A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - A férj intézkedési joga a nö javairól ennek hallgatólagos hozzájárulása mellett. A Curia 77.980/1896. számú Ítélete - A kölcsönös biztositó szövetkezetek biztosítási dijai

perest megillető díjkövetelés iránt indíttatott; az illetőség megállapításánál pedig csak a keresetnek tartalma lehet irányadó. A m. kir. Curiának további indokolása szerint a szövetkezet keresete folytán elbírálás tárgyát az alperesnek csupán a biztosítási szerződési jogviszonyból eredő kötelezettsége képezheti s e jogviszony külön elbírálásának akadályául nem szolgálhat az, hogy a biztosítási ügyletből eredő jogviszonynak eldöntése következményeiben a társasági szerződési viszonyra is kihat, mert az alapszabályok által szabályozott ez a jogviszonya alperesnek s az abból eredő kötelezettsége kereset tárgyává téve nincs. A m. kir. Curia tehát a vitatott kérdést határozatának rendelkező részében nem döntötte ugyan el, a mennyiben a beadott folyamodás folytán a felebbezi biróság által eldöntött kérdésnek érdemleges elintézésébe bele nem bocsátkozott, de indokolásában félre nem érthető módon kimondotta,hogy a biztosítási dijkövetélések érvényesítésére irányuló keresetek a sommás eljárás alá tartoznak. Köztudomású dolog, hogy kir. Curiának a fenti határozatban foglalt kijelentése, — különösen azért is, hogy az nem a határozat rendelkező részében tétetett — az alsó bíróságokra nézve nem kötelező; de minden jogállamban a legfőbb biróság és még inkább Magyaroszágon, a hol rendszeres magánjogi törvénykönyv nincs, a m. kir. Curia nagy tekintélyénél fogva a jogfejlődésre minden időben kiváló befolyást gyakorol. Nem kell tehát a kir. Curiának elveit elfogadni, de hogy a jogbizonytalanság a jogkereső közönség érdekeire mennyire hátrányos, s a biróság iránt tartozó tiszteletet csökkenti: bővebb indokolást nem igényel. Véleményem szerint helyesebb alakú eldöntést nyert volna a kérdés akkor, ha a kir. Curia a vitás kérdésnek érdemleges elintézésébe belemenve a felebbezési biróság permegszüntető végzésének feloldása mellett a szóban forgó keresetet a kir. járásbírósághoz tartozónak határozatilag a végzésnek rendelkező részében mondotta volna ki. A m. kir. Curia ugyanis a felfolyamodást visszautasító végzését az érvényben maradt 1881. évi LIX. t.-c. 59. §-ának 4. pontjára alapította, a mely szerint a másodbirósági végzések ellen további felfolyamodásnak csak olyan esetben van helye, a mikor a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. A szóban forgó keresetek pedig a sommás eljárás alá tartoznak és nem sorolhatók azon esetek közé, a melyeknél a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. Az illetőség alatt itt tulajdonképen a tárgyi illetőség, a melyet az ujabbi perrendtartások és javaslatok hatáskörnek neveznek — értendő. A ptr. 53. §-a értelmében ugyancsak az ott a) d) alatt megjelölt négy esetben nincs helye eltérésnek a rendes bírói illetőségtől; azonban nézetem szerint nemcsak ezen esetekben, hanem akkor is, a midőn egyes kereseteket a későbbi külön törvényes jogszabályok külön bíróságokhoz utasítanak. A vitás kérdés éppen az, hogy a szövetkezetek által biztosítási díjkövetelések érvényesítése iránt indított keresetek a kereskedelmi eljárás 8. §. és 6. §. 7. pontja rendelkezéseihez képest kizárólag a kir. törvényszékek illetőségi körébe vannak-e utalva; mert ha oda tartoznak, akkor a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, és ha vita támad a felett, az esetben a kir. Curia a másodbiróság végzése elleni felfolyamodás folytán az ügyet felülvizsgálni s az illetőség — hatáskör — kérdésében határozni jogjsitva van. Mert ha a kir. Curia, abban a vitás kérdésben hogy kereskedő-e a falusi korcsmáros, a másodbiróságnak a kereskedelmi hatáskört megállapító végzése ellen beadott felfolyamodás folytán az ügyet a hatáskör kérdésében elintézte:*** nincs elfogadható ok arra, hogy a most tárgyalt vitás ügyben beadott felfolyamodás érdemleg el ne intéztéssék. Mert nagy különbség van abban, ha a kir. Curia, a felebbezési bíróságnak az eljárást megszüntető végzése ellen beadott felíolyamodást hivatalból visszautasítja, mert az ügy a sommás eljárás alá tartozik, és nem tartozik azon esetek közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne, és a között, ha a felfolyamodást elfogadva a hatáskört megállapítja; mert az előbbi esetben a permegszüntető végzés folytán az ügy érdeme érdemlegesen elintézve nincs, az utóbbiban ellenben a hatáskör megállapítása mellett a felebbezési biróság az ügyet az érdemben elintézni köteles. E kérdés tárgyalásánál mindig szem előtt tartom azt az elvet, hogy lehetőleg az anyagi igazság jusson érvényre, mint sem hogy doctrinair formai szempontból az igazság kiszolgáltatása, az ügyek érdemi elintézése kerülő uton megtagadtassák. A biztosítási ajánlat aláírása által a biztosított tagjává válik-e a biztosító szövetkezetnek: mint nem peres eljárási kérdés, e czikk keretébe nem tartozik és azért e fejtegetés tárgyát nem képezi. Belföld. A m. kir. igazságügyminister által 37,420/96. I. M. szám alatt a külföldi házasulóktól házasságuknak Magyarországon való megkötése esetén kivánt bizonyítványok kiállítására hivatott külföldi hatóságok megjelölése tárgyában kiadott rendelet. Az 1S94: XXXI. t.-cikk 113. §-ának utolsó bekezdése és az 188i: XXXIII. t.-cikk 51. §-a értelmében a külföldi, ha Magyarországon akar házasságot kötni, tartozik — a mennyiben e rész*** Lásd a Jogt. közi. ez évi 25. sz. 188-ik lapját. ben itteni fölmentést nem nyert - azt is kimutatni, hogy házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik a mely szabály alól kivételnek az 1894: XXXI. t.-c.kk 109. §-a alapján csak akkor van helye, ha magyar állampolgár-ferfi külföld, nove köt házasságot, mert ilyen esetben a külföldi jog felül eleg annyit iaazolni, hogy a külföldi nő a házasságkötéshez megkívánt kor es cselekvőképesség tekintetében megfelelt hazája törvényeinek. Hivatalos uton szerzett értesülések szerint az említett magyar törvények értelmében szükséges bizonyítványok kiállítására hivatott hatóságok. . 1 Ausztriában: a politikai járási hatóságok, jelesül a cs. kir járási kapitányságok (k. k. Bezirkshauptmannschaften), illetőleg saját községi helyhatósági szabályokkal (statútumokkal) bíró városokban a tanács (Magistrat, Stadtrath stb.). 2. Boszniában és Hercegovinában: a sarajevoi országos kormány. 3. Dániában nincsenek ilyen hatóságok. 4. Franciaország honosaira nézve: a francia köztársaság magyarországi consulai. 5. Görögországban: az illetékes polgármesteri hivatalok vagy Görögországon kivül a görög konsuli hivatalnok. 6. Luxenburg nagyhercegségben: a minisztérium igazságügyi osztálya. 7. Montenegróban nincsenek ilyen hatóságok. 8. Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságok honosaira nézve ; ő brit Felségének consulai. 9. Németalföldön nincsenek ilyen hatóságok. 