A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - Bolgár igazságügy. [IV. A magánjog. V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok]

284 A JOG Visontai Soma. Nagy veszedelmet lát a szakasz ama intézkedésében, mely a vizsgálóbírónak megengedi, hogy valakit letartóztasson csak azért, mert attól tarthatna, hogy megszökik a bekövetkezendő büntetés nagyságától való félelmében. Ha bizonyíték van arra, hogy megszökik, akkor le lehet tartóztatni. Helyteleníti azt is, hogy okul szolgáljon az a letartóztatásra, ha valakinek rendes keresetforrása nincs; bemutatja a következő módositványát, a mely először azt célozza, hogy a -rendes* szó kihagyassék, tehát, hogy csak akkor, ha a vizsgálóbíró adatokkal támogatva konstatálja, hogy az illetőnek keresetforrása nincs, rendeltesse el az előzetes letatóztatást. Továbbá kihagyatni kéri azon utolsó pontot, hogy az «alkalmazandó büntetésnek előre látható nagyságától való félelem-- vagyis kihagyatni kéri, hogy ennek megítélése szubjektive reá bizassék a vizsgálóbíróra. Polónyi Géza utal arra, hogy a szakasz előzetes letartóztatást rendel el, ha a terhelt megszökött, mert ismeretlen. Ismeretlen terheltet nem lehet letartóztatni, indítványozza, hogy a «vagy ismeretlen» kifejezés kihagyassék. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy.*) (Rövid visszapillantás. — I. Törvényelőkészítő bizottságok. II. Uj büntető törvénykönyv. — III. Sajtótörvényi és büntető eljárási novella. — IV. Örökségi törvény s a polg. prdtts. némely szakaszainak módosítása. — V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok. — VI. Kodifikáló bizottság és kataszteri enquéte. — Vesse ly kapitány tervei. — Zárszó.) IV. A magánjog terén csak két kisebb törvény lett meghozva, de mind a kettő nagy figyelemre méltó az egyik nemzetgazdasági, a második pedig államkincstári tekintetben. Az első törvény ugyanis az örökségi törvénynek az öröklött vagyon feloszlatásáról szóló 240—242. §-ait mezőgazdászati viszonyainknak s a nép szokásainak megfelelően módosítja. Örökségi törvényünk ugyanis — mint annak idején (1890. évi közleményemben) előadtam — nem egyéb mint a francia illetve olasz polgári törvénykönyvek megfelelő részeinek egyszerű recipiálása, tekintet nélkül népszokásainkra s a gazdászati viszonyainkra. Ez okból e törvény mindjárt életbeléptetésekor visszatetszést szült, kivált a lakosság túlnyomó részét képező földmivelőknél. Míg t. i. az előtt százados szokásjog alapján a női örökösök nem kaphattak részt az u. n. császári földekből (miriiszki zemi),1) hogy ez által a földek megmunkálása s lehetőleg a családban s egy kézben maradása biztosittassék, addig az uj 1890. évi január hó 25-én életbelépett örökségi törvény a szántóföldekből és legelőkből is örökrészt bizto-. sitott természetben vagy pénzben a női örökösöknek; de ez még nem volt elég, a törvény e mellett megtiltotta az utóörökösöknek résztvenni az öröklött vagyon elárvereztetésénél (meghiúsult felosztás esetén) s igy akármelyik női örökös szeszélye folytán (ha t. i. az örökrésznek természetben való kiadásához ragaszkodott) az öröklött birtok idegen kézbe került. A kérdéses módosítás tehát abban áll, hogy ezentúl 15 hektárt felül nem haladó földek örökségképi felosztásánál a fiuörökösöknek avagy csak némelyeknek közülök joga van a nőörökösökre eső részeket pénzben beváltani. E részek becslése, ha egyetértés nem jön létre annak módja fölött, avagy ha az örökösök a becsüs személye fölött nem tudnak megegyezni, a bíróság állal történik. (Módos. 