A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - Az ügyvédjelölt felmondási ideje. Kérdés

232 A JOG Vegyesek. A biztosító intézetek egyes ügynökei által elkövetett üzelmekre a felsőbíróságok nagyobb figyelmet kezdenek fordítani. Ezekre mutat a m. kir. Curia egyik legújabb hktározata, mely így szól : Tekintve, miszerint Klein Lajos és Klein Aladár azt panszolják, hogy ámbár ők B. N. mint a . . . életbiztosító társaság ügynökének felszólítására az életbiztosítási ügyletet megkötni nem akarták, mégis ennek unszolására egy űrlapot aláirtak, miután őket a nevezett ügynök tévedésbe ejtette azon kijelentése által, hogy az eléjük tett űrlapot aláírják is, ezen ajánlati aláírásukból még reájék semmi kötelezettség sem fog hárulni, mert ha a beküldendő kötvényt átvenni hajlandók nem lesznek, a biztosítási ügylet meg nem kötöttnek fog tekintetni ; tekinve, hogy panaszlók ezen állításuk bizonyítására Borsos Endre abauj-szántói orvosra és Ziegler N. kassai lakosra a . . . életbiztosító trásaság állítólagos titkárjára hivatkoztak ; tekintve tnvábbá, miszerint panaszlók azt állítják, hogy az álltaluk nem ismert tartalmú űrlapra tett ajánlati aláírásuk folytán a B. N. ügynök azon kijelentése daczára, miszerint ebből reájuk kötelezettség nem háramlik, a . . . biztosító társaság által bepereltettek és egyenként 950 korona és 84 fillérben elmaraszsaltattak és ezen összeg erejéig megkárosittattak s ekként a biztosító társulat a saját ügynöke által eszközölt tévedésbeejtés által jogtalan vagyoni hasznot szerzett. Ezek szerint a panaszolt cselekményben a btkv 379. §-ába ütköző csalás bűntettének jelenségei mutatkozván, mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával, a tényállás kiderítése végett az előnyomozás elrendeltetik s a kir törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatík. (1896. június 17. 9669/B. 895. sz. ) Nemzetközi ügyvédi kengressus- A belga ügy védegylet 1897. évre nemzetközi ügyvédi kongressust tervez, mely az ügyvédi szervezetet nemzetközi alapon fogja tanulmány tárgyává tenni s ez alapon retormokat fog indítványozni; egyszersmind a kollegiális érintkezést is szorosabbá akarják tenni az egyes országok ügyvédségei közt. A kongressus 8 napra van tervezve s a jövő év szeptemberében fog összeülni. A betegsegélyző pénztárak a temetkezési segély kifizetését az esetben nem tagadhatják meg, ha az illető verekedés közben önhibájából eredt erőszakos halállal mult ki. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 83,447. sz. határozata. A k—i vasgyár betegsegélyző pénztára felmerült eset alkalmából azon kérdéssel fordult hozzám: vájjon azon tagjai után, kik verekedés közben, tehát önhibájukból eredt erőszakos halállal multak ki, köteles-e temetkezési segélyt kifizetni vagy nem. E folyamodvány tárgyában a nevezett betegsegélyző pénztárral való megfelelő közlés végett a következőkről értesítem alispán urat. Az ipari és gyári alkalmazottakat betegség esetén való biztosításai I szóló 1881. évi XIV. t.-c. 7. §-ának e) pontja értelmében minden betegsegélyző pénztár köteles tagjainak temetkezési segélyt nyújtani. A törvény, midőn a betegsegélyző pénztárak ebbeli kötelezettségét megállapítja, a halál nemére és okára egyáltalán nincs tekintettel, s midőn a 9. §-ban biztosítja a betegsegélyző pénztárak részére azon jogot, hogy saját szándékos cselekményük, vagy önhibájukból előidézett verekedés, kicsapongó életmód vagy iszákosság okozta betegségek eseteiben tagjaiktól a táppénzt elvonhatják, a temetkezési segély kifizetésére irányuló kötelezettséget nem érinti, s igy a törvénynek az itt előadottakkal szemben ellenkező módon való magyarázata téves; azon humánus célzat ugyanis, melynek megvalósítására a fent emiitett t.