A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - Az ügyvédjelölt felmondási ideje. Kérdés

232 A JOG Vegyesek. A biztosító intézetek egyes ügynökei által elkövetett üzelmekre a felsőbíróságok nagyobb figyelmet kezdenek fordítani. Ezekre mutat a m. kir. Curia egyik legújabb hktározata, mely így szól : Tekintve, miszerint Klein Lajos és Klein Aladár azt panszolják, hogy ámbár ők B. N. mint a . . . életbiztosító társaság ügynökének felszólítására az életbiztosítási ügyletet megkötni nem akarták, mégis ennek unszolására egy űrlapot aláirtak, miután őket a nevezett ügynök tévedésbe ejtette azon kijelentése által, hogy az eléjük tett űrlapot aláírják is, ezen ajánlati aláírásukból még reájék semmi kötelezettség sem fog hárulni, mert ha a be­küldendő kötvényt átvenni hajlandók nem lesznek, a biztosítási ügylet meg nem kötöttnek fog tekintetni ; tekinve, hogy panasz­lók ezen állításuk bizonyítására Borsos Endre abauj-szántói or­vosra és Ziegler N. kassai lakosra a . . . életbiztosító trásaság állítólagos titkárjára hivatkoztak ; tekintve tnvábbá, miszerint pa­naszlók azt állítják, hogy az álltaluk nem ismert tartalmú űrlapra tett ajánlati aláírásuk folytán a B. N. ügynök azon kijelentése da­czára, miszerint ebből reájuk kötelezettség nem háramlik, a . . . biztosító társaság által bepereltettek és egyenként 950 korona és 84 fillérben elmaraszsaltattak és ezen összeg erejéig megkárosit­tattak s ekként a biztosító társulat a saját ügynöke által eszkö­zölt tévedésbeejtés által jogtalan vagyoni hasznot szerzett. Ezek szerint a panaszolt cselekményben a btkv 379. §-ába ütköző csalás bűntettének jelenségei mutatkozván, mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával, a tényállás kiderítése végett az előnyomozás elrendeltetik s a kir törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatík. (1896. június 17. 9669/B. 895. sz. ) Nemzetközi ügyvédi kengressus- A belga ügy védegylet 1897. évre nemzetközi ügyvédi kongressust tervez, mely az ügyvédi szer­vezetet nemzetközi alapon fogja tanulmány tárgyává tenni s ez alapon retormokat fog indítványozni; egyszersmind a kollegiális érintkezést is szorosabbá akarják tenni az egyes országok ügyvéd­ségei közt. A kongressus 8 napra van tervezve s a jövő év szep­temberében fog összeülni. A betegsegélyző pénztárak a temetkezési segély kifizetését az esetben nem tagadhatják meg, ha az illető verekedés közben önhibájából eredt erőszakos halállal mult ki. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 83,447. sz. határozata. A k—i vasgyár betegsegélyző pénztára felmerült eset alkalmából azon kérdéssel fordult hozzám: vájjon azon tagjai után, kik verekedés közben, tehát önhibájukból eredt erőszakos halállal multak ki, köteles-e temetkezési segélyt kifizetni vagy nem. E folya­modvány tárgyában a nevezett betegsegélyző pénztárral való meg­felelő közlés végett a következőkről értesítem alispán urat. Az ipari és gyári alkalmazottakat betegség esetén való biztosításai I szóló 1881. évi XIV. t.-c. 7. §-ának e) pontja értelmében minden betegsegélyző pénztár köteles tagjainak temetkezési segélyt nyúj­tani. A törvény, midőn a betegsegélyző pénztárak ebbeli kötele­zettségét megállapítja, a halál nemére és okára egyáltalán nincs tekintettel, s midőn a 9. §-ban biztosítja a betegsegélyző pénz­tárak részére azon jogot, hogy saját szándékos cselekményük, vagy önhibájukból előidézett verekedés, kicsapongó életmód vagy iszá­kosság okozta betegségek eseteiben tagjaiktól a táppénzt elvon­hatják, a temetkezési segély kifizetésére irányuló kötelezettséget nem érinti, s igy a törvénynek az itt előadottakkal szemben ellen­kező módon való magyarázata téves; azon humánus célzat ugyanis, melynek megvalósítására a fent emiitett t.