2Í0. §.) Ezen intézkedés által a kisebb birtokok eldarabolásának eleje vétetik. Ez még inkább kitűnik a következő toldásból, hogy t. i. nem szabad felosztani a szántóföldeket kisebb részekre mint három dekára, a legelőket kisebb részekre mint két dekára s a rózsakerteket és szőlőket nem kisebb részekre mint egy dekára. Ezenkívül a mondott törvénymódosítás (módosított 241. §.) megengedi, hogy árverés esetén m indenik örökös árverezhet. Ez intézkedéssel tehát a régi anomália meg van szüntetve. A második íönt jelzett perjogi, fiscális törvénymódosítás a békebirói eljárás alá tartozó 100 frknyi értéket meghaladó, de 1,()U0 frkot meg nem haladó polgári perek illetékére vonatkozik. E perektől eddig semmiféle per vagy Ítéleti illeték nem szedetett, de most már a békebiróhoz benyújtott keresetet is l°/o per-illeték (mely magában foglalja az ítéleti illetéket is) alá esnek. Ez illeték bélyeg alakjában lerovandó mindjárt a kereset beadásakor (polg. prdts. 148. §-a).2) A polgári keresetek, melyeknek tárgya 100 frkot meg nem halad, továbbra is illetékmentesek maradnak. Ezek a mi bagatell pereink, melyek szintén a békebiró (mely szintoly koronás biró s szintúgy jár el, mint a többi bíróságok) előtt tárgyaltatnak, azzal a különlDséggel. hogy az e perekben hozott ítéletek csak semmiségi panasszal (az illetékes törvényszékhez) támadhatók meg. *) Előző cikkek a «Jog» 36., 38. és 39. sz. ') Nálunk az ingatlan birtoknak fedetlen (crazi mizze) és fedettre (mülk) való osztályozása még mindig fennáll. Az első kategóriához tartozó ingatlanok (szántóföld, mező, legelő stb.) főtulajdonosa az állam s csakis kategóriához tartozó ingatlanokra (házakra és kertekre) szerezhető magánjogi korlátlan tulajdon. A szerző. 2) Az 1.0'JO frkot meghaladó s a törvényszék illetékességéhez tartozó polg. perek után 2°/o perilleték szedetik be aranyban és pedig mindjárt a kereset beadásakor. A szerző. Még a bíróság székhelyén kívül eszközlendő kézbesítésekre és idézésekre vonatkozólag is történt egy kis változás, a mennyiben törvényileg kimondatott, hogy az ilyen kézbesítések illetve idézések a községi elöljárók által teljesitendők, még pedig két községbeli lakós (ki nem tagja a község tanácsnak) jelenlétében. Ez által ama sok visszaélésnek, mely ezen kézbesítésekkel űzetik s a tárgyalások végtelen halasztására okot szolgáltatott, vége vettetett. V. Fönebb emiitettem, hogy a bírósági szervezeti törvényjavaslat első olvasásánál megakadt.") Dacára annak azonban a jelen évi budget tárgyalásánál történtek némely változások avagy helyesebben mondva a bírák létszámában, még pedig a legfőbb semmitőszéknél, a felebbviteli törvényszéknél s a szófiai e. f. törvényszéknél. így a semmitőszék egy egész tanácscsal 11 alelnök és 2 biró) lett nagyobbítva; a szófiai és plovdivi felebbviteli törvényszékek egyenként két-két bíróval megtoldattak, a ruscsuki pedig három bíróval, ugy, hogy most már 11 főnyi bírói létszám mellett három tanácsban működhetik. A legfőbb semmitőszék a fent emiitett létszám szaporítással áll már most 1 elnökből. 3 alelnökből s 11 bíróból négy tanácsban (két polgári és két büntető). Ezek között három áll 4—4 tagból, egy (a második büntető tanács) csak három tagból. A jövő évben azonban még egy birói állás fog rendszeresittetni, ugy, hogy azután mindegyik tanács 4 biróból (ideértve az elnököt és alelnököket) állhasson. A legfőbb semmitőszék melletti ügyészség ez időszerint áll 1 ügyészből és 3 alügyészből, kikhez a jövő évben egy negyedik alügyész is fog csatlakozni, hogy azután mindenik tanácsnak legyen a maga külön ügyésze. A szófiai törvényszék szintén egy egész osztálylyal szaporittatott, ugy, hogy létszáma már most 1 elnök, 3 alelnök s 12 biró, megoszolva öt tanácsra. E törvényszék ügyészsége áll 1 ügyészből és 4 alügyészből. Úgyszintén az aljegyzők száma is tetemesen szaporittatott, a mennyiben most már t i z aljegyzői állás rendszeresittetett. Ezen létszámszaporitások főleg a tevékenység emelése céljából történtek s Théodorof Tódor jelenlegi felette erélyes igazságügy miniszternek (1896. február 12. óta)4) első dolga volt a bíróságok eddigi nem kielégítő tevékenységét gyors intézkedésekkel, szigorú vizsgálatokkal s ellenőrzésekkel a maximumig fokozni. És tényleg az ülések s a tárgyalandó ügyek megkettőztetése után a jelen évi szünidőig a hátrálékok legnag yob faré s z e el lett intézve, ez év végéig pedig mindenik biróság csakis folyó ügyeket fog tárgyalni s a jövő évben hátrálékok már nem lesznek. Ugyancsak az ügymenet gyorsítása céljából Theodoroff igazságügyminiszter azonnal hozzáfogott a két évvel ezelőtt elkészített ügyviteli szabályzat (tervezet) átnézéséhez. E dolog is csakhamar elkészült s már f. évi június hóban az uj ügyviteli szabályok (melyeknek igen sok rendelkezése a magyar polgári ügyviteli szabályból van átvéve) életbeléptethettek. Dr. Schischmanov St. Milán. a bolgár legfőbb semmitőszék alelnöke Szófiában. Irodalom. A tözsdebiróság. Irta; dr. Kőnig Vilmos budapesti ügyvéd Budapest 1896. Ezen kis füzetke azon cikksorozatott tartalmazza, melyet szerző egy szaklapban közzétett. A tőzsdereformjának irányelveit a szerző röviden összefoglalja a következőkben. Fenn kell tartani a tőzsdebiróságot a hol a kereskedelem intern természetének szolgál, de vissza kell adni az állam souverénitásának mindazt, a mi más körök érdekhatárait is érinti. A kisajátítás jog. Irta: Harrer Ferenc. Budapest Atheneum kiadása. Ara 1 frt 50. szerző fenti müve pályadijat nyert a bpesti kir. magy. tudományos egyetemen, és mai alakjában már kiegészítve azon bírálat alapján, melyet a bírálók a művön gyakoroltak lép az olvasóközönség elé. A fiatal szerző mindenesetre igen dicséretes munkát végzett, mert a kisajátítási i jogelmélet tudományos monográfiáját adja, kiegészítve a magyar I j°gga' és e tekintetben e nemben szegény irodalmunkat mindeni esetre egy alaj)os dolgozattal gazdagította. A hazai jog ismerteI tésénél bővebb felhasználását a hazai judicaturának szívesen láttuk 1 volna, mert sok controvers kérdés tekintetében a jogi szaklapok számos birói határozatot közöltek, melyeket igen jól fel lehetett volna használni. Magyar családjog. Különös tekintettel a törvényhozás legújabb alkotásaira. Irta: Ladányi Béla. Budapest Franklin társulat. A Ladányi könyve a maga teljes egészében és szerves összefüggésében felöleli a ma érvényes egész magyar családjogot. Igen jó szolgálatot fog tenni különösen azoknak, a kik a gyakorlatban foglalkoznak a családjoggal, valamint azoknál is, a kik 3) Voltaképen e tervezet nem is terjesztetett a szobranije elé, hanem csak egy fejezete, mely a bírósági hivatalnokoktól megkívántató képzettségi fokokról szól, de még ezen csonka javaslat sem érhette el második olvasását. A szerző. ') Ihéodoro.ff ur azelőtt Ruscsukban ügyvéd volt s rendkívüli ügyessége s szakképzettsége folytán rövid idő alatt oly nagy klientelára tett szert, hogy irodáját akár egy budapesti vagy bécsi keresett ügyvédjével lehetett hasonlítani. Théodoroff ur egyszersmind a kamara elnöke volt s e minőségében tavaly a koszorubizottságot vezette Pétervárra, Théodoroff ur kiváló politikus és debatter is. A szerző