A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 3. szám - A végrehajtási kérvény példányainak száma

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 3. szamához. Budapest, 1896 január hó 19-én. Köztörvényi ügyekben. Habár a tulajdonjogi bekeblezés szabálytalan volt is, tekintettel mégis arra, hogy az jogerőre emelkedett, azt a további bejegyzések elrendelésénél és foganatositásánál figyelmen kivül hagyni nem lehet. Telekkönyvi feljegyzésekre további jogok nem szerezhetők. A m.-szigeti kir. törvényszék: A M.-Szigeten 1874. évi június hó 5-én kelt eredeti adás-vevési szerződés alapján a sugatagfalvi 30. számú telekjegyzó'künvvben AI 9 és AI 10 sorszámok alatt felvett 890. és 1,019. hi\ "számú részletek ebből a telekjegyzőkönyvből lejegyeztetni s azokra a tehermentes tulajdonjog az újonnan nyitandó sugatagfalvai (i60. sz. telekjegyzőkönyvben M. Nyikora aluj Iszaile falu-sugatagi lakos javára 235 frt vételára kitüntetése mellett bekebeleztetni s ezzel egyidejűleg a R. 7., 8., 11. és 15. sorszámok alatti bejegyzések töröltetni s a B. 17. sorsz. alatti bekebelezés kipótlásául D. Mózes átruházónak árverésen szerzett telekkönyvön kívüli tulajdonjoga kitüntettetni rendeltetik s a bejegyzések foganatosítása a telekkönyvi irodának meghagyatik. Indokok: A debreceni kir. ítélőtáblának 1891. évi dec. hó 5-én 4,269. sz. a. kelt határozatával a falu-sugatagi 39. sz. telekkönyv B. lapján előforduló szabálytalan bevezetések megigazitása rendeltetvén el, erre nézve az eljárás a felek meghallgatásán kivül, csakis az összes bejegyzésekre vonatkozó előiratok egybegyűjtése és felhasználásával vált sikeresen eszközölhető. S minthogy a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság levéltárából megszerzett 8,825,1876. tk. számú iratok tanúsága szerint a falu-sugatagi 39. sz. tjkvben foglalt 1,019., 890. hr. számú részletek tulajdoni jogának a bekebelezését. M. Nyikora j, Iszaile a közte és K. József Léb között 1874. évi június hó 5-én létrejött adás-vevési szerződés alapján, már 1876. évi december hó 15-én kérelmezte s eme kérelem folytán az 1,019. és 890. hr. számú ingatlanokra — nem ugyan K. József Léb ellen, aki akkor az ingatlannak tkvi tulajdonosa még nem volt, hanem a Ü. Mózes árverési vevő vételi jogának tulajdonjogára — nz ő tulajdonjoga B. 8. sorszám alatt be is kebeleztetett. Minthogy" továbbá M. Nyikora 1. Iszaile az 1891. évi június hó 11. napján a 6,020.1891. tk. sz. a. iktatott tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint már akkor telekkönyvi tulajdonos K. József Léb ellen a tulajdonjog bekebelezése iránt kérelmét ujolag előterjesztette s a fentebb megjelölt részletek adás-vételére vonatkozó eredeti okiratot kérelméhez mellékelvén, az jelenleg is az iratok között van: ennélfogva tekintettel arra, hogy ez az okirat az 1,019. és 890. hr. sz. részletekre vonatkozólag a bekebelezésre teljesen alkalmas, és ezúttal mi sem gátolja azt, hogy annak alapján a jelzett részletekre a tulajdonjog bekebeleztessék — azt a tkvi rend. 56. ci pontjának figyelemben tartásával a M. Nyikora 1. Iszaile javára mindenekelőtt elrendelni kellett, és pedig a kir. kincstár javára C. 12. alatt bekebelezett tehertől mentesen azért, mert ezekre a birtokrészletekre a M. Nyikora 1. Iszaile vételi joga korábbi rangsorozattal kebeleztetvén be — habár a vételi jog bekebelezésének a tkvi rend. 63. í?-a értelmében helye nem volt volna is, mégis annak a tkvi bekebelezés folytán oly joghatály tulajdonítandó, hogy minden későbbi bejegyzés, — tehát ugy a K. József Léb tulajdonjogának a bekebelezése, mint az eme bekebelezés nyomán a kir. kincstárnak KJózsef Léb ellen nyert zálogjoga is — helyesen a bekebelezeta vételi jog teljesedésbe mentétől függőleg volt teljesíthető, — s t mint az, hogy a jelzett bekebelezések nem akként vitettek keresz' tül, M. Nyikora 1. Iszailenek kárára nem szolgálhat, ugy a kir. kincstár sem panaszkodhatik jogsérelemről a tehermentes bejegyzés miatt, mivel a tkv megtekintése után, annak bekövetkezhetését látnia kellett. A mi az 1,951. hr. sz. részleteit illeti, erre a M. Nyikora 1. Iszaile tulajdonjogának a bekebelezése a fent kifejtettek dacára azért nem volt elrendelhető, mert a 8,825/876. tk. sz. a. végzésből nyilvánvaló, hogy az okiratban e helyett a részlet helyett eredetileg az 1,561. hr. sz. a. falu-sugatagi 39. sz. tjkvben elő sem forduló részlet volt felvéve, s az okirat megtekintéséből kitetszik, hogy az 1,951. hr. sz. részlet, az 1,561. hr. szám hivatkozása után később íratott be a szerződésbe, az pedig, hogy ehhez a változtatáshoz a másik szerződő fél K. József Léb hozzájárult volna, az okiratból ki nem tűnik. A B. 7., 8., 11. és 15. sorsz. alatt foglalt bejegyzések a M. Nyikora l. Iszaile javára ezúttal elrendelt, s illetőleg a B. 21. s. sz. alatt korábban foganatosított bekebelezésekkel tárgytalanokká válván, mint a tkvi helyes vezetését különben is gátlók a 675/888. számú ig. minist, rend. 2-ik ij-a s illetőleg a tkvi rend 169. §-a értelmében kiigazitáskép törlendők voltak. Végül a B. 17. s. sz. alatti bejegyzés kipótlása az 1861/873. tk. sz. alatt bemutatott árverési jegyzőkönyv s az 5,583/879 tk. sz. kérvény mellett bemutatott eredeti okirat alapján a jogát háramlás láncolatának feltüntetése céljából rendeltetett el. 1895 február 28-án. 22/b95. tk. sz.) A debreceni kir- ítélőtábla : A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság végzésének nem neheztelt része nem érintetvén, neh ztelt az a része, melyei a sugatagfalvi 39. számú telekjegyzőkönyvnek olykép való kiigazítása elrendeltetett, hogy az abban I. 9. és 10. surszám alatt foglalt részletek lejegyeztetni és azokra a tehermentes tulajdonjog M. Nyikora alui Izaile javára bekebelezt 'tni rendeltetett és eme kiigazítás iránti eljárás körül felmerült költség kölcsönösen megszüntettetett, h; lybenhagyatik. Indok >k : A sugatagfalvi 39. számú telekjegyzőkönyvben eredetileg foglalt I. 1—14. sorszámú birtok elárvereztetvén, azt az 1873. évi március hó 20-án megtartott árverésen I). Mózes vette meg, ki a végrehajtást szenvedő V. Tanászie ellen fenálló összes jogait, még az 1872. évi december hó 12-én kiállított engedménnyel K. József Lébre ruházta és az 1879. évi június hó 6-án kiállított, az 5,583/79. sz. iratoknál levő pótnyilatkozatban kijelentette, hogy az emiitett engedménnyel egyszersm nd az árverésen szerzett jogát is K. József Lébr • ruházta volt át. K. József Lébnek ez a joga a máramaros-szigeti kir. törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak 4,274/76. sz. végzésével el is ismertetett, mert ezzel a végzéssel már K. József Lébnek hagyatott meg, hogy az árverési vételárnak az előnyösen sorolt