-cikk a munkásosztály segélyezése által törekszik, a 9. §. eseteiben azért nem nyerhet alkalmazást, mert a saját szándékos cselekménye, önhibájából eredt verekedés stb. következtében megbetegedett egyének az állam és a társadalom segélyezését egyáltalán nem érdemlik meg, de e szempont a halálozások eseténél már csak azért sem jöhet tekin­tetbe, mert a temetkezési segély nem az elhunyt tag, hanem családtagjai és hozzátartozóinak javára szolgál. Minthogy tehát a törvény a temetkezési segély kiszolgáltatását semminemű feltételhez nem köti, de sőt a 9. §-ban felsorolt okok folytán előállott betegség esetén is csak a táppénz elvonására jogosítja fel a betegsegélyző pénztárakat, azok a temetkezési segélynek kifizetésére azon esetben is kötelezve vannak, ha az illető tag verekedés közben, önhibá­jából eredt erőszakos halállal mult is ki. — Az 1893. évi IV. t.-cikk 15. §-ában az állami tisztvise­lőkre nézve megállapított utadómentesség, ezen törvényczikk 21. §-ában felsorolva levő állami alkalmazottakra is kiterjed. E men­tesség az állami alkalmazottakat, a hivatkozott törvény életbe­léptétől, azaz 1893. évi ápril hó i-ső naptól kezdve illeti meg. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 86,63H. sz. határozata. A m. kir. államvasutak alkalmazottjainak községi pót­adó- és utadómentessége ellen 1895. évi ápril hó 1-én tartott közgyűléséből elém terjesztett feliratára vonatkozólag a követ­kezőkről értesítem T. város közönségét: Téves a közönségnek azon felfogása, hogy az 1893. évi IV. t.-c. 21. §-ában felsorolt tisztviselők és alkalmazottakra az ugyanezen törvénycikk 15. §-á­ban megállapított mentességek nem vonatkoztathatók, illetve hogy hivatali elődöm 47,262/93, sz. körrendelete és 1,751/95 sz. rende­letem az előbb idézett törvénynyel ellentétben áll. Mert jóllehet az 1893. évi IV. t.-czikk 21. §-a azt mondja, hogy a «törvény határozmányai alá nem tartoznak s kölön intézkedés alá esnek* az a)—f) pontokban felsorolt állami alkalmazottak, ámde ez a ki­jelentés, illetőleg kivétel csakis az illetményekre s az azzal kap- 1 csolatos kérdésekre érthető, de nem vonatkozik s nem is vonat­kozhatik a törvénynek a 15. §-ban felvett oly általános jellegű rendelkezéseire, mely az 1890. évi I. t.-cikknek már korábban fel­ismert hézagát van hivatva pótolni, Ebben lelte indokát hivatali elődöm 1893. évi 47,262. számú körrendelete s annak a m. kir. államvasutak alkalmazottjaival szemben megfelelő végrehajtása érdekében általam 1895. évi január 30-án 1,751. sz. a. kiadott I körrendelet. Az elmondottak alapján a közönségnek a visszavonás, illetve hatályon kivül való helyezésre vonatkozó kérelmét nem teljesíthetem, ellenben felhívom, hogy az idézett körrendeletek megfelelő és pontos végrehajtása iránt intézkedjék, illetve az azokban foglalt utasításhoz szorosan alkalmazkodjék. Figyelmez­tetem ez alkalommal a közönséget, hogy az utadómentesség a m. kir. államvasutak alkalmazottait, hivatali elődöm 39,166/93. sz. a. kiadott körrendeletéből kifolyólag az 1893. évi ápril hó 1-től, mint a hivatkozott törvény életbelépése napjától kezdve illeti meg. Mikor tartozik a férj feleségének adósságait megfizetni? A budapesti kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság : Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy családi magánjogunk szerint a családi szükségletek fedezé­séről a férj. mint a család feje köteles gondoskodni ; mindamel­let a férj eme törvényes kötelességéből, továbbá abból a körül­ményből, hogy a háztartás vezetése természetszerűleg a feleség feladatát képezi, még egyáltalán nem követketkezik, hogy a férj feleségének hitelvásárlásai alapján, melyeknek tárgyát háztartási célokra alkalmas és arra felhasználni szokott dolgok képezték, a hitelező részéről feltétlenül felelősségre is volna vonható; mert a nőre háruló ama feladat természetéből és céljából még szükség­kép nem folyik annak a férjét is kötelező hitelvásárlásokra vonat­kozó felhatalmazottsága ; és mert a családi szükségletek mily módon és mérvben való kielégítésének kérdésében a döntő szó a férjet mint családfejet és a családi költekezéseknek, az erre a czélra fordítható jövedelmekkel való kellő egyensúlyban tartásá­nak őrét illetvén meg, ha a feleség vásárlásának ténye egymagá­ban véve a férj irányában a vételár kifizetésének feltétlen köte­lezettségét megállapíthatná: ugy nyilván a férjnek fentebb joga tétetnek merőben illusoriussá s a hitelező gondatlanságának s a feleség könnyelműségének találkozása könnyen a család anyagi romlására vezethetnének. Hanem figyelemmel arra az általános kötelmi jogelvre is, hogy a kötelmek rendszerint csak az abban résztvett felek között hatályosak, valamint arra, hogy a mennyi­ben tartási és ellátási kötelességének a férj netán meg sem felelne, ennek betartása tőle csak a törvény rendes utján szorgalmazható: a férj felesége hitelbe vásárlásaiból kifolyólag, lettek légyen bár azoknak úgynevezett háztartási cikkek tárgyai, fizetésre csak ugy. kötelezhető, ha a hitelező bizonyítja, hogy a vásárlásához a férj hozzájárult vagy ily hozzájárulás hiányában legalább oly körül­ményeket igazol, melyek alapján megállapítható, hogy a férj fele­ségének vásárlásáról s a vásárolt tárgyaknak a közös háztartás­ban való felhasználásáról tudomással bírt. Minthogy pedig az első­bíróság Ítéletében megállapított, illetve az elsőbirósági iratokból kitetsző tényállás szerint, mely az 1893: XVIII. t.-c. 197. §-aértel­mében e helyütt is irányadó, I. r. alperes férj, feleségének a IL r. alperesnek a kereseti követelés alapját képező vásárlásairól egyáltalán tudomással nem birt s a II. r. alperes az általa hitelbe vásárolt végvásznat és ruhaszövetet zálogházba adta, mi nyilván árra vall, hogy kérdésbeli vásárlásában nem is a családi szükség­letek kielégítése, hanem csak a könnyelmű adósságcsinálás vezette, az elsőbiróság sem helytelenül nem alkalmazott, sem nem mellő­zött anyagi jogszabályt, midőn felperest az I. r. alperessel szem­ben keresetével elutasította. (1896. május 2. E. 44.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjta­lanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Galántha. dr. N. M. 7488/95., 2210/96. és 1H84/95 sz. elintézet­lenek. — Szenicza S. J. Hornyák sz. Pribis Anna. — Hornyák Samu elintézetlen. — Pozsony F. J. 8152/95. curiai ügy elintézetlen. — Pécs dr. M. J. Nemes Árpád — ifj. Antal Gyula 960/96. eld. Thirring. — Rév Géza 7759/96. B. eld. Csider. — Karcag, dr. D. L. Karcag város. — Berc Bibi Anna nem érk. a T.-hoz. A b.-hunyadi kir. közjegyző egy román nyelvet teljesen értő, hagyatéki s telekkönyvi ügyekben jártas jelöltet vagy segédet keres. 1—2 A közjegyzői teendők minden ágában teljesen jártas évek óta önálló munkát teljesítő, nőtlen egyén alkalmazást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1—1 A kalocsai kir. közjegyző irodájában egy oly jelölt, ki a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes, és egy gyakorlott segéd azonnal alkalmazást nyer. 1 3 PALLA8 RÉ8ZVÉNrTAI»A8AO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom