A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - Bolgár igazságügy. [IV. A magánjog. V. A bírói létszám szaporítása, a bíróságok tevékenységének emelése s ügyviteli szabályok]

A JOG 285 szigorlatokra vagy birói ügyvédi vizsgálatokra készülnek. A 308 oldalra terjedő' testes kötet bevezető részében a családjog általános tanaival s a magánjog kodificációjának kérdésével foglalkozik. Ezután könnyen áttekinthető leidolgozásban adja az uj házaságjogot, foglalkozik a házassági eljárással, miközben számtalan vitássá vált kérdést (milyen például a külföldön kötött házasságok kérdése) old meg. A következő fejezet a szülők és gyermekek egymáshoz valö jogviszonyát tárgyalja, majd a házassági vagyonjognak és a gyámsági jognak szentel egy-egy terjedelmes fejezetet a melyekben a törvényhozás legújabb alkotásai, a judicatura és kormányrendeletek vanak alapos kritikával feldolgozva, ára 2 fit 10 krajcár. <A magyar kirí közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. törvénycikk magyarázata* cimü munkára bocsát közre előfizetési felhívást, dr. Fal esik Dezső a m. közigazgatási jog képesített egyetemi magántanára, nyilvános rendes jogtanár Egerben. A munka mintegy 10 ivnyi terjedelemben s csinos kiállításban f. évi november hóban jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt 20 kr., mely pósta-utalványnyal a szerző cimére (dr. Ealcsik Dezső, Eger. Kórház-utca 10. sz.) küldendő. Előfizetők a munkát legkésőbben december hó elején postán bérmentve fogják kézhez kapni. A mii bolti ára jóval magasabb lesz. Vegyesek. A budapesti kir. törvényszéknél f. évi szeptember 28-től kezdve már mindanégy felebbezési tanács működik a következő végleges beosztással: I. Tanács. Elnök: dr. T u ry Sándor kir. itélőtáblabiró, Karossá Bulcsú, dr. Térfy Gyula kir. törvényszéki bírák; jegyző: Daróczi József. II. Tanács. Elnök: Mattyasovszky Vilmos kir. itélőtáblabiró. Borbély Jenő, dr. Gyurkovich László kir. törvényszéki birák; jegyző: dr. Petz István. III. Tanács. Elnök: Barthodeiszky Emil kir. Ítélőtáblai biró, dr.Csanádi György,Kri dl Adolf kir. törvényszéki birák;jegyző: dr. Mi ke Imre, IV. Tanács. Elnök: Föjíényessy Lajos, Erdős József, dr. T odor ff y Domonkos kir. törvényszéki birák; jegyző: dr. Imre Manó. Tudva céltalanul benyújtott jogorvoslatért az ügyvéd még kiadásainak megtéritését sem igényelheti felétől. A debreceni kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa a következő végzést hozta : A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik; mert a m. kir. Curiának az 1890 évi XXV. t. .c. 13. §-a értelmében hozott III. számú polgári döntvénye szerint, azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen (1893. XVIII. t. c. 181. és. 182. §§-ai j a fellebbezési bíróság végzései ellen a peres felek felfolyamodással nem élhetnek, már pedig a jelen esetben a per tárgyának az értéke járulékok nélkül 162 frt 50 krt tesz ki s ekként az emiitett törvény 181. §-a szerint az esetben, ha felebbezési bíróság ítéletet hozott volna, ez ellen az Ítélet ellen felülvizsgálatnak nem lenne helye, a felfolyamodásért felszámított munkadíj és költség megállapítását azért mellőzte, mert a tudva céltalan banyujtott jogorvoslatért az ügyvéd sem díjazást, sem kiadásainak megtéritését sem igényelheti. {H. 15/96. 1896 aug. 13.) Menyire növekedett az igazságügyi budget? Az igazságügyi tárca költségvetése volt 1873-ban 11.500,585 frt, 1896-ban 15.558,075 frt. Az emelkedés tehát 35T<"0. így emelkedtek: a személyi járadóságok 2.855,000 forinttal, a dologi kiadások 950,000 forinttal, a beruházások 200,000 frttal, a nyugdijak 1.319,000 frttal. Aktiv szmélyzet 1873-ban volt 9,683, 1896-ban volt 11,305, nyugdíjas 1873-ban volt Í,2ó$, 1896-ban volt 3,934 Még nagyobb emelkedést mutatnak a birói letétek, melyeknek forgalma a 1895. évi adatok szerint a következő óriási számokat tüntetik fel: kötvénybevétel 66.272,727 frt, kötvénykiadás 37.517,886 frt; készpénzbevétel 18.411,903 frt, készpénzkiadás 17.922,915 frt. Összes forgalom 140.125,431 frt, ide nem számítva a közjegyzői letéteknek mintegy 12 milliónyi és az igazságügyi letéteknek 2</2 millió forintnyi évi forgalmát. ^ Végrehajtás az anyakönyvvezető tiszteletdijára. Egy hitelező végrehajtást vezetett egy anyakönyvvezető ellen és foglalás alá vette annak anyakönyvvezetői minőségben járó tiszteletdíját. Felfolyamodás folytán a budapesti kir. ítélőtábla a végrehajtási eljárást megsemmisítette, indokul a következőket hozván fel: Az iratoknál levő végrehajtási jegyzőkönyv szerint végrehajtást szenvedettnek, mint . . városi főjegyző és a . . . kerület állami anyakönyvvezetőjének évenként 100 forintot tevő anyakönyvvezetői tiszteletdija lett lefoglalva, már pedig ezen tiszti illetmény, miután az az ingóságok általános fogalma alá nem esik, csakis az esetben lett volnarlefoglalható, ha arra a végrehajtás kifejezetten elrendeltetik; de különben is annak lefoglalása végrehajtást szenvedett összes tiszti illetményeinek figyelembe vétele mellett csakis az 1881 évi LX-ik törvénycikk 54. §-ában foglalt korlátozás mellett történhetett volna, a mi pedig a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, mert az elsőbiróság mindazon esetkben, a midőn a végrehajtás az 1881. évi LX-ik t.-c. 54. §-ában felsorolt illetményekre foganatosíttatott, hivatalból tartozik felügyelni, hogy a végrehajtásnál a hivatkozott törvény intézkedései betartattak-e és a mennyiben a tisztviselő fizetése tövényes mértéken alul lett lefoglalva, a végrehajtási eljárás előterjesztés nélkül is megsemmisítendő (1895. jun. 3. 3,011/96.) A belügyminiszter a kerékpárosok vigyázatlan hajtása ellen. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 2,469. sz. határozata. S. város közönségének. A város tanácsának folyó évi június hó 12-én 78. kih. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával M. M. s—i lakos lakatossegéd kerékpárral való vigyázatlan hajtás miatt ellene emelt kihágás vádja s jogkövetkezményei alól felmentetett, U. I. panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik, s vádlott az emiitett kihágásban vétkesnek nyilvánittatik s e miatt az 1879. évi XL. t-c. 120. §-a alapján a 21. §. alkalmazásával 12 órai elzárást helyettesítő 2 frt és meg nem fizethetés esetében 6 órai elzárásra átváltoztatandó 1 frt. 15 nap és végrehajtás terhe alatt az 1892. évi XXVII t.-c. 3. §-ában megjelölt célra fizetendő pénzbüntetésben marasztaltatik el; fenhagyatván panaszosnak kártérítési követelésének érvényesítésére a polgári perut. Elitélendő volt vádlott, mert az előtte haladó panaszosnak csengeléssel jelt adott ugyan az általa hajtott közlekedési eszköz elől való kitérésre, de, mert haladását, miután látta, hogy panaszosnak sikertelenül adott jelt,teljesen meg nem lassította és idejekorán ki nem tért —a mi kerékpárral az illetőnek könyen módjában áll — panaszos elüttetése tehát vigyázatlan hajtásának volt betudandó ; a büntetés kiszabásánál enyhitö körülményül vétetett, hogy csengetéssel jelt adott a kitérésre. Személyesen tárgyalásra vidékről j'elentkezett alperes. Már egy izben megemlékeztünk arról, hogy a vidéki alperesek, ha csak lehetik, nem ügyvéd által képviseltetik magokat, hanem személyesen feljönnek Budapestre és az ellenök indított sommás perekben, a tárgyaláson személyesen védelmezik meg igazságukat. A | dolognak az a titka, ha már meg vannak idézve, hát feljönnek á kiállításra és egyúttal elmennek a tárgyalásra. Egy ilyen a kiállításra