A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 34. szám - Mikép lehet a per tárgyának értékénél fogva sommás eljárás alá nem tartozó pert a sommás bíróság elé vinni? - Felelet. Az ügyvédjelölt felmondási ideje

136 A JOG nem önállólag járt el, minthogy ehhez a megyei szabályrendelet (25. naplószám) 20. §-a értelmében joga nem volt, hanem a főszolgabíró határozott meghagyása folytán rendelte el a letartóztatást és elővezetést, mit ama körülmény is igazol, hogy habár a kérdéses elővezetési rendelet előadmányát ö szövegezte s irta alá annak eredeti kiadmányát, valamint a B. Patrichienek szóló idézést is nem ö, hanem D. János főszolgabíró irta alá. Igaz, hogy eme kiadmányokat a főszolgabíró irta alá, de minthogy a hivatali főnöknek a szükséges ellenőrzés elmulasztásával véghezvitt eme ténykedésére vonatkozólag a további büntető eljárást, a kir. ítélőtábla 859/893. bf. számú határozatával jogérvényesen megszüntette s a fenforogni látszó fegyelmi vétség elbírálása végett az iratokat annak idejében az illetékes fegyelmi bírósághoz áttétetni rendelte, büntetőjogi felelősség most már egyedül P Albert szolgabírót terheli, mert az ügyiratok tanúsítása szerint ő volt a főszolgabíró által a szóban forgó B-féle kihágási ügy elintézésével megbízva. Eltekintve attól, hogy P. Albertnek védekezése még a btkv. 474. §-ának szem előtt tartásával sem jöhet figyelembe, mennyiben felsőbbségének jogos hatáskörében kiadott rendeletére nem hivatkozhatik, felelőssége még azért is meg volt állapítandó, mert ámbár a falusi biró a letartóztatott sértett szabadon bocsátása iránt nála közbenjárt, ennek ellenére nem intézkedett a letartóztatottnak azonnali kihallgatása és szabadon bocsátása iránt; és mert dacára annak, hogy B. Patrichiet csakis 1892. április 15-ére idézte meg, ennek a következő napra (április 16-án délután 2 órára) leendő feltétlen elővezetését, az 1880. évi augusztus 17-ről 38,547. sz. a. kelt belügyministeri rendelet 43., 44 és 58. §§-ban foglalt határozott rendelkezés megszegésével egyidejűleg elrendelte, mielőtt az idézésnek sikertelen voltáról tudomása lehetett volna; végre, mert tudnia kellett, hogy a M. András által malacának elkárosodása és kondásának bántalmazása miatt emelt panasz elintézése közigazgatási hatáskörben éppen nem állott, tehát ily ügyben sértettet beidézni nem volt jogosult. Mindezeknél fogva bizonyítva lévén, hogy P. Albert szolgabíró hivatali hatalmival visszaélve rendelte el B. Petrichie elővezetését és hagyta 3 és fél napon át letartóztatásban; ennélfogva az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával a btkv 193. §-ában körülirt vétségben bűnösnek kimondandó volt. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmény hiányában a büntetlen előélet és különös nyomatékkal az vétetett enyhitőleg tekiotetbe, hogy a vizsgálat adatai szerint K. György falusi biró már 1892 április 16-án D. János főszolgabírót is intézkedésre felkérte, ki azonban a helyett, hogy főnöki tisztéből kifolyólag a tényállásról meggyőződött és azonnal intézkedett is volna, a falusi birót P. Alberthez utasította. Ezek mellett még az ártatlan család sem lévén figyelmen kívül hagyható, a btkv 92. jvának alkalmazása indokoltnak találtatott. (1895. évi január 22-én, 73. sz.) A m. kir. Curia: A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1896. május hó 22-én, 1895. évi 5,849. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2140. Darabszámra dolgozó segédek adója, ha nincsenek magában az üzletben alkalmazva és a munkaadó részéről sem lakás, sem ellátásban nem részesülnek, a munkaadó terhére elő nem irható. (1895. évi 11,843. sz.) 2142. 1. Érdéi állagának adásvétele esetén, midőn fóbb évre terjedő vágások fakészletei képezik adásvétel tárgyát, a valamennyi évre és vágásra nézve egységes egészet képező jogügylet foganatba menetelét nem lehet évek szerint felosztani, hanem a jogügylet jogérvényes megkötése időpontjában egész terjedelmében megy foganatba. 2. Az ily jogügylet haszonbérletnek nem minősíthető. 3 Ingóságok iránt kötött kétoldalú jogügyletek után — ha az illeték nem lett ismétlődő szolgáltatásoknak az illet, szab. 61. §-a értelmében megállapított értékösszege alapján elöirva — csak egészben s csakis akkor irható le, illetve téríthető vissza a kiszabott illeték, ha a jogügylet teljesedése és foganatosítása előtt, tökéletesen és végképen megszűnt, míg csak részbeni megszűnés esetén illeték fór lésének vagy visszafizetésének helye nem lehet. Ellenben ha az illeték ismétlődő szolgáltatásoknak fenti módon kiszámított értéke alapján lett kiróva, az illetek részbeni, illetve aránylagos törlésének vagy visszafizetésének a jogügyletnek bármely időközben zaló megszűnése esetén akkor is van helye, ha a jogügylet már teljesedésbe ment, de ily esetben is a jogügyletnek — a szerződési időtartam hátralévő részére —• egész terjedelmében és végképen kell megszűnnie. (1895. évi 7,810. sz.) 2124. Az 1894. évi XXVI. t.