A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - A sommás birtokper és a sommás visszahelyezés

A JOG 283 lósággal alkalmazni a törvényt és lelkiismeretesen szolgáltatni pártatlan igazságot. Hogy ezt zavartalanul tehesse, kívánok állandó jó egészséget és gondoktól ment kedélyt. Csatlakozzék hozzánk kollegiális barátsággal, melyet e testü­let nevében részemről ezennel felajánlok. A teljes ülésnek több tárgya nem lévén, az elnök azt 11 óra után berekesztette. A bűnvádi eljárási javaslat a képviselőházban. Szept. 9-én. C h o r i n Ferenc: A képviselőház elfogadta P o 1 o n y i Géza határozati javaslatát, utasította a bizottságot, hogy a bűnvádi per­rendtartásról szóló javaslatnak az ügyész hatáskörére, különösen annak a nyomozási jogkörre vonatkozó intézkedései, tekintettel az 1871. XXXIII. t.-c. 21. §-ára olykép módosíttassanak, hogy az ügyész nyomozó cselekményt ne teljesítsen. Az igazságügyi bizottság eljárt a ház megbízásában, módosí­totta a javaslatot oly irányban, hogy a királyi ügyész indítványára a nyomozás elrendelhető, hogy a kir. ügyésznek jogában áll a nyomozást irányítani, az egyes nyomozati cselekményeket ellen­őrizni, de maga nyomozó cselekményt nem teljesíthet. Kérem a., módosításokat az igazságügyi bizottság mostani jelentése alapján tárgyalni és elfogadni. (Általános helyeslés.) A ház ekként határoz. Erdély Sándor igazságügyminister a svájci szövetséggel Bernben 189<>. évi március 10-én a bűntettesek kölcsönös kiadása iránt kötött államszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot indokolásával együtt bemutatja. Kéri azt kinyomatni, szélosz­tani s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) A ház ekként határoz. A 3. §-nál. Mérey Lajos stiláris módosítást ajánl. Miután újra perre utasítani a magánfelet akkor, a midőn pere már amúgy is folyik, telette terhes és felesleges: Épen ezért az utolsó három szó kihagyását ajánlja, akként, hogy a mondat így végződnék: «biró­ság dönti el.> Chorin Ferenc előadó a módosítást elfogadja, miután az a szakasz s illetve a javaslat tartalmát meg nem változtatja. A szakaszt a Mérey módosításával fogadták el. A 7. §-nál. Szalay Károly a 2-dik bekezdést homályosnak találja s azt az intézkedést ajánlotta közbeszúrni, hogy nemcsak polgári, hanem bármely bíróságnak határozata büntethetőség dolgában a bíróságra nem kötelezhető. (Helyeslés.) Chorin Ferencz előadó a módosításhoz hozzájárult. A ház a módosítást elfegadta. A 13. §-nál. Polónyi Géza azt kérdi a minisztertől, vajon van-e vádo­lási joga annak a választónak, a kinek jelöltjét bűnös visszaélések folytán meg nem választják ? Erdély Sándor igazságügyminiszter felvilágosító válasza után a ház a szakaszt Mérey Lajos stiláris módosításával fogadta el. A 14. §-nál. Gróf Batthyány Tivadar Fiume város érdekében szólal fel. Erdély Sándor igazságügyminister: Mindenekelőtt a kép­viselő urnák általánosságban megjegyzem és illetőleg kijelentem, hogy törekvés tárgyát képezi a fiumei és magyar terület közt a jogegység helyreállítása (Helyeslés) és remélem, hogy ennek meg­valósítása már csak rövid idő kérdése. A mikre nézve a kormány­nak már meg van a felhatalmazása, hogy azokat rendeleti uton érvényesítse, azok tekintetében semmi akadály fenn nem forog s igy ezek rövid időn valósithatók; a többiekre nézve pedig, a mennyiben szükséges lesz, a törvényhozás intézkedni fog, mert hiszen, mint többször kijelentett, egyik főtörekvésünk, hogy a magyar terület és Fiume közt a jogegység helyreállittassék. (Helyeslés.) A mi a nyelv kérdését illeti, miután Fiúméban a tör­vény hivatalos nyelvnek az olasz nyelvet konstruálta, nagyon természetes dolog, hogy a törvénykezés nyelve is nem lehet más, mint az olasz. Az ügyvédi kérdés rendezése szorosan véve nem ide tar­tozik, különben megjegyzem, hogy nem egészen felel meg a valódi tényállásnak a képviselő urnák az a kijelentése, mintha Fiúméban az ügyvédek minden ellenőrzés, felügyelet nélkül állanának; a jogállapot az, hogy az ügyvédeket Fiúméban a kormány nevezi ki, annak felügyelete és fegyelmi hatósága alatt állanak. E tárgy­ban folyik a tárgyalás. A fiumei ügyvédeknél nagy ressensus tokoz az, hogy náluk is kamarendszer hozassék be, mint Magyarorszá­gon van. Azonban e kérdés megoldás^ felé közeledik és remélem nemsokára meg fog oldatni. (Helyeslés.) A Magyarországon érvény­ben levő sajtópernek Fiúméba való bevitele szintén összefügg a többi kérdésekkel és én kijelentem, hogy e tekintetben is az egy­séget okvetlenül helyre fogom állítani. Gondolom ezekben megadtam a feleletet a feltett kérdé­sekre, kérem, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) A 20. §-nál. Polonyi Géza módosítást nyújt be a szakasz passzusának kihagyása iránt. I Erdély Sándor igazsagügyminiszter: A képviselő ur által elmondott megszívlelendő okokból én a módosítást elfogadom. Hermán Ottó: Magyarország képviselőházának szabályai azt rendelik, hogy határozathozatalra száz tag jelenléte szükséges. Midőn ez iránt felszólalok, nem akarom megakasztani e korszak­alkotó törvényjavaslat törvénynyé vállását, hanem tekintettel az időre és korra, melyben élünk, nem találom sem a ház érdeké­ben levőnek, sem méltóságával összeegyeztethetőnek, hogy a vita alá bocsátott határozati javaslatok elfogadtassanak anélkül, hogy a képviselőház határozatképes volna. Kérem az elnök urat, mél­tóztassék a számlálást elrendelni és ekképen a szabálynak érvényt szerezni. Elnök intézkedésére a ház jelenlevő tagjait megszámlálják. Elnök: Az összeszámolás megtörtént és kitűnt, hogy 106 képviselő van jelen ennélfogva a ház határozatképes. A tárgyalást folytatják. A 20. §-t Polónyi módosításával fogadták el. A 29. §-t Mérey Lajos felszólalása és Chorin Ferenc előadó fel­világosítása után változatlanul elfogadták. A 0-ik §-nál. Polónyi Géza szólalt fel. Már jelezte, hogy a katonai bírás­kodásra vonatkozó kérdések megoldásának kétségtelen akadálya a közjogi rendszer, illetőleg annak jelenlegi kezelése. E helyütt nem tartja a vitát felveendőnek, mert nem a bűnvádi perrend­tartás kérdésében nyer a kérdés megoldást, hanem általános politikai rendszerünkben; mégis, nehogy szavazatunk ezen szakasz tekintetében bármily irányban félremagyaráztassék a maga és elv­társai nevében röviden kijelenti, hogy az által, hogy ezen törvény­javaslathoz hozzájárul, nem járul elvileg sem hozzá, hogy a katoni bíráskodás külön rendszere Magyarországon a béke idejére is fentartassék, hanem az ezen kérdésben eddig elfoglalt álláspont­hoz a jövőben is ragaszkodik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A 30-ik szakaszt a ház elfogadja. A 33. §-t Chorin Ferenc előadó módosításával fogadják el. A 39. §-t Polónyi Géza és Mérey Lajos módosításával fogadják el. A 41. §-t Chorin Ferenc és Szalay Károly módosításá­val fogadják el. A 46. és 47. §§-kat Chorin Ferenc és Plósz Sándor államtitkár módosításaival fogadják el. Az 50. §-t Chorin Ferenc előadó javaslatára a második bekezdés kihagyásával fogadták el. Az 54. §-t Mérey Lajos stiláris módosításával fogadták el. Az 58. g-n'ál Mérey Lajos és Remete Géza nyújtot­tak be módosításokat, azonban Erdély Sándor miniszter fel­szólalása után a módosításokat visszavonták. Elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után. Elnök az ülést megnyitja. A 62. szakasznál Polónyi Géza egy tévedésre figyelmez­teti a házat és stiláris módosítást ad be. Chorin Ferenc ugyanily módosítását a ház elfogadja. A 63. szakasznál Mérey Lajos azt indítványozza, hogy a védőnek necsak az iratokat legyen joga megtekinteni, hanem lemásolni is joga legven. Chorin Ferenc előadó nem fogadja el a módosítást. A §-t változatlanul fogadták el. A 78. §-nál felszólal. Mérey Lajos: A 78. §. szerint a kézbesített határozat a fogva levő egyén kérésére felolvasandó. Én ezen intézkedést nem tartom kielégítőnek, mert hiszen a fogva levő egyén előtt az állam nyelvén a biró végzésének felolvasása nem annyi, hogy a fogva levő egyén annak tartalmáról egyúttal világos tudomást szerezhessen, ez csak oly esetekben történhetik, ha neki a birói végzés nemcsak felolvastatik, hanem anyanyelvén meg is magya­j ráztatik. (Helyeslés.) Én tehát mély tisztelettel azon indítványt vagyok bátor ajánlani, hogy a harmadik bekezdés toldassék meg ezen szavakkal: «és neki anyanyelvén megmagyarázandó. - (Helyeslés.) Chorin Ferenc előadó: A módosítást a magam részéről is elfogadásra ajánlom, mert a szöveg soha máskép nem értetett, nem is volt érthető, mint hogy a birói határozat a fogva lévő egyén előtt felolvasandó, illetőleg neki anyanyelvén megmagya­rázandó. A módosítás által a javaslat intézkedése nem változik, a I magam részéről azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) A szakaszt módosítással fogadták el. A 121. és 135. §§-kat Mérey Lajos módosításával fogad­| ták el. A 138. §. ellen Visontai Somának több kifogása volt I Erdély Sándor miniszter azonban nem fogadta el a kifogáso­kat és a szakasz változatlan fenntartását kéri. A mi Szalay Károly és Chori n Ferenc felszólalása után meg is történt. A 139. §-t Visontai Soma igy kívánja szövegezni: «A beismerés megtörténte után is rendszerint meg kell szerezni a terhelt netaláni bűnösségének egyéb bizonyítékait is.» Erdély Sándor miniszter a módosítást elfogadja. Polónyi Géza felszólalása utána §-t Visontai módo­sításával fogadták el. A 141. §-nál felszólal

Next

/
Oldalképek
Tartalom