feljött és napokon át ilt tartózkodott vidéki alperes, nemcsak a fuvarköltséget és napidijakat számította fel felperes ellen, hanem a feszámitásba belle vette az Os-Budavárában felmerült készkiadásait is. Az elsőbiróság elutasította felperest és egy jó csomó költség megfizetésében elmarasztalta. Ez ellen felperes fclfolyamodással élt és pedig sikerrel, mert a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék nagyon is mérsékelte a költségeket, indokul a következőt hozván fel: Minthogy a személyesen védekező fél több költséget nem igényelhet, mint a mennyi őt akkor illetné meg, ha ügyvéd által képviseltetné magát és alperes lakhelyének az elsőbiróság székhelyétől való nagyobb távolsága nem szolgálhat okul arra, hogy nagyobb perköltség Ítéltessék meg számára, mint a mennyit ügyvédi képviselet esetén kaphatott volna: ennélfogva az alperes részére elsőbiróságilag túlságos összegben megállapított perköltséget az ügyvédi képviselet esetén járó kisebb i összegre mérsékelni kellett. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsának elvi jelentőségű határozatai egy curiai biró által ellátott magyarázattal és jegyzetekkel legközelebb fognak megjelenni. Az első kötet az összes eddig megjelent határozatokat fogja magában foglalni. Minden évben jelenik meg majd egy kötet. A kolozsvári közjegyzői kamara közgyűlése. A kolozsvári közjegyzői kamara szombat délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését D o r g ó Albert elnök irodájában. A közgyűlést I) o r g ó i Albert elnök nyitotta meg rövid, tartalmas beszéddel, utána dr. Gidó falvi István titkár terjesztette elő a választmány évi jelentését, s az annak kapcsán tett indítványokat. Ezek közül felemlítjük a következőket : A kamara feliratot intéz a kormányhoz, orvoslást kérve ama sérelmi ügyre, hogy, t. i. a kolozsvári ügyvédi kamara megtagadta a kir. közjegyzőjelölteknek az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételét. Felterjesztést intéz az iránt, hogy a kir. közjegyzők is vállalhassanak orsz. képviselői mandátumot, hogy továbbá kifejezetten állapittassék meg a hatáskör a közjegyzők, a bíróság és az ügyvédek között- Végül az iránt is kérelmeznek, hogy a kir. közjegyzők mentessenek az esküdti kötelezettségek alól. A közgyűlés a kormány leiratára nézve kimondotta, hogy az erdélyi részekben tervezett ujabb közjegyzői állások szervezését nem tartja szükségesnek A közgyűlés végén a választások ejtettek meg, melyek eredménye következő: elnökké Dorgó Albert, kolozsvári közjegyző, titkárrá: dr. Gidó falvi István, választmányi tagokká: Schilling Ottó, Tüzes Karácson, Zágoni Mózes, póttagokká: Nóvák Rezső és dr. Kapdebó Ferencz választattak. Az életbenlét igazolása törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi szept. 12-én 67,774. sz. alatt kelt rendelete. Mult évi szeptember hó 18-án 81,418. sz. alatt kibocsátott rendeletem értelmében az állami vagy egyéb kö/.pénztárakból ellátásban részesülő felek életbenlétének, özvegyek özvegyi minőségének és árvák ellátatlan állapotának az illetők nyugtatványain való igazolását h. joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármester kötelessége. Több helyről hozzám intézett kérdések folytán kijelentem, hogy a polgármester a fent jelzett körülményeknek a nyugdijasok nyugtatványain való igazolását a mennyiben ennek személyes teljesítésében egyéb teendői folytán akadályozva lenne, neki alárendelt más tisztviselő által is teljesítheti, ezen tisztviselő aláírásánál kitüntetni tartozik, hogy «a polgármester megbízásából- járt el. A mennyiben a polgármester a szóban forgó feladatot más tisztviselő által teljesítteti, a helyettesítő tisztviselő nevét az illető királyi adóhivatallal előre közölni tartozik.