A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 35. szám - Ázsiai állapotok - A bűnvádi eljárási javaslat birálatához. Terhelt védelme

Tizenötödik évfolyam. 35. szám. Budapest, J896 augusztus 30. Szerkesztőség: JT y Előfizetési árak: V'.. Rudolf-rakpart 3. sz. r\ ^ I (. J C V Helyben, vagy vidékre bér^LrJr ^^^^T X>l Jfl mentve küldve: Kiadóhivatal: MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLŐNT) NEGYED EVRE - 1 FRT 60 KR V., Rudolf-rakpart 3. sz. *Z ISiBififiüT ÉRDHEINfií KÉPVISELETÉRE 1 MA6TAK ÜGYfÉDI, BÍRÓI, CííYKSZI ÉS KÖZJEGYZŐ! JiR KÖZLÖNYE | ~J] _ * Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" KEVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az c|öfizetési pénzck ügyvédek. . .. , - . .. , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendök , . , knltimAKh Megjelen minden vasárnap. küldendőn. TARTALOM: Ázsiai állapotok. — A bűnvádi eljárás gyakorlatához. I.ta: Eiserth István lőcsei kir. ügyész. — Adalék az uj bűnvádi eljárás tervezetéhez. Irta: dr. Rónai Sándor bpsstí kir. albiró. Belföld. (Országos ügyvédgyülés. Magyar jogászgyülés.) — Irodalom. (A magyar jogászgyülés évkönyve 1896. évre. Szerkesztette : dr. S i e gm u n d Vilmos ügyvéd Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-bői (Csődök. — Pályázatok. Ázsiai állapotok. Ezredéves multunk dicsőségteljes ünnepei közepette is, a nyilvános kritikának pihenni nem szabad, s ha keserű hangok vegyülnek az egy évig tartó ünneplés zajába, arról nem a szomorú helyzetet feltáró krónikás, hanem a helyzetet előidéző tényező tehet. Hazánk egyik legnagyobb vidéki emporiumában. uralkodó igazságszolgáltatási állapotokról van szó. miket tovább hallgatással tűrni nem lehet, nem szabad. Ha az igazságszolgáltatás körül egy nagy vidéki városban évek óta tartó súlyos bajok nem orvosoltatnak, akkor kötelessége mindenkinek a nagy nyilvánosság elé lépni, s a legfelsőbb felügyeleti hatóság figyelmét a baj valódi okára felhívni, meit sem az ügyvédi kamara évenkinti felterjesztéseiben, sem pedig a felügyeleti hatóság jelentéseiben a valódi ok feltárva nem lett, és csak egy ember volt, ki ezen bajok okát tudta s s.malását meg is kezdette, de azt — sajnos—hirtelen bekövetkezett halála folytán, be nem fejezhette. No de ne beszéljünk rebuszokban. A nagyváradi kir. törvényszékről van szó. Ezen törvényszéknél uralkodó állapotok, ezer és ezer ügyfélnek millióra menő anyagi érdekét, évek óta tartó súlyos károsodásnak teszik ki. Bírák nyugdíjaztattak, uj birói állások rendszeresittettek, de a baj mindezzel nem szűnik meg, és nem fog megszűnni. Ennek közelfekvő oka van tudta s belátta ezt boldog emlékezetű néh: Zádor Gyula, volt táblai elnök, ki a purificatiót a városi járásbíróság vezetőjének nyugdíjaztatásával kezdte meg, s épen mikor a törvényszéknél is a valódi baj okának megszüntetéséhez hozzá akart fogni, gátolta meg ebben hirtelen közbejött halála. Tudta jól néh. Zádor Gyula, a mit mi mindnyájan ügyvédek és birák érezünk, hogy mindaddig, mig a jelenlegi elnök vezetése alatt lesz a nagyváradi kir. törvényszék, addig szaporíthatja az igazságügyi kormány bármily számra a birák létszámát, a restantiák tömkelegétől a törvényszék megszabadulni nem fog. Indokolom is, hogy miért oka minden bajnak, minden restantiának a törvényszéki elnök. A törvényszéknél tényleg 5 biró elnöki teendőkkel is van elfoglalva, ezek közül két biró kizárólag elnöki teendőket végez, mig a törvényszéki elnök teendőit egy mellé osztott jegyző és irodaigazgató, a szintén ott működő irodatiszttel együtt végzik. Van a törvényszéknél a bf. osztályvezető elnök, sommás felebbviteli elnök, ennek helyettese, még egy helyettes bünfenyitő elnök és a rendes polgári tanácsnál is igen gyakran egy biró működik mint tanácselnök. Ezek nem ma és tegnap óta tartó állapotok. Evek hosszú sora óta tart ez igy s eképen történt, hogy az egymásután nyugalomba ment öregebb bíráknál évek óta összehalmozódott sestantiák évek óta oly veszedelmes jelleget öltöttek, hogy ezzel érzemben a törvényszéki