A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 42. szám - Orvosolható birói tévedés?

300 A képes adatokat szolgáltatni). Az intézetben a növendékek átlag 3 és '/i évet töltöttek. Illoyális konkurrentia. — Valótlan nyilatkozat kiállítása. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága — — budapesti ügyvéd fegyelmi ügyében határozott; ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendeltetik. Indokok: Panaszos eló'adja, hogy cégtársával R.-D.-val folytonos egyenetlenségben él, s hogy e viszony különösen azóta vált tűrhetetlenné, a mióta panaszlott ügyvéd lett a cég ügyvéde. Felhoz panaszos azután különböző eseteket annak bizonyítására, hogy panaszlott ügyvéd eljárása helytelen és meg nem engedhető. Mindezen panaszok tekintetében az eljárás mellőzendő volt, mert panaszos panaszát visszavonta s visszavonási kérvényét azon elfogadható indokkal támogatta, hogy a felhozott panaszok a cégtársával fenforgó egyenetlenségből származott félreértésekből eredtek. Egy körülmény tekintetében azonban a panasz visszavonása nem szolgálhat indokul az eljárás mellőzésére. Állítja ugyanis panaszos, hogy 1894. tavaszán panaszlott ügyvéd reábirta őt és cégtársát, hogy eddigi ügyvédüket elhagyják s ügyeik ellátását oly szerződéssel bízzák reá, hogy a behajthatatlan követelések iránt folyamatba tett ügyekben csak készpénzbeli kiadásait lesznek kötelesek megtéríteni. Előadja továbbá, hogy midőn a R. és B. cég által D. ügyvéd ellen tett fegyelmi panasz folytán ez a kérdés is szóba jött s panaszlott ügyvéd e tekintetben nyilatkozatra hivatott fel, általuk egy a fentirt megállapodást tagadásba vevő valótlan nyilatkozatot állíttatott ki, azzal biztatván őket, hogy arra ugy sem kell megesküdniük. Tekintve, hogy az említett körülmények valódiságuk esetére fegyelmi vétség jelenségeivel bírnának s az e tekintetben fenforgó való tényállás a felek kihallgatása és panaszlott ügyvéd és R. éi B. cég között fenálló szerződés megszerzése utján kideríthető ezeknél fogva a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendelni kellett (1896. évi márciés 6. 1,304. fegy. sz. a.) A kir. Curia határozott: A fegyelmi biróság határozata indc kolásánál fogva helybenhagyatik. (1896. szeptember 5. 280. fegy sz. a.) A budapesti egyetem jog- ás államtudományi karának tanrendje az 1896/7-iki tanév első felére. Magyar közjog. (Alkotmány.) I)r. Lechner Ágoston. — Magyar közigazgatási jog. (Általános rész.) Ugyanazon tanár. — Egyetemes európai jogtörténet. I)r. Hajnik Imre. — Magyar büntetőjog. I >r. Schnierer Aladár. — A jogbölcsészet története. Ugyanazon tanár. — Magyar polgári törvénykezési rendtartás Dr. Hercegh Mihály. — Magyar magánjog. (Bevezetés Általános rész. Dologbeli jogok.) Ugyanazon tanár. — Uj magyar örökösödési eljárás. Ugyanazon tanár. — Ausztriai általános magánjog. I)r. Ság h y Gyula. — Egyházjog nevezetesebb forrásai és a katholikus egyház szervezete. Ugyanazon tanár. Pandekták általános része. Ugyanazon tanár. — Római jog. (Bevezetés a jogi tanulmányokba. Források. Az instilutiók általános tanai.) Dr. Vécsey Tamás. — A források exegetikus olvasása a seminariumban. Ugyanazon tanár. — Magyarország statisztikája. (I. rész. Népességi statisztika.) Dr. Láng Lajos. — A monarchia kereskedelmi politikája az utolsó évtizedekben. Ugyanazon tanár. — Egyházjog. Dr. Antal Gyula. — Ausztriai polgári magánjog. Ugyanazon tanár. - Egyházi jog. Dr. Kováts Gyula — Államszámviteltan. (Gazdasági számtartás; tekintettel a törvényhatóságok és községek háztartására.) Dr. Bochkor Károly. — Közgazdaságtan. (Elmélet.) Dr. Földes Béla. — Nemzetgazdasági és statisztikai seminarium. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. (.Általános rész.) Dr. Zsögöd Benö. — Kereskedelmi és váltójog. Dr. Nagy Ferenc. