A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 35. szám - Adalék az uj bűnvádi eljárás tervezetéhez. Kártalanítás ártatlanul letartóztatás esetén

138 A JOG tékot, az a körülmény, hogy H. József eladó H. Alajosnak adósa volt és hogy alperes az riadó helyett ennek tartozását a 100 frt vételár törlesztése fejében kifizette, az emiitett adás-vevési szerződéssel igazolva nincs s ezt alperes telperes tagadásával szemben egyébként sem bizonyította. E szerint a szerződésben foglalt jogügylet, tekintettel arra, hogy az abban kikötött ellenérték valósága s kiszolgáltatása be nem bizonyittatott és igy az ingatlan visszteher nélkül ruháztatott át alperesre, ajándékozásnak veendő s miután a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében már fenállott tartozás saiért felelős, ha a hitelező az ajándékozónak más vagyonából kielégítést nem szerezhet, miután továbbá a felperesen ejtett súlyos testi sértés, melyből felperes kártérítési követelését származtatja, még az ajándékozás előtt követtetett el s ekként a súlyos testi sértésen alapuló magánjogi igény az ajándékozás idején más fennállott, végre miután a hivatalból becsatolt végrehajtási iratok szerint felperesnek az 5,609/91. büntető számú ítélettel 11. József ellenében megítélt 72 frt 77 kr követelése H. József vagyonából kielégítést nem nyert: alperest annak tűrésére kellett kötelezni hogy felperesnek fenyítő uton megállapított 72 frt 77 kr követe- | lése, nemkülönben a H. József elleni végrehajtásnál felmerült 32 frt 08 kr költséghátralék az alperesre átruházott ingatlan jutalékból végrehajtás utján kielégíttessék. A H. József ellen vezetett végrehajtás költsége tekintetében alperesnek fentebbi kötelezettsége azért volt megállapítandó, mert alperes a fenyítő ügyben kihallgatott V. Mihály tanú vallomása szerint jelen volt a H. József által felperesen ejtett sértés elkövetésénél, a sértésről a szerződés kötésekor tudomása volt és igy az ingatlan szerzése körül rosszhiszeműen járt el és mert felperes alperes ellenében csak ugy léphet fel keresetével, ha kimutatja, hogy az ajándékozó vagyonából kielégítést nem nyerhetett, az e célból lefolytatott végrehajtás költsége tehát a főkövetelésnek járulékát képezi. Ezen végrehajtási költség az iratok tanúsága szerint 45 frt 08 kr tesz, ebből azonban az 1892. évi május hó 30-án foganatosított árveréskor befolyt 1 3 frt vételár levonatván, a költséghátralék 32 frt 08 krra apadt le stb. A m. kir. Curia (1896. évi június hó 25-én 4,574. sz. a.) A másodbiróság ítéletének alperes marasztalását tárgyazó felebbezett része, az e tekintetben felhozott megfelelő indokoknál fogva helybenhagyatik stb. A kölcsön természeténél fogva rendszerint a kölcsönadó kezéhez és pedig más eltérő kikötés hiányában a kölcsön adónak lakhelyén fizetendő vissza. A zombori kir. törvényszék (1896. évi január hó 24. 14,883. sz. a.) Dr. Berle Zsigmond ügyvéd által képviselt C. Henrik felperesnek dr. Gombos Ignácz, ügyvéd által képviselt Sch. Krisztián alperes ellen 1000 frt és jár iránti rendes perében következőleg végzett: Jelen perben a zombori kir. törvényszéknek illetősége leszállittatik s köteles felperes alperesnek 16 frt költséget megfizetni stb. Indokok Felperes keresete szerint alperes indijai (Szlavónia) lakós mint ilyen ezen személyes keresetben azon bíróság illetősége alá tartozik, hol lakik, minthogy a fizetés teljesítése pedig Uj-Sziváczon volna kikötve, felperes csak egy tanúval birta igazolni, illetőségi ügyekben pedig eskü általi bizonyításnak helye nincs s igy ezen félbizonyiték ki nem egészíthető és ez által az, hogy a kötelezettség teljesítése Uj-Szivácon lett volna, bizonyítva teljes próbaerejüleg nem lett, azért tekintettel arra, hogy alperes lakása e törvényszék területén kivül esik, felperest okozott költségek fizetésére a prts 251-ik §-a értelmében kötelezni kellett. A szegedi kir. itélő tábla i!896. évi áprilisis hó 15-én 1,733 sz. a.) Az elsőbirósági végzés megváltoztatik, a kir. törvényszéknek illetékessége megállapíttatik s a kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. A költség iránti intézkedés az érdemleges határozat hozataláig fenntartatik. stb. Indokok: Az alperes részéről kétségbe vonatott, hogy a felperes uj-szivaci lakós s ekként, minthogy a kölcsön természeténél fogva rendszerint a kölcsönadó kezéhez és pedig más eltérő kikötés hiányában a kölcsönadónak lakhelyén, tehát jelen esetben Uj-Szivácon fizetendő vissza, ez a hely egyszersmind a fizetési kötelezettség helyéül is megállapítandó volt, annyival inkább, mert e körülményt K. Gáspár tanú hitalatti azzal a vallomásával is bizonyítja, hogy a midőn felperes az alperesnek tanú jelenlétében Rudapesten a kérdéses 1,000 frlot kölcsön adta ezt azzal a kijelentéssel tette, hogy alperes a kölcsön vett pénzösszeget Uj-Szivácon köteles leend visszafizetni. Mindezek figyelembe vételével a neheztelt végzésnek megváltoztatásával, jelen esetben a birói illetékességet a törv. könyv. 30. §-a alapján megállapítani s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A magy. kir. Curia (1896. évi július hó 28-án 3,746. sz. a.) A felfolyamodás hivatalból visszautasitatik. stb. Ind o k o k: A másodbiróság neheztelt végzése ne.n tartozik az 1881. évi LIX. t.-c. 59. §-ban megjelölt azon az esetek közé, melyekben a másodbiróság végzései ellen további felfolyamodásnak van helye. Ennélfogva a felfolyamodás visszautasítandó volt stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Azon jogszabály, hogy a fizetések beszüntetésének tekintetik, ha az adós a követelést a birói kényszer alkalmazásakor iá kielégitési végrehajtás foganatosításakor) sem fizeti ki, csak kereskedőre nyer alkalmazást, minél fogva annak elbírálásánál, vájjon a vagyonbukott ellen szerzett végrehajtási zálogjog a csődtörvény 27. ig ának 2. pontja alapján megtámadható-e vagy sem, mindenekelőtt az hozandó tisztába, hogy a vagyonbukott a keresk. törvény 3. £"a értelmében kereskedőnek tekintendő-e. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék (lí-95. évi augusztus hó 9-én 19,479. sz. a.) G r u bi t s Tivadar ügyvéd, mint vagyonbukott Cs. András féle csődtömeg gondnoka felperesnek dr. Sch. Gusztáv ügyvéd által képiselt «Budapesti bankegyesület részvénytársaság) alperes ellen végrehajtási eljárás hatálytalanná kimondása és 1,761 frt 50 kr. és jár. visszafizetése iránti megtámadási perében Ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A kir. törvényszék illetősége ellen emelt kifogást el kellett vetni, mert ha a megtámadási kereset végrehajtás ellen intéztetik, azon törvényszék előtt tehető folyamatba, mely a végrehajtást elrendelte, minhogy pedig a keresetben, az ezen kir. törvényszék által 189Í. évi január hó 15. napján 2,612. sz. a. hozott végzéssel elrendelt kielégitési végrehajtás támadtatott meg, ennélfogva ezen kir. törvényszék a végrehajtás hatályon kivül helyezése iránt indított megtámadási kereset elbírálására is illetékes. Érdemben: Felperes keresetében alperesnek a közadós kereskedő fizetéseinek megszüntetése után történt kielégittetését támadta meg. A csődtörv. 27. §-ának megfelelőleg alperes tagadásával szemben, felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a megtámadott végrehajtás foganatosításakor a közadós fizetéseit megszüntette. Ezt azonban felperesnek bizonyítania nem sikerült. Mert az a körülmény, hogy alperes nem tagadta mikép a közadós ingatlanaira több rendbeli biztosítási végrehajtás vezettetett: a fizetések megszüntetésének tényét még nem állapítja meg, de nem állapítja meg az sem, hogy alperes lejárt váltókövetelését a közadós ellen beperesitette, mert a fizetések megszüntetése csak akkor áll be, ha a kereskedő a követelést birói kényszer alkalmazásakor sem fizeti ki, vagy ha a kereskedő egyéb tényeiből lesz nyilvánvaló a fizetések megszüntetése. Minthogy pedig a fentieken kivül felperes más bizonyítékot fel nem hozott és igy az a körülmény vájjon Cs. András kereskedő volt e vagy sem, közömbös lévén, a további bizonyítás mellőzésével felperest keresetével elutasítani és mint pervesztest a prts, 251. §-a alapján a perköltség fizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1895. évi december hó 4-én 2,980. sz. a.) A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, alperes által a közadós ellen 1894. évi január hó 24-én foganatosított kielégitési végrehajtást a csődtömeg hitelezőivel szemben hatálytalannak nyilvánítja s kötelezi alperest, hogy a végrehajtás folytán elárverezett ingóból befolyt s alperes részére kifizetett 1,761 frt 50 kr. tőkét 6U,,> kamatját stb. fizessen vissza, illetve fizessen meg stb. Indokok: Közadós mint kerékgyártó nyers anyagoknak feldolgozva tovább eladás céljából való megszerzésével s ekként a keresk. törv. 258. §-ának 1. p. alá eső ügyletek megkötésével iparszerüleg foglalkozván a keresk. törv. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. Minthogy pedig a csődtörv. 27. §-ának 2. pontja a megtámadási keresetek feltételéül azt szabja meg, hogy annak aki a közadóstól biztosítást vagy kielégítést nyert, biztosítás vagy kielégítés elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásától, illetve a közadós fizetéseinek megszüntetéséről tudomással kellett bírni; Minthogy alperes a kereskedő közadós ellen a csődnyitást 1894. évi május 3-ikát megelőzőleg 1894. január hó 24, tehát 6 hónapon belül kielégitési végrehajtást foganatosított, a mikor a közadósnak oly ténye nyilvánult, melyből annak fizetései megszüntetését alperes okszerüleg következtethette, mivel a közadós nem fizetvén a végrehajtást tűrte s igy a csődtörv. 36. §-a szerint a közadós fizetéseinek megszüntetése beigazoltnak veendő és erről alperes az általa foganatosított végrehajtás alkalmával tudomást is nyert; Minthogy attól az időtől kezdve amint a közadós fizetéseit megszüntette, annak vagyona az összes hitelezők követeléseinek kielégítésére szolgáló oly vagyont képez, melyből sem a közadós, sem annak egyes hitelezői biztosítás vagy kielégítés adása, illetve elfogadása által semmit el nem vonhatnak, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett ama feltétel fennforgását, melyhez a csődtörv. 27. §-ának 2. pontja a kielégítés illetve biztosítás megtámadását köti, bebizonyitottnak venni s a megtámadott kielégitési végrehajtási, a csődtömeg hitelezőivel szemben hatálytalannak nyilvánítani s egyúttal alperest az elárverezett ingókért befolyt s általa felvett vételárnak és kamatainak visszafizetésére kötelezni kellett, stb. A magyar királyi Curia (1896. évi július hó 28-án 267. sz. a.) Tekintve, hogy a kir. itélő tábla a közadós kereskedő minőségét a keresk. törv. 258. §-ának 1. pontja alapján állapította meg, abból azonban, hogy közadós falusi kerékgyártó volt, még feltétlenül nem következik, hogy ugyan ő nyers anyagoknak feldolgo-