A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 33. szám - A biró letételek kiutalványozása - A telekkönyvi rendelet 99. §-ához

A JOG 131 bíróság hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja, ennek követ­keztében az elsó'biróság ítéletét az 1891. évi LIX. t.-c. 96. §-ának a") pontja alapján megsemmisiti és a keresetet felperesnek vissza­adatni rendeli, stb. Indokok: Felperes maga is azt adja elő, hogy az alkalma­zottjának F. Sámuelnek a kereset alapjául szolgáló ügylet meg­kötésére alperes által a gabonacsarnokban tett ajánlatott nevezett alkalmazottja az ö nevében azonnal és kötelezően el nem fogadta, hanem a nyilatkozást felperesnek minden kötelezettsége nélkül későbbre tartotta fenn és hogy ielperes ennek következtében alperes ajánlatát később levél utján fogadta el. Minthogy pedig ügylet mindaddig, mig az annak megkötésére tett ajánlat el nem fogadtatik, létre nem jön és minthogy a fentebbiek szerint a fenforgó esetben csak az ügylet megkötésére vonatkozó ajánlat tétetett a gabonacsarnokban és igy az ügylet jött létre, fel­peresnek az az érvelése tehát, hogy alperes a gabonacsarnok­ban tett ajánlatához a felperestől nyerendő értesítéséig kötve lévén, , az ügylet felfüggesztő feltétel mellett már a gabonacsarnokban az | ügylet létrejöttéhez szükséges elfogadási nyilatkozat felperesnek | saját előadása szerint még feltételesen sem tétetett meg, mivel felperes maga is adta elő, hogy a gabonacsarnokban tett ajánlatra egyelőé csak alperest kötötte, felperesnek alkalmazottja tehát a gabonacsarnokban még feltételesen sem tett kötelező elfogadási nyilatkozatot: ennélfogva kereseti követelés tekintetében az eljáró biróság hatásköre az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-a a) pontja alapján megállapítható nem lévén, az idézett §. többi pontjaiban felsorolt esetek valamelyikének fenforgását pedig felperes maga sem vitatván, a kereset az eljáró bíróságnak kivételes birói hatásköréhez nem tartozik. A kifejtettek alapján az elsőbiróságnak a keresetre nézve saját hatáskörét megállapító végzését megváltoztatni, ennek köz­vetlen Ítéletét az 1881. évi LIX. t.-c. 90. §-a a) pontja alapján megsemmisíteni kellett stb. A m. kir. Curia 1896. évi május hó 6-án 511. sz. a.) A másod­biróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik stb. Alperes mint építőmester kereskedőnek lévén tekintendő, a kereseti ügylet melylyel felperes részére egy fából készült raktár épitesét vállalta magára a keresk. törv. 259. §. a) pontja alá eső ügyletet képezi, ennélfogva ezen ügyletre nézve a tőzsdebiróság illetékessége hatályosan kiköthető annál is inkább, mert egy fából készült és hordozható raktár építésének elvállalása ingat­lanra vonatkozó szerződésnek nem tekinthető. A budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága (1896. évi február hó 15-én 387. sz. a.) dr. B e r g e r Rezső ügyvéd által képviselt M. M. és B. cég felperesnek 729 frt töke és jár. iránti kereskedelmi perében következőleg végzett: A biróság megálla­pítja illetékességét. Mert: Alperes mint építőmester kereskedőnek lévén tekin­tendő, a kereseti ügylet, melylyel felperes részére egy fából készült raktár építését vállalta magára, a keresk. törv. 259. §-a 1. pontja alá eső ügyletet képez s ennélfogva ezen ügyletre nézve a tőzsde­biróság illetékessége hatályosan volt kiköthető, annál is inkább, mert egy fából készült és hordozható raktár építésének elvállalása ingatlanra vonatkozó szerződésnek nem tekinthető stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1896. évi március hó 10-én 513. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróságnak a birói hatáskör kérdé­sében hozott végzését megváltoztatja, a keresetet az elsőbiróság hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja, ennek következtében az elsó'biróság Ítéletét az 1881. évi LIX. t.-c. 96. §-a a) pontja alapján megsemmisiti a keresetet felperesnek visszaadni rendeli stb. Indokok: A kereset alapjául szolgál Aj alatti szerződés szerint alperes egy falazott, kőpilléreken nyugvó és igy a talajtól állagának sérelme nélkül el nem választható, tehát ingatlannak tekintendő raktárnak egészben és általános összegért való felépí­tése iránt szerződött felperessel. A kereset alapjául szolgáló ez az ügylet tehát ingatlan tekin­tetében keletkezvén, ez az ügylet tekintet nélkül a szerződő felek foglalkozására a keresk. törv. 26. §-a értelmében kereskedelmi ügyletet egyáltalán nem képez, az ebből az ügyletből felmerülő bármely peres kérdésre nézve, tehát az eljáró kivételes biróság illetékessége az 1881. évi LIX. t.-c. 91. §-ának sem b), sem dj pontja alapján nem volt kiköthető. Ennélfogva az elsőbiróságnak az emiitett ügyletre alapított kereset tekintetében hatáskörét meg­állapító végzését megváltoztatni és ehhez képest Ítéletét az 1881. évi LIX. t.-c. 96. §-a aj pontja alapján megsemmisíteni, az elsó'­biróság hatásköréhez nem tartozó keresetnek felperes részére visszaadását elrendelni kellett stb. A m. kir. Curia (1896. évi május hó 15-én 512. sz. a. A másodfokú biróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság, mely saját hatáskörét megállapító végzése indokainál fogva helyben­hagyatik stb. Ha a vevő a vétélügy letet a tulajdonossal köti meg, ugy azt a bizományost, a kinél az áru eladási bizományban volt, a vételügyletből kifolyólag semminemű és igy szavatossági kötele­zettség sem terhelheti a vevővel szemben, mert az eladással tör­tént rendelkezés folytán a megbízás megszűnt, és a bizományos az árunak a tulajdonos általi eladásánál bizományosként saját nevében el nem járhatott. Teljesen közömbös e tekintetben az, hogy a bizományos adott a tulajdonosnak a neki átadott árura előleget, hogy a vétel után kapott bizományi dijat és hogy vevő a vételárt bizományosnak kezéhez fizette, mert a tulajdonos és a bizományos között létező bizományi viszony meg nem álla­pítja a bizományosnak felelősségét a vevővel szemben. A magy. kir. Curia (1896. május 7. 205. sz. a.) Bűnügyekben. Levél és távirat utján elkövetett becsületsértés esetén a tudomásvétel helyének birósága illetékes. A fiumei kir. járásbíróság: Saját illetéktelenségére való tekintettel az iratok további illetékes eljárás végett áttétetnek a nagykanizsai kir. járásbírósághoz. Indokok: Tekintve, hogy ugy a folyó évi április 5-én kelt távirat, valamint az ugyanakkor kelt levél Zerkovitz Albeit nagykanizsai céghez vannak intézve; tekintve, hogy a sértő levél­nek vagy táviratnak nem feladási, hanem rendeltetési helye tekin­tendő a tett helyének s ama hely birósága van hivatva a tett elbírálására, ezeknél fogva a fentebbi határozat volt hozandó. (1895. augusztus 23-én, 1,223. sz.) A nagykanizsai kir. járásbíróság: A kir. járásbíróság saját illetékességét leszállítja s az összes iratokat a fenforgó illetékes­ségi összeütközés tárgyában leendő döntés végett a nagyméltó­ságú m. kir. Curiához felterjeszti. Mert a törvénykezési gyakor­latunk szerint a levél utján elkövetett rágalmazás vagy becsület­sértés vétségének elkövetési helyéül a levélírás helye tekintendő s igy a jelen esetben a Fiúméban elkövetett cselekmény felett az eljárásra a fiumei kir. járásbíróság illetékes. (1896. február 8-án, 6487. sz.) A kir. Curia: A további eljárásra a nagykanizsai