elnök mit sem tud tenni. Mert az csak nem intézkedés, hogy az összegyűlt restantiákat egy a nélkül is nem teljesen erős phisikumrnaj ellátott bírónak elintézés végett kiosztatta s ezen biró ebbe s az e mellé kapott összes válóperekbe belebetegedett. Lapunk mai száma Vagy azt hiszi elnök ur, hogy a most kinevezés alatt álló három bíróval fel tudja majd a több mint 600 d r b, évek óta elintézé sre váró, befejezett pert dolgoztatni ? Hiszen e sorok irója soha nem administrált, de egyéb quahficatió mint a józan ész nem kell ahhoz, hogy ezen bűnösen összegyűjteni hagyott restantiáknak 6 hét alatt leendő feldolgozási módját kitalálja. Mondjuk, hogy tényleg most nem több mint 18 biró működik a törvényszéknél, s vegyük az ítéletre váró restantiákat 600 darabra, akkor is az volna már 2. évvel ezelőtt a teendő - mert ezen állag évek óta tart — h°gy minden bírónak, legyen az polgári, bűnügyi vagy tlkvi biró, — egyenlően kiosztottam volna, a restans darabokat, oly kötelezettséggel, hogy ezek bizonyos határidőre feldolgozva legyenek; ez esetben circa 30 darab jutván egy biróra 6—8 hét alatt ezen ügyek el lettek volna intézve. Mint hallom a kinevezés alatt álló három bíróval kívánja a restantiákat feldolgoztatni; élihez épen — 4 darabot egy hétre és egy biróra számítva — épen 50 hét vagyis egy év kellene. Azt hiszem azonban, hogy jelen sorok folytán, a legfel sőbb felügyeleti hatóság figyelme fel lesz hiva arra, hogy a nagyváradi törvényszéknél uralkodó ázsiai állapotok csakis az elnök sürgős nyugdíjaztatásával szüntethetők meg. Köteteket lehetne írni, az itt uralkodó állapotokról se* sorok irója — kit sem animositás az elnöknek különben igen tiszteletreméltó személye iránt — sem pedig anyagi érdek — hanem tisztán az igazságszolgáltatás iránti ideális érdeklődés vezettek, — vállalkoznék is arra. s az is megérdemelné a nagy közönség előtt való tárgyalást, hogy minő igaztalanság volt a mult évi tvszéki elnöki jelentésre vonatkozó igazságügyminiszteri észrevétel, hogy a birák nem dolgoznak, de a bölcs (?!) vezetéssel meg van a miniszter elégedve, azonban e lapok szűk kerete azt nem engedi s a névtelen hősök — mert bátran nevezhetjük a tvszéki bírákat annak, — önfeláldozó működése nem nyilvános dicsérettel hanem azzal szokott jutalmaztatni, mire a magyar birói kar mindig büszke lehet, hogy kötelesség tudásában magát senki által tulszárnyaltatni nem engedi. A bűnvádi eljárási javaslat birálatához. ^XjTerhelt védelme). Irta. EISERTH ISTVÁN lőcsei kir. ügyész. Sokáig, igen sokáig szünetelt a bűnvádi eljárás szabályozásának a kérdése, ha a szerencse csillaga előbbre hozta s már biztosra vettük, hogy törvény lesz belőle, közbe jött valami s a sok vajúdásnak halál lett a vége; sem az 1882-ik és 1886-ik évi, sem később az 1888-ik évi F a b i n y-féle javaslat nemcsak hogy törvénynyé nem lett, de még tárgyalás alá sem került. Igaz, a sok rostálás alig volt hátrányára. A Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter előmunkálatai alapján elkészült legujabbi megtoldott javaslatunk, melyet Erdély Sándor igazságügyi ministerünk mult év május hó 4-ik napján terjesztett a képviselőház elé és mely javaslat már a képviselőház igazságügyi bizottságának a retortáján is ment keresztül, ugy hirlik, még ezen év őszén az országgyűlés által letárgyalandó Tehát őszszel! Ezen időszakig reményteljes kebellel várjuk a kifejlendöket s kívánjuk: bár csak ne torlódnának akkorra a politikai láthatáron esetleg oly sötét felhők, melyek bűnvádi perrendtartásunknak immár acuttá vált kérdését elhomályosítanák s annak törvényerőre emelkedését újból elodáznák. Mi a legjobbat reméljük s igazán kívánatosnak tartjuk bűnvádi perrendtartásunknak codificálását s lehetőleg mielőbbi életbe léptetését. Valóban bűnvádi perrendtartásunk megalkotására igazán és sürgős szükségünk van, ezt alig vonhatja valaki kétségbe és ennél fogva lehetetlen jelenlegi javaslatunkat tárt karokkal ne fogadni, a mikor annak minden fejezetéből csak azt látjuk, hogy 8 oldalra terjed.