A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 42. szám - Orvosolható birói tévedés?

168 A JOG perben nem a közkereseti társaság, hanem U. Ferenc és B. József állottak. Egyebekben a kir. járásbíróságnak ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. A magyar királyi Curia (1896. évi szeptember 2-án 6,039. sz. a.). A kir. itéló'tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsó'bíróság ítélete hagyatik helyben, oly szorosabb meghatározással és kiegészítéssel, hogy vádlottak a hírlapokban való egyszerű közlés költségeit az illető' számlák kézbesítésétől számítandó 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt köteleztetnek magánvádló részére egyetemleg megfizetni s ezen költségek vádlottakat terhelhető legmagasabb összeg 50 frtban állapittatik meg. Indokok: A vádbeli cselekmény gyanújából U. Ferenc és B. József társas [üzletében 1895. évi június hó 15-én házkutatás tartatván, ez alkalommal U. Ferenc, mint gyanúsított bíróilag kihallgattatott és védekezése jegyzőkönyvbe vétetett. Ebből íolyólag az ügy felderítése végett eszközölt további birói cselekmények valamennyi terhelt, tehát U. Ferenc ellen is intézettnek veendők és pedig annyival inkább, mert W. Jakabnak 1895. évi november hó 4-én felvett jegyzőkönyvi nyilatkozata B. Józsefet és U. Ferencet egyaránt terheli. Különben is a kihágások iránti eljárásban a tárgyalást megelőző bünvizsgálat és rendes vizsgálati határozat nem kívántatván, azon körülményből, mely szerint U. Ferenc ellen ily határozat nem hozatott és nyilatkozatáról tárgyalás előtt külön önvallomási jegyzőkönyv fel nem vétetett, elévülési kifogás nem meríthető. Minthogy pedig a vádbeli kihágás megtorlása iránti eljárás a kbtkv. 31. §-ában kitett 6 hónapig egy izben sem szünetelt: a kir. itéló'tábla ítéletének megváltoztatásával az első birói ítélet volt ezen és az abban felhozott indokokból helyben hagyandó. A hírlapokban való közlés dijainak vádlottak által fizetendő maximalis összege, ezeknek érdekében és a történhető visszaélés meggátlása végett határoztatott. Alaptalan feljelentés folytán foganatosított fenyítő zárlat által okozott kárért a feljelentő felelős. (M. kir. Curia 1896. febr. 28-án 3,288/p.) A kir. Curia a jogerős Ítélettel kiszabott szabadságvesztésbüntetésnek valamely jogerőre nem emelkedett más ítéletbe való beolvasztását az esetek körülményeihez képest célszerűségi szempontból többször nem kifogásolta ugyan, de ezt kivétel nélkül követendő szabályul el nem fogadta; miért is — a mennyiben célszerűnek mutatkozik — a már jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést szenvedő vádlottnak ujabb elitéltetése esetén az összbüntetés kiszabása az ujabb ítélet jogerőre emelkedése utáni időre tartható fenn. (M. kir. Curia 1896. aug. 26-án 7,914. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Panaszlott meghatalmazott ügyvéd azzal a kifejezéssel élvén, hogy az eljáró kir. ügyészségek és az ezek által beadott indítványok alapján az eljáró kir. törvényszékek a vádhatározatok hozatalánál nem járnak el azon lelkiismeretességgel, melyet alkalmazni kell akkor, midőn az állampolgárok oly drága becsülete és hírneve forog szóban, — ez a kifejezés a jogosult bírálat határát túllépte és az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ában megjelölt sértő kifejezésnek minősíthető. A budapesti ügyvédi kamara (1896. évi április hó 17-én 296. sz. a.) A kamara fegyelmi bírósága dr. M. Elemér bpesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg határozott: A kamara fegyelmi bírósága a panaszlott ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 73. §-a alapján meginti és rendreutasítja, stb. Indokok: A budapesti kir. ügyészség az alapon kívánja panaszlott ügyvédnek megbüntetését, mert a H. Rikhárd Kelemen elleni bűnügyben az elsöbirósági vádhatározat ellen általa beadott felebbezésében a kir. ügyészséget és a kir. törvényszéket a lelkiismeretesség hiányával vádolja. A kir. ügyészségnek ezen panasza azonban nem bir alappal. Az inkriminált mondat szószerint következőleg hangzik: «A neheztelt végzés ujabbi bizonyítéka annak, hogy az eljáró kir. ügyészségek és az ezek által hozott indítványok alapján az eljáró kir. törvényszékek a vádhatározatok hozatalánál nem járnak el azon alapossággal és lelkiismeretességgel, melyet alkalmazni kell akkor, midőn az állampolgárok oly drága becsülete és hírneve forog szóban > Ezen szöveg szerint panaszlott ügyvéd nem lelkiismeretesség hiányával vádolja az emiitett hatóságokat, hanem világosan és félreérthetetlenül csupán azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kir. ügyészségek és törvényszékek által a vádhatározatok hozatalánál követett eljárás nélkülözi az alaposságnak és lelkiismeretességnek azon magas fokát, a melyet ily esetben mindig alkalmazniok kellene. Ezen értelmezés mellett pedig a kifogásolt kifejezés nem haladja tul a megengedett bírálat határait, s ezért panaszlott ügyvéd a felebbezésében használt ezen kifejezés miatt felelősségre nem vonható. Ellenben vannak a hivatkozott felebbezésben más kitételek, melyek a kir. ügyészségre és a kir. törvényszékre nézve tényleg sértők. így «frivol felfogással* vádolja panaszlott ügyvéd nevezett hatóságokat, továbbá azt mondja, hogy a kir. törvényszék «hihetetlen felületességgel és a magyar büntetőjog elemi rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyása mellett» járt el s végül felkiált, hogy «valóban difficile est satyram non scribere.» Ezen kifejezések használata által panaszlott ügyvéd kétségtelenül túllépte a szólásszabadság korlátait és megsértette a kir. ügyészséget és a kir. törvényszéket. Tekintettel azonban arra, hogy a terjedelmes felebbezés egyéb részeiben szigorúan tárgyilagos és szakszerű, a hivatkozott kitételek sem eshetnek oly súlyos beszámítás alá mely a fegyelmi eljárásnak elrendelését tenné indokolttá s azért az 1874. évi XXXIV. t.-c. 73. §-át kellett alkalmazni. A magyar királyi Curia (1896. évi szeptember hó 5-én 282. sz. a.) A fegyelmi bíróság határozata megváltoztattatik, dr. M. Elemér bpesti ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik, illetve nevezett ügyvéd az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ának rendelkezése alapján vád alá helyeztetik és a fegyelmi bíróság az 1874. évi XXXIV. t.-c. 85. §-ában előirt további intézkedésre utasittatik. Indokok: A bpesti kir. ügyészség a 30,448'895. számú feljelentéséhez csatolt 11,977/895. bl. sz. felebbezésre vonatkozó indokokban, panaszlott dr. M. Elemér meghatalmazott ügyvéd azzal a kifejezéssel élt: <hogy az eljáró kir. ügyészségek és az ezek által hozott indítványok alapján az eljáró kir. törvényszékek a vádhatározatok hozatalánál nem járnak el azon lelkiismeretességgel, melyet alkalmazni kell akkor, midőn az állampolgárok oly drága becsülete és hirneve forog szóban.» Ez a kifejezés a jogosult bírálat határát túllépte, az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ában megjelölt sértő kifejezésnek minősíthető. Ez okból a íegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával, nevezett ügyvéd ellen az id. törvény alapján és az 1874. évi XXXIV. t.