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. Dr. Timon Ákos. — Mágyar pénzügyi jog. Dr Mariska Vilmos. - Az állam- s a nemzetgazdaság, különös tekintettel az őstermelés fejlesztését célzó intézkedésekre. Ugyanazon tanár. — Politika. (Akotmánytan. 1 Dr. C o n c h a Győző. — Pandekták. Dr. Schwarz Gusztáv. — Romai jogi praktikum és exegetikum. (Digesta-esetek tárgyalása.) Ugyanazon tanár.— Közegészségügy. Dr. Fodor. József. — Római jog'( Az Institutiók általános része.) Dr. K aju c h Márton. — Telekkönyvi rendtartás magyarázata. Dr. Csillag Gyula. — Büntetőjog. (Általános rész.) Dr. Fayer László. — Bűnvádi eljárás. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi seminarium. Ugyanazon tanár. — A «vétel>--ről Dr. Neumann Ármin. — Tételes nemzetközi jog. Dr. Csarada János. — Észjogi előadások. Ugyanazon tanár. A nemzetközi szerződések története a wesztfáli békétől a jelen korig. Ugyanazon tanár. — Jogbölcselet: a jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésök elemi okokra. (Általános rész.) Dr. Pikler Gyula. — Jogbölcseleti seminarium: jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi dolgozatok. Ugyanazon tanár — Morálstatisztika Dr. D ob r á n szk y Péter. — Törvényszéki orvostan. Dr. C s a t á r,y Lajos. — Demologiai seminarium. Körösi József. — Az egyházi törvényhozás. Dr Melichár Kálmán. — A bűnvádi eljárási jog vezérelvei, javaslatunk ismertetésével,! Dr. Balogh Jenő. —Mezőgazdasági politika. Dr. Pólya Jakab. — Iparpolitika. Dr. Kovács Gyula. — Egyházjog. Dr. Reiner János. — A jus gentium forrásai. Dr. Hoffmann József. — Közgazdaságtan. (Általános rész. Gazdaságtörténeti bevezetés; elméleti tanok; az elméleti irodalom története.! Dr Mandello Gyula. — Közgazdasági seminarium és praktikum. Ugyanazon tanár. — Magyarország és Ausztria közjogi viszonya. Dr. P o 1 n e r Ödön. JOG A bűnvádi perrendtartás életbeléptetése. Az igazságügyininiszter a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről és az esküdtbíróság szervezéséről készített két törvényjavaslatot, azzal a kéréssel küldte le a budapesti ügyvédi kamarához, hogy arra észrevételeit tegye meg. A miniszter az észrevételekben kiváló súlyt kér helyezni a tervezeteknek az esküdtképességet, valamint a büntetőbíróságok hatáskörét szabályozó részére. Györy Elek a kamara elnöke, a két tervezet bírálatának elkészítésére dr. Sik Sándor budapesti ügyvédet kérte fel. Ez már bc is terjesztette terjedelmes munkálatát. A választmány a munkálat kinyomatását határozta el és i tárgyalására kiküldte a következő tagokból álló szakbizottságot: Dr. Fri edmann Bernát elnök, dr. S ik Sándor előadó, dr. Nagy Dezső, dr. Edvi-Illés Károly, dr. Barna Ignác, dr. Darvai Fülöp. Kimutatás a budapesti királyi ítélőtábla 1896. évi ügyforgalmáról szeptember hó végéig. Polgári Szakosztály. Átvételi illetve kezdetbeli hátralék: 2,429, Érkezett e hóban 734, e hó végéig összesen 9,753, elintézésre várt, 12,182, elintéztetett ülésben e hóban 756, e hó végéig összesen 6,531, ülésen kívül e hóban 197. , e hó végéig összesen 3,844, elintézetlen maradt e hó végéig. 1,80/, váltó és kereskedelmi hátralék 430 — Büntető szakosztály átvételi ' illetve kezdetbeli hátralék. 1,697, érkezett e hóban 820 e hó végéig összesen 9,800, elintézésre várt 11,497, elintéztetett ülésben e hóban 689, e hó hó végéig összesen. 5,694, ülésen kivüi e hóban 356, e hó végéig_ összesen 4,396, elintézetlen maradt e hó végéig 1,407. Összeg: Átvételi illetve kezdetbeli hátralék 4,1 26. Érkezett e hóban 1,554 e hó végéig összesen 19,553. Elintézésre várt 23,679. Elintéztetett ülésben e hóban 1,445 e hó végéig összesen 12,'225. Elintéztetett ülésen kívül e hóban 553 e hó végéig összesen 8,240. Elintézetlen maradt e hó végiig. 