A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - Az ügyvédjelölt felmondási ideje. Kérdés

A JOG 231 1) Szász-Meiningen herczegségben: a ministerium igazságügyi osztálya ^Ministerialabtheilung der Justiz). ím Szász-Altenburg herczegségben: a tartományi tanácshivatalok (Landrathsámter) és a városi tanácsok (Stadtráthe). n) Szász-Koburg-Gotha herczegségben: esetröl-esetre meghatározandó különböző hatóságok. o) Anhalt herczegségben: a kerületi igazgatóságok (Kreisdirectionen). p) Schwarzburg-Sondershausen fejedelemségben: a ministerium igazságügyi osztálya (Justizabtheilung des Ministeriums). q) Schwarzburg-Rudolstadt fejedelemségben: a járásbíróság (Amtsgerichte), r) Waldeck fejedelemségben: az állami anyakönyvvezetó'k (Standesbeamten). si Az idősb águ Reusz fejedelemségben: az országos kormány d.andesregierung). t) az ifjabb águ Reusz fejedelemségben : a ministerium. u) Scbaumburg-Lippe fejedelemségben; a ministerium. v) Lippe fejedelemségben: a falusi lakosságra nézve a közigazgatási hivatalok ^Verwaltungsámter), a városi lakosságra nézve pedig a városi tanácsok (Magistrate). w) Lübeck szabad- és hanzaváros kerületében: a lübecki városi és tartományi hivatal (Stadt und Landamt in Lübeck). x) Bréma szabad- és hanzaváros kerületében: a tanácsnak anyakönyvi hivatali kiküldöttje iSenatscomissár fürdi Standesámter). y) Hamburg szabad- és hanzaváros kerületében: az anyakönyvi hivatalok felügyelő hatósága (Aufsichtsbehörde für die Standesámter). z) Elszász-Lotharingiában: az első államügyész annál az országos törvényszéknél, a melynek kerületéhez a német házasuló illotoségi községe tartozik. 11. Oroszországban nincsenek ilyen hatóságok. 12. Romániában: az állami anyakönyvvezetők. 13. Schweitzban: az ottani kihirdetési tanúsítványra vezetett záradékon a schweitzi állami anyakönyvvezetők, a kik a házasságot kihirdették. A többi európai államoktól várt hasonló adatok, mihelyt megérkeznek, szintén közöltetni fognak. Aa a fenti sorozatban megjelölt vagy az ezentúl közlendő külföldi hatóságok által kiállított egyes bizonyítványok a magyar törvények követelményeinek nem felelnének meg, különösen ha azokban csak az egyik házasuló fél volna megnevezve, utasítani kell a külföldi házasulót, hogy az ilyen hiányos bizonyítványnak, valamint a kötendő házasságra vonatkozó összes többi irataiknak bemutatása mellett, az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdésében körülirt fölmentésért hozzám forduljanak. Budapest, 1896. évi julis hó lt-én. Erdély s. k. Nyilt kérdések és feleletek. -Az ügyvédjelölt felmondási ideje* Y (Kérdés.) • Mennyi időre terjedő felmondásra tarthat jogos igényt, illetve a felmondás napjától számitandólag mennyi időre követelheti fizetését, — és — miután az illetőnek természetbeni lakás is biztosíttatott szerződésileg, a felmondástól számítva mennyi időre követelhet lakást esetleg ennek megfelelő lakbért az olyan bejegyzett ügyvédjelölt, a ki mint főnökének az ügyvédkedésből kifolyó összes ténykedésekre nézve felhatalmazott helyettese lett levélbeli szerződéssel alkalmazva, és a ki mint főnökének helyettese, ebbeli minőségének teljesen és kifogástalanul meg is felelt, és a főnöke részéről tett felmondásra a maga részéről semmiféle elfogadható okot nem szolgáltatott?* »R. B. Német-Ujvár.« Sérelem. Külföldi büntető bíróság ítéletének végrehajtása Magyarországon. A magyar büntetőtörvénykönyv (1878: V. t.-c.j 18. §-a határozottan mondja -Más államhatósága által hozott büntető ítélet, a magyar államterületén nem hajtható végre,» az 1879: XI. t.-c. 13. §-a «Külföldön elkövetett kihágás miatt büntetésnek nincs helye- végre a 35,417'1893. I. M. sz. magas leirat Ausztriában felmerült rabtartási költségek behajtására irányuló ausztriai megkeresésnek a magyar biróság eleget nem tehet; mert: a btkv. 18. §-a szerint más államhatósága által hozott büntető Ítélet a magyar államterületén nem hajtható végre, ez alatt pedig nemcsak a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása értendő, hanem az elitéltetéssel járó költségek is; s íme ezekkel szemben Zl. 10,959/96. Note. • Tóbiás Rieger aus Gortice vvurde mit hierámtlichen rechtskráftigen Erkenntnisse vom 1. február 1886 wegen Übertretung des §. 44 des W. G. zu einer 15-tágigen Arreststraffe verurtheilt. Da derselbe sich gegenwártig in Tenke aulhalten soll, wird das diensthöffiche Ersuchen gestellt die oberwanhte Strafe vollzi eh e n und a n h e r bekant gebén zu wollen. Sortie 18. Juni 1896. Der kk. Bezirks-Hautmann (olvashatlan aláírás) An das löbliche Stuhtrichter-Amt in Tenke. 