-c. 79. és 84. §§-ainak alkalmazásával a fegyelmi eljárás elrendelendő, illetve minthogy további vizsgálat nem szükséges, panaszlott vád alá helyezendő volt. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A végrehajtás folyamában beJiajthatatlannak bizonyult bűnügyi költségek törlése a pénzügyi katóságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. pénzügyiministernek 1893. évi október hó 31-én 64,613. szám alatt kelt határozata. Azon házasulótól, ki túlhaladta azon év december 31-ikét, melyben élete 23-ik évét betöltötte, nem kell annak bizonyítását kérni, hogy a hadsereghez, vagy honvédséghez besorozva nincs. (A m. kir. belügyminister 1896. évi augusztus hó 24 én 70,207. sz. alatt kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Tichler János e. Budapest budapesti keresk. és váltótörvényszék, bej. nov. 17. félsz. dec. 17. csb. Kazacsay Gerö. tmg. dr. Grósz Lipót. — Kohn Manóné e. Vadkert, kalocsai trvszék, bej. nov. 14. félsz. dec. 9. csb. dr. Simon József. tmg, Safáry Gyula. — Bienenstok Sámuel e. Borosjenő. aradi trvszék, bej. nov. 25. félsz. dec. 17. csb. Nyirö Géza, tmg. Fehér György. — Klein Sándor e. Szolnok! szolnoki trvszék. bej. nov. 16. fesz. dec. 12. csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Szendrei Henrik. — Münzer Antal e. Enying, veszprémi trvszék! bej. nov. 16. félsz. dec. 1. csb. Berky Károly, tmg. Rác Gyula. — Kossovits M. L. e. Nagy-Szt.-Miklós, nagy-kikindai trvszék, bej. nov. 30. félsz. dec. 12. csb. Horváth Gusztáv, tmg. dr. Fischof Henrik. — Kalmár Izidor e. Székelyhíd, nagyváradi trvszék. bej. nov. 19. félsz, dec. 1. csb. Geleta Géza, tmg. Várady Soma. — Kerekes Bogdán e! Torda-Szent-László, tordai trvszék, bej. dec. 1. félsz. dec. 18. csb Pozsonyi Antal, tmg. Popesku György. — KufFler Adolf e. Pozsony! pozsonyi trvszék, bej. dec. 9. félsz. dec. 27 csb. Heifel József, tmg. dr. Gombai Izsó. -- Száva István e. Gyó-Szent-Miklós, csíkszeredai trvszék bej. nov. 11. félsz. nov. 20. csb. Weér Görgy, tmg. Orel Máté. — Láng József e. Ruma, mitrovicai trvszék, bej okt. 10. csb. s tmg. Simonovics Milán. — Marsalko Leó e. Nagyvárad, nagyváradi trvszék. bej. nov. 17. félsz. dec. 7. csb. Geleta Géza, tmg. dr. Benedek Vilmos. — Ifj. Kandel József e, Tasnád. zilahi kir. trvszék, bej. nov. 25. félsz, dec 28. csb. Balogh Győző, tgm. Pákai László. Pályázatok: A temesvári kir. tszéknél jegyzői áll. okt 24. — A galgóci kir. jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 24. — Verbélyi kir. jbiróságnál jár ás birói áll. okt. 24. — Szegedi tszéknél j e g yzöi áll. okt. 24. — S.-A. Újhelyi tszéknél aljegyzői áll. okt 24 — Gálszécsi kir. jbiróságnál albirói áll. okt. 24. — A nagy-becskereki kir. tszéknél aljegyzői áll. okt. 24. — A temesvári kir. tszéknél aljegyzői áll. okt. 25. - A csik-szeredai kir. tszéknél a 1 j e g y z ő i all. okt. 25. — A kun-halasi kir. jbiróságnál járásbirói áll. okt 27 — A szegedi kir. ítélőtábla kerületében 6joggyakornoki áll. okt. 28. — A püspök ladánvi kir. jbiróságnál aljegyzői áll okt 27 —' Az ipolysági kir. tszéknél aljegyzői áll. okt. 27. - A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. okt. 27. - Kulai kir jbiróságnál aljegyzői all. okt 27. - A budapesti kir. ügyészségnél ügyészi állás okt. 29. ARSASAG NYOMDÁJA BUOAPEETcl*