-cikk a munkásosztály segélyezése által törekszik, a 9. §. eseteiben azért nem nyerhet alkalmazást, mert a saját szándékos cselekménye, önhibájából eredt verekedés stb. következtében megbetegedett egyének az állam és a társadalom segélyezését egyáltalán nem érdemlik meg, de e szempont a halálozások eseténél már csak azért sem jöhet tekintetbe, mert a temetkezési segély nem az elhunyt tag, hanem családtagjai és hozzátartozóinak javára szolgál. Minthogy tehát a törvény a temetkezési segély kiszolgáltatását semminemű feltételhez nem köti, de sőt a 9. §-ban felsorolt okok folytán előállott betegség esetén is csak a táppénz elvonására jogosítja fel a betegsegélyző pénztárakat, azok a temetkezési segélynek kifizetésére azon esetben is kötelezve vannak, ha az illető tag verekedés közben, önhibájából eredt erőszakos halállal mult is ki. — Az 1893. évi IV. t.-cikk 15. §-ában az állami tisztviselőkre nézve megállapított utadómentesség, ezen törvényczikk 21. §-ában felsorolva levő állami alkalmazottakra is kiterjed. E mentesség az állami alkalmazottakat, a hivatkozott törvény életbeléptétől, azaz 1893. évi ápril hó i-ső naptól kezdve illeti meg. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 86,63H. sz. határozata. A m. kir. államvasutak alkalmazottjainak községi pótadó- és utadómentessége ellen 1895. évi ápril hó 1-én tartott közgyűléséből elém terjesztett feliratára vonatkozólag a következőkről értesítem T. város közönségét: Téves a közönségnek azon felfogása, hogy az 1893. évi IV. t.-c. 21. §-ában felsorolt tisztviselők és alkalmazottakra az ugyanezen törvénycikk 15. §-ában megállapított mentességek nem vonatkoztathatók, illetve hogy hivatali elődöm 47,262/93, sz. körrendelete és 1,751/95 sz. rendeletem az előbb idézett törvénynyel ellentétben áll. Mert jóllehet az 1893. évi IV. t.-czikk 21. §-a azt mondja, hogy a «törvény határozmányai alá nem tartoznak s kölön intézkedés alá esnek* az a)—f) pontokban felsorolt állami alkalmazottak, ámde ez a kijelentés, illetőleg kivétel csakis az illetményekre s az azzal kap- 1 csolatos kérdésekre érthető, de nem vonatkozik s nem is vonatkozhatik a törvénynek a 15. §-ban felvett oly általános jellegű rendelkezéseire, mely az 1890. évi I. t.-cikknek már korábban felismert hézagát van hivatva pótolni, Ebben lelte indokát hivatali elődöm 1893. évi 47,262. számú körrendelete s annak a m. kir. államvasutak alkalmazottjaival szemben megfelelő végrehajtása érdekében általam 1895. évi január 30-án 1,751. sz. a. kiadott I körrendelet. Az elmondottak alapján a közönségnek a visszavonás, illetve hatályon kivül való helyezésre vonatkozó kérelmét nem teljesíthetem, ellenben felhívom, hogy az idézett körrendeletek megfelelő és pontos végrehajtása iránt intézkedjék, illetve az azokban foglalt utasításhoz szorosan alkalmazkodjék. Figyelmeztetem ez alkalommal a közönséget, hogy az utadómentesség a m. kir. államvasutak alkalmazottait, hivatali elődöm 39,166/93. sz. a. kiadott körrendeletéből kifolyólag az 1893. évi ápril hó 1-től, mint a hivatkozott törvény életbelépése napjától kezdve illeti meg. Mikor tartozik a férj feleségének adósságait megfizetni? A budapesti kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság : Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy családi magánjogunk szerint a családi szükségletek fedezéséről a férj. mint a család feje köteles