10. A Németbirodalomban még pedig: a) a porosz királyságban: a helyi rendőri hatóságok (Ortspolizeibehörden). b) A bajor királyságnak a Rajnától jobbra fekvő részében a házasuló községi illetősége szerint illetékes kerületi közigazgatási hatóságok, jelesül a kerületi hivatalok (Bezirksámter) és a közvetlen városok tanácsai (Magistrate der unmittelbaren Stádte), a Pfalzban pedig a házasuló pfalzi lakóhelye szerint illetékes állami anyakönyvvezetők (Standesbeamte) és ha a házasuló már több mint 6 hónap óta nem lakik a Pfalzban, az utoló pfalzi szerint illetékes állami anyakönyvvezető. c) a szász királyságban: a házasuló szászországi lakhelye szerint illetékes felsőbb közigazgatási hatóság (Obrigkeit), jelesül azokban a városokban, a hol az 1873. évi ápr. 24-éről heltezett átvizsgált városi rendtartás van behozva, városi tanácsok (Stadtráte), egyéb helyeken a közigazgatási kapitányságok (Amtshauptmanschaften, ha pedig a házasuló Szászországon kivül tartózkodik, az emiitett hatóságok illetékességét a házasulónak utolsó szászországi lakóhelye állapítja meg. d) Württemberg királyságban: a házasulok lakhelye vagy születési helye szerint illetékes járásbíróságok (Amtsgerichte). e) Baden nagyhezreegségben: azaz állami anyakönyvvezető, a ki az állammi anyakönyvezésről és a házasságkötésről 1875. évi februárban alkotott irodalmi törvény végrehajtása tárgyában 1875. évi dcember 9-én kelt badeni törvény 23. §-a') szerint olyan badeni házasulok házasságának kihirdetésére illetékes, a kik külföldön kívánnak házasságot kötni. fj Hessen nagyherczegségben: a mennyiben hesseni honos férfinak magyar állampolgárnővel való házasságáról van szó és az 1875. évi február 6-án kelt német birodalmi törvény 46. §-ában 2) foglalt előfeltételek valamelyike fenforog, a házasságkihirdetést eszközlő hesseni állami anyakönyvvezető, a mennyiben pedig hesseni nőnek magyar állampolgár-férfival való házasságáról van szó, a házasuló nő hesseni illetőségű községének polgármestere. g) Mecklenburg-Schwerin nagyherczegségben: a belügyministerium. h) Szász-Weimar nagyherczegségben:a járásbíróságok (Amtsgerichte). i) Mecklenburg-Strelitz nagyherczegségben: az országos kormány (Landes regierung). j) Oldenburg nagyherczegségben, még pedig Oldenburg herczegség honosaira az első osztályú közigazgatási hivatalok és városi tanácsok (Ámter und Magistrate erster Klasse), Lübeck és Birkenfeld fejedelemségek honosaira pedig a kormányszékek (Regierungen). k) Braunschweig herczegségben: a kerületi igazgatóságok (Kreisdirectionen), és ha a házasuló Braunschweig városából származik, e város reudőri igazgatósága (Polizeidirection). ') Az 1875. évi december hó 9-én kelt badeni törvény 23. §-ának és az abban idézett 1875. február 6-án kelt németbirodalmi törvény 44. §-ának egybevetéséből következik, hogy bádeni házasuló által külföldön kötendő házasság kihirdetésére illetékes az állami annyakönyvvezető, a kinek kerületében a házasulok egyikének lakóhelye vagy rendes tartózkodási helye van ; ha pedig a házasulok lakóhelye és tartózkodási helye kulloldon van, az illetékességet az utolsó badeni állandó tartózkodási hely határozza meg. Több illetékes anyakönyvvezető közül a házasulok választhatnak. 2) Az 1875. február 6-án kelt németbirodalmi törvény 46 S-a szerint a kihirdetést közzé kell tenni: 1. ama községben vagy községekben, a hol a házasulóknak lakóhelyük van ; 2 ha a házasulok egyikének rendes tartózkodási helye mostani lakóhelyén kivul van, mostani tartózkodásának községében is3. ha a házasulok egyike lakóhelyét az utolsó 6 hónapon belül megváltoztatta, korábbi lakóhelyének községében is.