-c. 22. § ában szabályozott bélyeglerovási 7nód kizárólag a felebbviteli beadványokra vonatkozván, — az 1*93. évi XVIfl. t.-cikkel szabályozott uj sommás eljárásban eme törvény 172. §-a alapján fclebbvitel során beadott észrevételek példányai és jelzeteire járó bélyegilleték lerovása tekintetében nem alkalmazható. (1895. évi 10,533. sz.) 2125. Ha a bírói határozat után járó állandó bélyegilleték még az 1894. évi XXVI. t.-c. hatálya (november 1 je) előtt lett volna lerovandó, — ugy az illeték mérve, mint a lerovás kötelezettsége és a lerovás ide]ére nézve áz addig érvényben állott szabályok alkalmazandók, bár az ítélet már az uj fórvény hatálya alatt hozatott. (1895. évi 12,268. sz.) 2126. A végrehajtási eljárás során hozott végzések elleni felfolyamodásokra az 1894. évi XXVI. t.-cikknek, sem a felfolyamodások mérvéről intézkedő 21. §. VI. pontja, sem a bélyeglt rovás módját szabályozó 22. §-a nem alkalmazható. (1895. évi 10,777. sz.) 2127. Ha szóval bejelentett fclebbvitel után a járó bélyegilleték után a járó bélyegilleték lerovatott, avagy annak hiánya miatt lelet már felvétetett, — a később írásban is beadott felebbvitelre csakis az 1894. évi XXVI. t.-c. 22. §-tf szerint a többi példányokra és a felzetekre járó bélyegilleték pótlandó. (1895. évi 12,036. sz.) 2128. Az 1894. évi XXVI t.-c. 22. §-« ellenére az illető felebbviteli példányokon és felzeteken — tehát szabályellenesen és tartozatlanul lerótt bélyegilleték visszatérítendő még akkor is, ha ügyfél az idézett törvény 31. §-ában jelzett kedvezménynyel élve, a megrövidített illetéknek csak kétszeresét fizette be. (1895. évi 9,609- sz.) 2129. Az 1894. évi XXVI. t.-c. 5. §-a értelmében a felebbviteli bíróságnál a felebbezés szóbeli tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv bélyegét az a peres fél köteles viselni, a ki felcbbezéssel élt. (1895, évi 11,569. sz.) 2130. Sommás eljárásban alperesnek pergátló kifogásai folytán hozott permegszüntető végzés utáni bélyegilletéket szinten a felperes tartozik lerónni. (1895. évi 14,210. sz.) 2131. Ha ugyanaz a bíróság a feloldott határozat helyett ujabb határozatot hoz, ez után bélyegilleték még akkor sem követelhető, ha az előző határozat utáni illeték részben vagy egészben leróva nem lett. (1895. évi 11,345. sz.) 2132. A felsőbb biróság által feloldott Ítélet helyett hozott ujabb alsóbb fokú ítélet ellen beadott ujabb felebbezésre az a fél, ki egy izben a felebbezcsi bélyeget felragasztotta, azon a címen, mert az ujabb felebbezés az 1894. évi XXVI. t.-c. 21. §-a szerint a korábbinál magasabb bélyegilleték alá esnek, — a két illeték közötti különbözet pótlására nem kötelezhető. (1895. évi 12,582. sz.) 2133. Ha az adókivető bizottság tárgyalásai határnapjáról és sorrendjéről szóló értesítés valamely községben elkésve tétetik közhírré, ugy hogy az érdekelt adóköteles felek a tárgyalási határnapról kellő időben tudomást nem szerezhetnek, — ily esetben az 1893. évi XLIV. t.-c. 27. § ának ötödik bekezdése szerint az adókivetési lajstrom közzétételétől számított 15 napi határidőn tul beadott felebbezés nem mellőzhető elkésés címén. (1895. évi 10,588. sz.,) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: özv. Geizler Hugóné e. Sazd, kaposvári tvszék. bej. nov. 2.. félsz. nov. 96., csb. Holics Gyula, tmg. dr. Rimanóczy Ferenc. — Böttger János e. Margitta, nagyváradi tvszék, bej. szept. 23., félsz, okt. 14., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Frankó Endre. — Hercfeld Ignác e. Vajk. nyitrai tvszék, bej. szept. 6.. félsz. okt. 30. — Mezey Ferenc e. Esztergom, komáromi tvszék, bej. szept. 21.. félsz. okt. 26., csb. Skoday László, tmg. Szenttamásy Béla. — Illofszky Antal e. Vác, bpesti keresk. és váltótvszék, bej. okt. 10 félsz. nov. 10., csb. Kazacsay Gerö, tmg. Reiser Béla. — Krausz F. Vilmos e. Székesfehérvár, székesfehérvári tvszék. bej. okt. 6.. félsz. okt. 9., csb. Sohár Béla, tmg. dr. Csöppenszky Mihály. — Radó Ármin e. Budapest, bpesti keresk. és váltótvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 29., csb. dr. Hammersberg Miklós, tmg. Bárányi Ódon. — Kohn E. e. Tiszaroff, szolnoki tvszék, bej. okt. 12., félsz. nov. 7.. csb, Hubay Kálmán, tmg. Dózsa Endre. Pályazatok A nagy-szent-miklósi jbiróságnál jbirói áll. aug. 31. — A fehértemplomi tvszéknél aljegyzői áll. aug. 31. — A brassói tvszéknél aljegyzői áll. aug. 31. — A szegedi Ítélőtábla kerületében 3 joggyakornoki áll. aug. 30. — A törökbecsei jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 31. — A debreceni tvszéknél jegyzői áll. szept. 1. — A lengyeltóti jbiróságnál albirói áll. szept. 1. — A tordai tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. szept. 1.