követelések kifizetésére szükséges részét fizesse be. K. József Léb ennek a meghagyásnak a 8,269/76. szám alatt beadott kérvényével megfelelvén, tehermentes tulajdonjoga bekebelezendő volt volna és igy kétségtelen, hogy már ekkor K. József Léb a megjelölt ingatlanok tulajdonosa volt. K. József Léb, mint a megjelölt ingatlanoknak, habár telekkönyvön kívüli, de jogszerű tulajdonosa, az 1874. évi június hó 5-én kiállított szerződéssel az 1,019. és 890. hr. számú részleteket eladta M. Nyikorának. Erre a szerződésre vezetett nyilatkozattal D. Mózes, mint tulajdonképeni árverési vevő, elismerte K. József Lébnek az eladáshoz való jogosultságát, és eme szerződés alapján M. Xyikora javára a tulajdonjog a megjelölt két részletre illetve D. Mózesnek azokhoz való árverési vételi jogára, be is kebeleztetett. Csak ezeknek megtörténte után kebeleztetett be az 5,583,79. számú végzéssel K. József Léb javára a feltétlen tulajdonjog az egész telekkönyvi jószágtestre. Habár a M. Nyikora javára az 8,825/76. számú végzéssel eszközölt tulajdonjogi bekebelezés szabálytalan volt is, a menynyiben az a I). Mózes javára 2,394/76. számú végzéssel eszközölt feljegyzésre foganatosíttatott, holott telekkönyvi feljegyzésekre további jogok nem szerezhetők, tekintettel mégis arra, hogy a lelhivott végzések a felterjesztett iratok szerint jogerőre emelkedetteknek mutatkoznak, a továbhi bejegyzések elrendelésénél és foganatositásánál sem ezek a végzések, sem az azok alapján foganatosított telekkönyvi bejegyzések nem voltak figyelmen kivül hagyhatók és ehez képest a K. József Léb javára B. 17. sorszmá alatt 5,583'79. számú végzéssel eszközölt tulajdonjogi bekebelezés az 1,019. és 890. hr. számú részletekre csakis a B. 6. sorszám alatt D. Mózes javára eszközölt feljegyzés hatályosságától és a M. Nyikora javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezés hatálytalanságától feltételezetten volt volna eszközölhető, illetve a K. József Léb tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg a M. Nyikora tulajdonjogának feltétlenné való kitüntetését és a D. Mózes vételi joga feljegyzésének törlését kellett volna elrendelni. A mennyiben tehát a K. József Léb javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezés feltétlennek van is kitüntetve, az mindazonáltal nem tekinthető az elsorolt körülmények és a fennálló telekkönyvi bejegyzésekre való figyelemmel oly feltétlen hatályúnak, I hogy az az előbb szerzett jogok hátrányára szolgálhatna, hanem | arra a további jogok, legalább a megjelölt két részlet tekintetében, csupán oly feltétellel voltak szerezhetők, a mily feltétellel magának K. József Lébnek joga is bekebelezendő volt. Ennélfogva a m. kir. kincstárnak végrehajtási zálogjoga, mint később szerzett, csak feltételes hatályúnak tekinthető. Minthogy pedig a felhívott iratok a M. Nyikora feltétlen jogát igazolják és annak elsőbbségét megállapítják: ennélfogva a tévesen eszközölt bejegyzések kiigazítását, illetve a M. Nyikora tulajdonjogának feltétlenné való kitüntetését és ennek következtében a kérdéses két részletről a m. kir. kincstárnak feltételes végrehajtási zálogjogának törlését el kellett rendelni. A kiigazítási eljárás hivatalból tétetvén folyamatba, az a körül felmerült költség helyesen van kölcsönösen megszüntetve. (1895. évi november hó 13. 4,668'895. p. sz.)