1952/1896. A tenkei járás főszolgabirája A tekintetes kir. járásbíróság bünfenyitő osztályának Tenkén. A gortici csász. kerületi kapitány 10,959'96. sz. megkeresését eredetben ide esatolva kérem, hogy az egyidejűleg átkísért Rieger Tóbiás jelenben tenkei lakost 15 (tizenöt) napra elzárni és a szabadságvesztés büntetés kiállását velem azonnal közölni szíveskedjék. Tenke, 1896 június 27. N. N. mk. tb. főszolgabíró. 3107/96. Bftő. sz. (hátirat) A rendelvény kiadatott. Tenke, 1896 július 1. N. N. mk. kir. aljárásbiró. Az itt közlöttek szerint Rieger Tóbiás tenkei lakos világos törvény ellenére személyes szabadságától az Urnák 1896-ik évében egy jogállamban hivatalos uton 15 napra megfosztatott az ezredévi ünnepélyességek emelésére akkor, midőn már 6 év óta tenkei lakos, egy megkeresés alapján, melyhez még csak a jogerejüségi záradékkal ellátott ítélet sem csatoltatott, melyből az sem tűnik ki, hogy miért Ítéltetett el, melynek alapján még csak a személy ugyanazonosság sem állapitható meg; akkor, midőn még az sem igazolt, hogy a megkereső és ítéletet hozott közeg bir-e büntető bírósági hatyskörrel ? a mi pedig még a kiadatási eljárás során is kétség esetén igazolandó (25/1894. I. M.) miért is tisztelettel kérdem fenforog-e jelen esetben eljárt közhivatalnokok ellenében a btkv X. fejezetében meghatározott vétség, mely esetben sértett részére a kártalanítást a btkv. 198. §-a biztosítja, vagy ha nem, törvény ellenére letartóztatott Rieger Tóbiás hol kereshet elégtételt, kártalanítást? Egó. Irodalom. Útmutató házassági ügyekben felmentések és tanúsítványok elnyerése tárgyában. Irta dr. G a á r Vilmos igazságügyministeri segédtitkár. Budapest, Ranschburg Gusztáv könyvkereskedés (Frenciek-tere). Ara 80 kr. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. a vallásfelekezetek szerint különbözően szabályozott házasságjogot Magyarországon egységessé tette, s egyszersmind a házasságkötésnek kötelező polgári alakját is létesítette. Mindez ezután azt is eredményezte, hogy oly kivételes esetekben, a mikor a törvényben felállított házassági akadályok egyike vagy másika alul felmentésnek lehet helye, ezt a felmentést a polgári hatóságok adják meg; a legfontosabb esetben az állam feje a király, a többi esetekben az igazságügyminiszter. A felmentések iránt előterjesztett kérvényeknek a szerző az igazságügyminiszteriumban egyik előadója lévén, eléggé volt alkalma tapasztalni, hogy a felmentésért folyamodók az esetek legtöbbjében csak azért kaptak elutasító határozatot, mert folyamodásukat vagy nem kellően szerelték fel, vagy a törvény téves értelmezése folytán oly esetedben is kértek felmentést, a mikor a köztük fenforgó akadály alul felmentésnek egyáltalán nem volt helye, avagy nem is forgott fenn köztük házassági akadály pl. testvérek unokáinál. Ez a tapasztalat arra ösztönözte a szerzőt, hogy a felmentések körüli jogszabályokat és joggyakorlatot (a bélyegszabályokat is ideértve) útmutató alakjában feldolgozza és összegyűjtse, azonkívül kérvényminták szerkesztése által azok alkalmazásának mikéntjét is illusztrálja, hogy igy biztos irányadó könyvecskét adjon mindazok kezeibe, a kik maguk vagy mások részére valamely házassági akadály alul felmentést elnyerni törekszenek, különösen pedig az anyakönyvvezető urak számára, a kiknek nap-nap után nyilik alkalmuk az előttük megjelenő felek részére felmentések iránti kérvényeket szerkeszteni. Mivel azonban a hirdetés aluli felmentés, az 1894: XXXIII. t.-c. 59. §-a értelmében kiállítandó tanúsítvány és az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-a szerint megkívánt kimutatás alul való felmentés körül is sok téves eljárásról vett szerző tudomást, útmutatóját ez irányban is kiterjesztette s különösen hasznos szolgálatot tesz az anyakönyvvezető uraknak az által, hogy összeállította azon orzzágok házassági akadályait, a mely országok polgárai a leggyakrabban kötnek itt belföldön házasságot, illetőleg, a mely országokban leggyakrabban házasodnak magyar állampolgárok. Szerző útmutatója a következő fejezetekre oszlik: I. A fejletlen kor. II. A vérrokonság. III. Az örökbefogadás által származott családi kötelék. IV. Házasságtörés. V. A házastárson elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés vagy ezeknek kísérlete. VI. A várakozási idő. VII. A kihirdetés alul felmentés és a tanúsítvány. VIII. A külföldinek érvényességi bizonyítvány alul felmentése. Végül egy «Függelék»-ben felsoroltatnak Anglia, Ausztria, Hosnia, Francziaország, Német birodalom, Olaszország Oroszország, Románia, Schweic és Szerbia házasság jogaiban felállított házassági akadályok. A kis füzetkét a legjobban ajánlhatjuk.