1,214. Letiltott követelés előjegyzése. Évtizedek óta szokás a hadseregnél, mint a honvédségnél, hogy a törvény szerint le nem tiltható fizetéses tiszteknél a végrehajtást előjegyzik és kifizetik akkor, a mikor előlépés következtében a katonatisztnek lefoglalható fizetése van. Ezzel a törvényes szokással akar szakítani a kassai honvédparancsnokság és az előjegyzés mellőzésével értesiti a letiltást foganatosított bíróságot a letiltás akadályáról. Ha a bíró ellen bűnügyi előnyomozás és nem vizsgálat ren deltetik el, hivatalától nem függeszthető fel. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa : A nagyváradi kir. itélő tábla mint fegyelmi biróság végzésének megváltoztatásával, — — b— — —i kir. járásbiró hivatalától felfüggesztésének helye nem találtatik. Indokok: Az 1871: VIII. t.-c. (!2. §. ?) pontja alapján a biró vagy bírósági hivatalnok hivatalától az esetben függesztendő fel, «ha ellene a büntető biróság által bünvizsgálat rendeltetik el». A nagyváradi kir. törvényszék, mint büntető bíróságnak 1896. évi május 30-án 7,764. sz. a. kelt végzésével azonban — — b— — —i kir. járásbiró ellen a bűnügyi eljárás (előnyomozás), nem pedig a részletes vizsgálat rendeltetvén el, ennek alapján s általában a bűnügynek a fegyelmi bírósággal közölt jelen állapota következtében a nevezett járásbiró hivatalától ezúttal fel nem függeszhető. De nem függeszthető az fel hivatalától az idézett törvényszakasz b) pontja alapján sem. Mert egyrészről fegyelmi vétség feljelentésének esete nem forog fenn; másrészről a bűnügyi eljárás folyamatban léte esetében a hivataltól felfüggesztésről az idézett törvényszakasz a) pontja külön rendelkezvén, e törvényszakasz b) pontja a bűnügyi eljárás esetére nem alkalmazható. (1896. július 7. 319. sz. a.) Hatásköri összeütközés előleges birói szemle tekintetében. A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely G. K.-nak, K. K. elleni előleges birói szakértői szemle iránti ügyében a budapesti kir. tábla és a budapesti kir. törvényszék között a felebbviteli bíráskodás tekintetében felmerült, következőleg határozott: Jel en ügyben a 35,846/95. sz. elsőbirósági végzés ellen 38,210/95. sz. a. közbetett felfolyamodás elintézésere a budapesti kir. itélő tábla mondatik ki illetékesnek. Mert az előleges birói szakértői szemle elrendelése iránt beadott 30,624/65. sz. kérvényből és a felek történt meghallgatásából határottan meg nem állapitható, hogy az előleges birói szakértői szemle sommás pernek megindítása céljából kéretett és foganatosíttatott: minthogy pedig a kir. törvényszék a sommás eljárási törvény 214. §-a értelmében a járásbíróságoknak csak a sommás ügyekben hozott végzései ellen használt felfolyamodások elintézésére illetékes; minthogy továbbá a fentiek szerint meg nem állapitható, hogy a felfolyamodás sommás ügyre vonatkoznék; a közbetett felfolyamodás feletti bíráskodás másodfokban az 1868: LIV. t.-c. 3. §. és az 1881: LIX. t.-c.-nek a felebbvitelt tárgyazó részének III. fejezete értelmében a kir. itélő tábla hatáskörébe tartozik. Az iratok a budapesti kir. táblához rendeltetnek visszaküldetni. (1895 július 13. 3,680/96. P. sz. a.) Sajtóügyben a magánvádló az egyszer választott illetékességet nem változtathatja. A győri kir. törvényszék mint sajtóbíróság: R. Gyula magánvádló keresetére rágalmazás és becsületsértés miatt vádolt A. Lajos elleni sajtóügyben végzett: A visszaküldött összes iratok a győri ker. sajtóügyi vizsgáló bírónak azzal adainak ki. hogy magánvádlót a vádlevél I. és Il-od példányának j viszaadása mellett záros határidő és jogkövetkezmény terhe alatt hívja fel, hogy az alólirt sajtóbirósághoz címzett szabályszerű vád! levelét hozzá nyújtsa be; mert a budapesti sajtóbiróság 34,723/96. sz.^ a. végzésével magán vádlónak azt a kérelmét, hogy a kéretj mére oda áttett vizsgálati iratok s a vádlevé! alapján az eljárást saját illetékessége körében folytassa, teljesíthetőnek nem találta;