gondoskodni ; mindamellet a férj eme törvényes kötelességéből, továbbá abból a körülményből, hogy a háztartás vezetése természetszerűleg a feleség feladatát képezi, még egyáltalán nem követketkezik, hogy a férj feleségének hitelvásárlásai alapján, melyeknek tárgyát háztartási célokra alkalmas és arra felhasználni szokott dolgok képezték, a hitelező részéről feltétlenül felelősségre is volna vonható; mert a nőre háruló ama feladat természetéből és céljából még szükségkép nem folyik annak a férjét is kötelező hitelvásárlásokra vonatkozó felhatalmazottsága ; és mert a családi szükségletek mily módon és mérvben való kielégítésének kérdésében a döntő szó a férjet mint családfejet és a családi költekezéseknek, az erre a czélra fordítható jövedelmekkel való kellő egyensúlyban tartásának őrét illetvén meg, ha a feleség vásárlásának ténye egymagában véve a férj irányában a vételár kifizetésének feltétlen kötelezettségét megállapíthatná: ugy nyilván a férjnek fentebb joga tétetnek merőben illusoriussá s a hitelező gondatlanságának s a feleség könnyelműségének találkozása könnyen a család anyagi romlására vezethetnének. Hanem figyelemmel arra az általános kötelmi jogelvre is, hogy a kötelmek rendszerint csak az abban résztvett felek között hatályosak, valamint arra, hogy a mennyiben tartási és ellátási kötelességének a férj netán meg sem felelne, ennek betartása tőle csak a törvény rendes utján szorgalmazható: a férj felesége hitelbe vásárlásaiból kifolyólag, lettek légyen bár azoknak úgynevezett háztartási cikkek tárgyai, fizetésre csak ugy. kötelezhető, ha a hitelező bizonyítja, hogy a vásárlásához a férj hozzájárult vagy ily hozzájárulás hiányában legalább oly körülményeket igazol, melyek alapján megállapítható, hogy a férj feleségének vásárlásáról s a vásárolt tárgyaknak a közös háztartásban való felhasználásáról tudomással bírt. Minthogy pedig az elsőbíróság Ítéletében megállapított, illetve az elsőbirósági iratokból kitetsző tényállás szerint, mely az 1893: XVIII. t.-c. 197. §-aértelmében e helyütt is irányadó, I. r. alperes férj, feleségének a IL r. alperesnek a kereseti követelés alapját képező vásárlásairól egyáltalán tudomással nem birt s a II. r. alperes az általa hitelbe vásárolt végvásznat és ruhaszövetet zálogházba adta, mi nyilván árra vall, hogy kérdésbeli vásárlásában nem is a családi szükségletek kielégítése, hanem csak a könnyelmű adósságcsinálás vezette, az elsőbiróság sem helytelenül nem alkalmazott, sem nem mellőzött anyagi jogszabályt, midőn felperest az I. r. alperessel szemben keresetével elutasította. (1896. május 2. E. 44.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Galántha. dr. N. M. 7488/95., 2210/96. és 1H84/95 sz. elintézetlenek. — Szenicza S. J. Hornyák sz. Pribis Anna. — Hornyák Samu elintézetlen. — Pozsony F. J. 8152/95. curiai ügy elintézetlen. — Pécs dr. M. J. Nemes Árpád — ifj. Antal Gyula 960/96. eld. Thirring. — Rév Géza 7759/96. B. eld. Csider. — Karcag, dr. D. L. Karcag város. — Berc Bibi Anna nem érk. a T.-hoz. A b.-hunyadi kir. közjegyző egy román nyelvet teljesen értő, hagyatéki s telekkönyvi ügyekben jártas jelöltet vagy segédet keres. 1—2 A közjegyzői teendők minden ágában teljesen jártas évek óta önálló munkát teljesítő, nőtlen egyén alkalmazást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1—1 A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy oly jelölt, ki a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes, és egy gyakorlott segéd azonnal alkalmazást nyer. 1 3 PALLA8 RÉ8ZVÉNrTAI»A8AO NYOMDÁJA BUDAPESTEN