A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 29. szám - Régi jogi élet Lőcsén. A Jog eredeti tárcája

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 29. számához. Budapest, 1896 július hó 19. Köztörvényi ügyekben Alperes az elévülésre csak akkor hivatkozhatik, ha a jogosított a kötelezettség teljesítését követelte és alperes azt megtagadta, etról az idötöl az elévülésre a törvény szerint megkívántató idö lejárt volnál Habár a kegy. uraság általában eredetileg is többek által megszerezhető es átháramlás esetében a dolog természete szerint többeket illethet, az jogi természeténél fogva oszthatatlan és ilyenül jelentkezik az egyházzal szemben ugy a jogok gyakorlatában, mint a kötelezettségek teljesítésében, minélfogva tekintet nélkül arra, hogy a jogosultak, illetve terheltek a részesedési arányt egymásközt meghatározhatják, a védnökség alatt álló egyház a kötelezettség teljesítését a terhelt birtok tulajdonosaitól egyetemlegesen követelheti és azok hozzájárulási arányát kimutatni nem tartozik, A nyíregyházai kir. törvényszék (1893. évi május 19. 3,930. sz. a.) B odá ny István ügyvéd által képviselt dr. S. József egri érsek, mint a piricsei r. kath. leányegyház képviselője felperesnek dr. Edelstein Aladár ügyvéd által képviselt M. Mór 1. r. dr. Heumann Ignác ügyvéd által képviselt M. József és dr. M. Pál II. es III. r. végre dr. Kemény Móric ügyvéd által képviselt K. Mihály és K. József IV. és V. r. alperesek ellen kegyúri jog és kötelezettség megállapítása és jár. iránti perében a következő' Ítéletet hozta: I—III. r. alpereseknek a reájuk átháromlott kegyuraságból folyó joga és kötelezettsége a piricsei r. kath. fiókegyház irányában megállapittatván, ugyanott, még pedig M. Mór 10/i» rész arányban, M. József és M. Pál együtt e/i6 rész arányban kötelesek a piricsei rozzant állapotban levő r. kath. templomot az E. költségvetésben foglalt anyagok és munkálatokkal 6 hónap alatt teljesen jó karba helyezni, mert különben felperesnek joga lesz a megjelölt kis templomot az E. költségvetés nyomán nevezett alperesek költségére 1,374 frt 08 kr erejéig legott kijavíttatni, mely kimutatási összeget kötelesek lesznek alperesek az építkezés befejezéséről szóló felperesi tudósítás kézhez vételétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével a jelzett arányban felperesnek megfizetni. Kötelesek továbbá, ugyanezen alperesek és ugyanily arányban a jelzett kis templomot továbbra is jó karban tartani; miseruha mosatás megváltása cimén 1892. évtől kezdődőleg évenkint 1*2 frtot megfizetni stb. K. Mihály és K. József alperesek a kereset terhe alól felmentetnek stb. Indokok: A per adataiból, főleg az A. alatt csatolt egyházlátogatási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy néhai E. Gábor 1801. Piricsén saját telkén és saját költségén egy kis templomot építtetett, a ki a jelzett okmány 11. lap 1 bekezdése szerint ezen templom valamint eszközeinek és készülékeinek egyszersmind fentartását is magára és örökösére vállalta fel, és a ki ugyanezen jegyzőkönyv 12. lap 2 bekezdés 1. §. szerint ezen egyház javadalmazásának fentartását is magára és örököseire vállalta. Felperes ezen tényállás alapján a kegyúri jognak néhai E. Gábor által lett megszerzését vitatja, azt dologi patronatusnak ezen minőségében a szerző ingatlanságához kötöttnek és alperesekre, mint a szerző jogutódaira átáhramlottnak állítja, minélfogva őket a kistemplom kijavítására és fentartására kötelezni kellett. Alperesek tagadják felperes perelhetőségi jogát; tagadják, mintha a fiókegyháznak az anyaegyháztól függetlenül külön kegyura lehetne; szerintök E. Gábor egy kis családi kápolna felépítése által a kegyuraságot meg sem szerezhette és ha megszerezte volna is, az csak személyes családi patronatus lehetett, mely a szerzővel rokonságban nem levő idegen jogutódokra át sem szállhatott, tiltakozunk az egyetemleges marasztalás ellen és mivel a részesedési arány nincs meghatározva, végrehajtható ítélet szerintük nem hozható. K. Mihály és József különösen még azzal is védekeznek, hogy ők piricsei birtokukat néhai K. Gergely jogán birják, ki azt még 1820. évben szerezte meg néhai E. Ferencnétől kegyúri jog és teher nélkül; a többi alperesek pedig tagadják, hogy E. Gábor jogutódai lennének. A perelhetőségi jog tagadásának és azon alperesi kifogásnak, hogy fiókegyház külön patronussal nem birhat, nincs törvényes alapja, mert felperes kormányzati jogánál fogva a megyéje területéhez tartozó egyházakat teljes joggal képviseli és mert a dologi patronatus nem lévén, a több községből álló plébániai kerülethez szorosan kötve, az anya- és a fiókegyház közt létező kapcsolat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az anyaegyháznak külön, a fiókegyháznak szinte külön kegyura lehessen, sőt ez a jelen esetben a felperesileg vitatott szerzési módból okszerűen következik, mert ha a vitatott szerzési módozat igazolva lesz, akkor