kir. járás­bíróság mondatik ki illetékesnek, melyhez az iratok visszaküldetnek. Indokok: Becsületsértés és rágalmazás a B. T. K. 258., 261. §§-ai értelmében csak gondolatnyilvánitással követhető el, mely másnak tudomására jut. A rágalmazásra nézve ezt a 258. §. világosan kimondja, a becsületsértés tekintetében pedig a 261. §. rendelkezése szelleméből ugyanaz következik, mivel titokban tett kifejezés senkit meg nem gyalázhat. Ebből egyúttal világos, hogy a becsületsértés és rágalmazás a gondolatnyilvánitás helyén követ­tetik el, vagyis ott, hol a rágalmazó vagy meggyalázó kifejezés másnak tudomására jön, illetőleg a bántalmazás történik. A fenforgó esetben nincs adat, mely arra mutatna, hogy a panasz alapjául szolgáló távirat illetőleg levél tartalma felől, az előtt, hogy az Zerkowitz Albert panaszló kezéhez érkezett, más valaki mint a titoktartásra kötelezett, s e szerint a rágalmazás vagy becsületsértés szempontjából számba nem jövő távirdai hiva­talnokok, tudomást szerzett volna. Ennélfogva terhelteknek az idézett táviratban és levélben foglalt nyilatkozatai a címzett lakhelyén, Nagy-Kanizsán történ­teknek tekintendők és azok tárgyában a további eljárásra a tett­helynél fogva első sorban illetékes nagy-kanizsai kir. járásbíró­ságot kellett hivatottnak nyilvánítani. (1896. évi március hó 31-én 3,035. sz. a.) Levélre, vagy nyilt utalványszelvényre irt rágalmazó vagy becsületsértő kifejezések cimén emelt vádfeljelentéseknek illeté­kes bírójaként a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint az a biróság tekintendő, a hol a levél vagy nyilt kártya a címzett­nek kézbesittetett. A budapesti kir. fenyítő járásbíróság : Ezen feljelentés ille­tékesség hiánya miatt az eljárási szabály 8. §-a alapján elutasit­tatik, mert: az eljárási szabály 8. §-a szerint az eljárásra rend­szerint azon királyi büntető járásbíróság az illetékes, melynek te­rületén a vétség vagy kihágás elkövettetik. Feljelentő pedig azt panaszolja, hogy Mezőturbói küldött pénzutalvány szelvényére irta terhelt a rágalmazó és becsületsértő kifejezéseket. Ezek szerint te­hát, miután nevezett terheltnek panaszolt kitételei Mezőtúron kelte­zettek gyanánt jelentkeznek s igy azokról, tekintettel arra, hogy azok a pénzutalvány nyitott szelvényére írattak, Mezőtúron is sze­rezhettek már mások tudomást. A kérdéses rágalmazás és becsü­letsértés Mezőtúron elkövetettnek tekintendő. Terhelt lakhelye is Mezőtúron lévén, az eljárási szabályok 9. §-a értelmében sem te­kinthette magát ezen királyi fenyítő járásbíróság illetékesnek. Mind­ezek alapján a fenti határozat volt hozandó. Á budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőfokú biróság végzésének megváltoztatásával, a budapesti kir. büntető járásbíróságot a feljelentés tárgyában illetékesnek kimondva, ezt az eljárás folyamatba tételére utasítja. Indokok: Levélre vagy, mint a jelen esetben panaszol­tatik, nyilt utalványszelvényre irt rágalmazó vagy becsületsértő kifejezések cimén emelt vádfeljelentéseknek illetékes bírójaként a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint az a biróság tekintendő, a hol a levél vagy nyilt kártya a címzettnek kézbesittetett, mert befejezést a bűncselekmény csak a kézhez jutás által nyert, en­nélfogva a jelen esetben is, mert a Mezőtúron feladott utalvány­szelvény s illetve az arra irt s panaszra tett kifejezések Buda­pestre jutottak a magánvádlók kezeihez, a feljelentés illetékes bi­rájának a budapesti királyi fenyítő járásbíróságot kellett felismerni s ehhez képest a rendelkező rész értelmében határozni. (1896. június 24. 5,547.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom