szobában hiányzik a legszükségesebb: a hely és a levegő, Bizony erre sem gondoltak az építtetők! A Curiáról átmegyünk a kir. ítélőtábla helyiségeibe. Bár korántsem vetélkednek itt az elnöki fogadó és dolgozó helyiségek a Curia elnökeinek fejedelmi bőkezűséggel berendezett fogadó termeivel, ugy- mégis el kell ismernünk, hogy a másodbiróság elnökének fogadóterme és dolgozó szobája elég csinos és nem derogál a Tábla elnöke diszes állásának. De azért itt is sok a kifogásolni való. Megfeledkeztek arról, hogy a Tábla elnökének és ép ugy az elnöki irodának és néhány tanácsnak a helyiségei észak felé fekszenek, a hová sohasem jut egy napsugár. Ez fiatal embernek talán kevés gondot okoz, festőt még talán hálaériettel töltene el, de ugy az elnök mint a birák már előrehaladottabb korúak, kik kívánják a meleg napsugarat, holott most egyre fáznak az északi szélnek túlságosan exponált, a nap jótékony sugarát nem ismerő helyiségeikben. Csak igy érthető, hogy a Tábla elnöke már szeptember hóban volt kénytelen saját dolgozó szobáját füttetni és a mellett is folytonos meghűlésnek van kitéve, mert a fogadó termet füttetni a takarékosság tiltja. Az észak felé fekvő tanácskozási termekben pedig a másutt is érezhető léghuzam teljesen elviselhetetlenné válik és kevésjóstehetség kell ahhoz, ha azt jövendöljük, hogy előbb-utóbb a bírák fokozott beteglétszáma kényszeríteni fogja az igazságügyi kormányzatot arra, hogy itt gyökeres és alapos változtatások történjenek. Az elnök sötét előszobájában, jobban mondva várótermében valamivel kevésbé primitív bútorzatot szerettünk volna látni; végre is olyan urak is kénytelenek ott antichambrirozni, a kik nem igen szokták meg a falócán elhelyezkedni; de itt csak pium desideriumot fejezünk ki, mert van annál szükségesebb kiadás és berendezési szükséglet. Ellenben botrányosnak mondható a tábla alelnökének előszobájában összehordott és talán valamely zsibvásáron összekunyorált — mert pénzért nem igen vesztegethető — bútorzat. A bársonyruha alatt nem igen szeretjük látni a rongyos és piszkos alsószoknyát. A félemeleten vannak a segédhivatalok elhelyezve, de csak rövid idő óta; mert kezdetben a földszinti helyiségek voltak nekik szánva, csakhogy azokban csakhamar furcsa tapasztalatokat tettek: a falakról csurgott a viz, a padlón pedig egerek és patkányok hirdették az uj aerát. Igy csak az irattár egyik részének jutott a szerencse, földszinten, sötét és télen füthetlen helyiségekben és egy keskeny, teljesen sötét lépcsőn az irattári személyzetnek alkalmat nyújtani lámpás segítségével és tornászati müveletekkel az aktát kiböngészni és az építészek dicsőségét zengeni. Szerencsére a patkányok és egerek lényegesen könnyitendik majd az irattári tisztek feladatát, mert a hol nincs ott ne keress. Ha Erdély miniszter ur annyi fáradságot venne magának ezen irattári helyiségeket megtekinteni, akkor az aktákon, de még a kétségbeesett irattári személyzeten is hamarosan volna segítve. Az iktató és értesítő hivatalhoz közeledve, szokatlan zaj üti meg a fülünket. Első benyomásom, hogy itt valami nagy veszekedés mehet végbe. Benyitok és csodálkozásomra a legbékésebb csend uralkodik itten; e zajt a túlságos akusztika okozza, mely az értesítő hivatalban oly hangzavart idéz elő, hogy az irodatisztek alig értik az értesítést kérők szavát és viszont. Itt, valamint a segédhivatalok mindegyikében általános a panasz a nagy léghuzam és a helyiségek szük volta valamint célszerűtlen beosztása ellen. Mindezen hivatalok bútorzata a lehető legrondább; mert mig a vestibulere százezrek költettek, addig a segédhivatalokban a régi, kiszolgált és még az ujvásártéren is csak ironikus mosolyt keltő törött, kopott és szakadt bútorok lettek elhelyezve. Sőt még az irodaigazgató szobájában is oly butorgarniturát helyeztek el, melyre utálat ráülni, annyi rajta a zsír és háj. A segédhivatalok nem lesznek a központi légfűtés által fűtve; ez is sok panaszra fog okot adni, mert van helyiség, mely kályhával sem bir (pl. az irattár). A kiadóban az irodaigazgató szobája mellett expediáltatnak az ülésben elintézett ügydarabok; az e célra szolgáló helyiség azonban sötét, füthetlen és ajtóval el sem zárható, ugy hogy bárki is könnyű szerrel birtokába ejthet egy-egy fontosabb aktacsomót, :i nélkül, hogy ezért bárkit is felelősségre lehetne vonni, mert a felügyeletet gyakorló irodaigazgató másutt is el van foglalva és idegenek itt szabadon járhatnak ki és be. A másoló napidijasok szobája oly szük, hogy ott 16—20 irnok rossz és fülledt, dohányfüst által is túlságos mértékben rontott levegőben kénytelen dolgozni és nemcsak egész idejét, de tüdejét és egészségét is áldozatul hozni. Komoly észrevételeket teszünk azon biztos reményben, hogy elég a figyelmeztetés, hogy a főbajokon azonnal segítve is legyen. És ezért nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a sok arany és márvány mellett nem volt pénz és hely elegendő számú k 1 o s e t re. Az összes segédhivatalok részére,tehát 80—100 embernek ugy a Táblán mint a Curián (utóbbit csak a Táblán tapasztalt visszásságok alapján következtetjük) csak egy klozet van; ez még a sok járókelő fél rendelkezésére is áll. E tárgynál szükségtelen hosszasabban időznünk, bárki levonhatja ebből a közegészség és illem consequentiáit. De ugyanily baj még az első emeleten is forog fenn; ott is egy egész tanács és a várakozó felek részére csak egy efféle szükséges, de vajmi ritkán valódi nevén nevezhető mellékhelyiség van provideálva. Nem kegyeskednék Hauszmann ur az alkotmány-utcai igazságügyi palota ebbeli mintaszerű berendezését megtekinteni és a saját építményének collaudálása előtt a szükséges pótmunkálatokat véghezvinni ? A mi ott nem volt boszorkányság, az itt is könnyű módon létesíthető, ezt már az építészi ambíció is megköveteli. A souterrainben laknak a Curia és Tábla portásai, továbbá az uj igazságügyi palota gondnoka. A helyiségek most — mint már emiitettük — egészségellenes módon nedvesek és a Curia portása Mészáros már meg is sinyli azuj dicsőséget, mert karját már alig bírja mozgatni. A gondnok egyúttal az igazságügyminiszterium főirodaigazgatója. Semmi kifogásunk sem volna e derék úriember ellen, de kinevezése egyenesen a Curia elnökének, mint az uj épület főgondnokának hatósági körébe ütközik. Mert csakis neki állott volna jogában a gondnokot kinevezni és ez csakis az ő tőhatósága alatt működhetik, holott az igazságügyminiszter által kinevezett gondnok természetszerűleg csak akkor tartozik a Curia elnökének parancsait és utasításait elfogadni, ha azt éppen jónak