a piricsei kis templomra, nézve a kegyuraságot csakugyan néhai E. Gábor szerezte meg. Ugyanis a nálunk is érvényben levő egyházjogi szabályok szerint, a ki a felállítandó templomhoz a telket adja, arra a templomot saját költségén íelépitteti és azt javadalommal ellátja, a három kapcsolatos tény által a patronatust akkor is megszerzi, ha ki nem kötötte volna és az ily teljes alapitásnál a vélelem a patronatus megszerzése mellett szól; minélfogva a bizonyítás azt terheli, a ki az ellenkezőt állítja. Már pedig, hogy néhai E. Gábor a kérdéses kis templomot saját telkén, saját költségén felépíttette és annak fentartására mag.it és örököseit kötelezte, az egyházmegye akkor a főpásztor által törvényes hatáskörében és az akkori törvényes bizonyság előtt felvett A. alatti jegyzőkönyvvel kellően igazolva van, és ha K. Mihály és József elleniratbeli állításukkal szemben valónak lenne tekinthető M. Mór azon elleniratbeli állítása, hogy a kérdéses kis templom úrbéri telken van épitve, ez a dolgon mit sem változtatna, mert az építkezés idejében fennállott birtokviszonyoknál fogva az úrbéri telek is földesúr tulajdonát képezte. Nem tekinthető a fentebbiek szerint E. Gábor által megszerzett jog és kötelezettség személyes jellegűnek; ellent mond ennek az A. alatti tartalma, mely szerint a szerző a fentartásra magát és örökösét kötelezte és a tanúvallomások által igazolt azon körülmény a fentartásról utóbb E. Ferenc, aztán Nemeshegyiek a szerzők birtokutódai gondoskodtak; átháramlik ennélfogva ezen dologi teher külön telekkönyvi bejegyzés nélkül is a dolog minden későbbi tulajdonosára, legyen bár jogcímének alapja öröklés, vétel vagy akár birói árverés is. Minthogy pedig a P. alatti 83. sz. tjkvi kivonat azt tanúsítja, hogy M. József és Pál 91—117., 660., 883., 884., 104/a hrszámu 1096 hold 987 • öl területű ingatlanokat, M. Mór pedig az innen a 282. sz. tjkbe átvezetett 889. 891. hr. sz. 685 hold 1403 • öl területű részleteket E. Gábor jogutóda N. Bertától szerezték, őket a reájuk átháromlott kegyúri joggal járó kötelezettség a szakértők által hitelesített E. költségvetés határai közt birtokuk arányában terheli, mely arány, habár azt felperes a végrehajtás idejére akarta volna halasztani, az ítélet végrehajthatósága érdekében az általa szolgáltatott adatok alapján már most megállapítandó volt. K. Mihály és József alpereseket a kereset terhe alól azért kellett felmenteni, mert azon perbeli állításuk, hogy jogelődük K. Gergely a piricsei birtokot F. Ferenctől még 1820. évben vette, nincs megcáfolva és mivel a tanuk vallomása szerint a kis templom fentartásáról, mig élt, maga E. Ferenc, halála után pedig utódaN. Júlia gondoskodott; ezen tények igazoltnak bizonyítják nevezett alperesek azon állítását, hogy K. Gergely a birtokot kegyúri jog és kötelezettség nélkül szerezte és hogy ezeket az eladásnál E. Ferenc a maga részére fentartotta. A debreceni kir. ítélőtábla (1891 március 1. 4,268. sz. a.) az elsőfokú bíróság ítélete annyiban, amennyiben a kápolna helyreállításának és a misemondó ruhák mosatási költségeinek az átlagos összegei megállapittattak és felperes ezekre vonatkozó követeléseinek a meg nem Ítélt többletére nézve keresetével elutasittatott, helybenhagyatik, egyéb részeiben ellenben megváltoztattatik akként, hogy a piricsei r. kath. leányegyház kupolájának helyreállítására, annak a jövőben leendő jókarban tartására és az abban az isteni tisztelet kiszolgáltatására alkalmazandó lelkész misemondó ruhái mosatása költségeinek vezetésére, mint az öt alperes egyetemlegesen, egyenlő arányban köteleztetik; továbbá, hogy alperesek szintén egyetemlegesen köteleztetnek arra is, hogy az említett kápolnát a szakértők által helyesbített költségvetés szerint 1,374 frt 08 kr érték erejéig ennek az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítandó 6 hónap alatt annál inkább jó karba helyeztessék, mert ellenkező esetre a telperes feljogosittatik arra, hogy azt a kápolnát az idézett költségvetésnek megfelelően a fentebbi költségösszeg erejéig az alperesek terhére a fent emiitett záros határidőn tul jó karba helyeztesse s az ebből származott 1,374 frt 8 kr tőkekövetelését az alperesek tartoznak az építkezés befejezésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhével szintén egyetemlegesen megfizetni; köteleztetnek végül az alperesek arra is, hogy a misemondó ruhák mosatási költségeit évenkint 12 frtban számítandó, felperesnek egyetemlegesen megfizessék. Felperes kereseti követelésének a többi részeivel elutasittatik stb. I n do ko k: Az 1828. évi egyházlátogatásra vonatkozó hiteles jegyzőkönyvi kivonat tartalmával szemben az alperesek meg sem kisérlették bebizonyítani azt, hogy a piricsei róm. kath. leányegyház, mely az 1828. évben tényleg fennállott, időközben bármely módon megszűnt vagy elenyészett, tehát fennállásának puszta tagadását és ez alapon a felperes keresetjogosultságának a kifő-