A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 28. szám - Új ügykezelési szabályok a kir. járásbíróságnál. Lajstrom-rendszer

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 2tt. szám. Budapest, 1896 július 12. Kiadóhivatal: W, Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÍRÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGTFÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fa KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhivás. — Uj ügykezelési szabályok a kir. járásbiróságnál. (Lajstrom-rendszer.) Irta : Kovács Béla karánsebesi kir. járásbiró. A végrehajtási jog feljegyzése tulajdonos változás esetén. Irta : dr. T e 11 e r Miksa bpesti ügyvéd. — Belföld. (A Magyar Jogászgyűlés megtartása. Dr. Siegmund Vilmos indítványa. — Ügyvédi gyűlés. — A szegedi jogászegylet évi közgyűlése.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A váltótelepités jogának kérdéséhez. Irta : dr. J u s t h Dezső kir. közjegyző Felső-Viskón.) — Sérelem. (Ügyvédi felelősség. Irta: ücsvay Árpád ügyvéd, Szászkabányán.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! Július hó i-jével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a Jog- kiadóhivatalához, Budapest, V, Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. vUj ügykezelési szabályok a kir. járásbíróságnál. yL (Lajstrom-rendszer) Irta : KOVÁCS KELA. karánsebesi kir. járásbiró. Azoknak a mélyreható alkotásoknak hosszú sorában, a melyek jelenlegi és volt igazságügyi kormányzatunkhoá a jól megérdemelt reformálójelzöt fűzik, nem utolsó helyen fognak állani az «uj ügykezelési szabályok a kir. járásbíróságnál cimü tervezetben foglaltak. Ahhoz az általános nemzeti nagy fellendüléshez, a melynek minden jó magyar keblet fennen dobogtató ezredévi brilliáns kiállításunk némán és ékesen szóló tanuja, az igazságügyi téren előforduló javítások — jóllehet a bírói hivatás zajtalanságával összhangzólag a nagy közönség szeme elöl elrejtvék — szintén egy-egy lánczszemet szolgáltatnak, biztositékául a nagy műnek, melyen államiságunk nyugszik s a mely ezt a második ezredévbe a legbiztatóbb symptomák közepette hidalja át. Az uj tervezet nem nevezhető' ugyan a második ezredévbe átvezető ezen hid talpkövének, talán egyik oszlopának sem, de bízvást számot tarthat arra, hogy a hid karfája s igy az eló'remenetelnek, a haladásnak egyik eszközölője legyen. Úgyis, mint ilyent, úgyis, mint a járásbirósági ügykezelés gyökeres regenerálóját, uj alapokra fektetőjét, szívesen üdvözöljük a láthatáron s melegen óhajtjuk, hogy mielőbb testet öltsön és szabálylyá váljék ! Sietünk azonban hozzátenni, hogy kívánatosnak vélnők január hó l-ig várni az életbeléptetéssel, mert októbertől december végéig a járásbíróságok a legsúlyosabban elíoglalvák és mert a gyorsan egymást követett uj törvények és szabályok erejöket annyira kimerítették, hogy egy kis pauza rájuk fér. Az alábbiakban ismertetjük az uj tervezetbe lefektetett elveket általában, azoknak a lényeget nem érintő módosításoknak kapcsában, a melyeket egyelőre a tervezet teljes sikere szempontjából szükségeseknek tartunk. A tervezet mindenek előtt megszünteti a régi nehézkességet, lassúságot és terjengősséget, a melyek eddigi kezelési rendszerünkre lidércnyomásként nehezedtek, mellőzi az összes beadványok iktatását, s a kezelés ellátását, a minden bíró mellé felállítandó irodákra, nagyobb forgalmú bíróságoknál az irodafőnök vezetése alatt álló közös irodára, vagy a szükség szerint: irodákra bizza. Amazok az egy biró ügykörébe eső ügyeket, emezek ellenben az ügyek csoportja szerint több biró munkáját igénylő ügyköröket ölelik fel és látják el. Az irodába beosztott kezelő köteles a biró mellett jegyzőkönyveket vezetni, sőt felhasználható oly kisebb fogalmazási munkák elkészítésére is, a melyek bátran rá bízhatók. (12. §) Az irodákban jegyzők, vagy aljegyzők is alkalmazhatók (5. §.) Részünkről azonban ezeket kezelési teendőkkel csak ideiglenesen tartjuk foglalkoztathatóknak és csak addig, míg a kezelésben kellő átnézetet szereznek és azzal megismerkednek. A jogászilag képLapunk mai száma zett elemek nemesebb feladatokra szánvák, mint a minők az egyszerű, még oly fontos irodai manipulátiok. Az l. §, tehát megadja a módot ahhoz, hogy a mennyiben célszerű és szükséges, minden bíró jegyzőkönyvvezetőt alkalmazzon; helyre álli ja a polgári és .bűn ügyek között e részben eddig nélkülözött paritást és megóvja a sokszor emlegetett, azonban defactó vajmi kevéssé megvédett birói méltóságot, midőn nem dobja feltétlenül oda a bírót a kényszernek, hogy egy személyben tárgyaló és jegyzőkönyvvezető legyen. Az irodák és a közönség közötti érintkezést az irodavezetők, nagyobb forgalmi járásbíróságoknál az irodafőnökök közvetítik. (11. §.) Miután az 1. §. azt is rendeli, hogy az egy biró ügykörébe tartozó ügyek lehetőleg a biró szobájában, vagy az ezzel szomszéd helyitégben kezeltessenek, ebben előhírnökét látjuk annak, hogy a modern igényeknek meg nem felelő bírósági épületek megalkuvást nem tűrő módon újból építtetni, vagy átalakitatni fognak, mert a biró irodájában a kezelő a közönséggel csak a biró komoly és felelőségteljes munkájának rovására érintkezhet. Ha tehát külön tárgyaló teremmel minden egyes birót nem ajándékozhatunk meg, adjuk meg a minimumot: a biró szobája mellé egy-egy külön irodahelyiséget, a melyben 2—3 biró külön irodája egyesíthető volna. Az 1. §-ban körvonalozott elv másképp nem valósitható meg. Felette praktikus intézkedéseket foglalnak magokban a 17. 18. és 19. §-ok, melyekre már fennebb rámutattunk s melyek a kezelési teendőket nagy mértékben csökkentik és egyszerűsítik. A 18. §. szerint ugyanis a kezelő k 13. s köv. §-okban foglaltak utján hozzá jutott, egy ügyhöz tartozó iratokból ügycsomót készit s ezt a lajstrom számmal ellátja. Minden ügy ennélfogya egy számot, a lajstromszámot kapja, a mi mérhetlen idő- és munkakímélést fog eredményezni. Ugyanezeket eredményezendi a 17. §. rendelkezése, hogy a kezelő' a vétiveket, kézbesítői jelentéseket, jogorvoslatokat, felsőbb birói határozatokat stb. rövid uton az ügycsomóhoz csatolja, az iratok közül csupán azokat mutatván be a bírónak, a melyekben intézkedni kell. Ezekkel egyenlő értékű munka-megtakaritást von maga után a 47-ik §., mely szerint a birói eljárásra alkalmatlan, a félnek visszaadandó beadványok, a megkeresésre teendő válaszok, iratcsomók, az eredeti fogalmazványok kapcsában küldetnek el. Egy részt vége tehát a elintézési számokkal való brillirozásnak, másrészt azonban a valódi birói munkának egy oly csalhatatlan mérlege lesz felállítva, a mely annak igaz képét t árj a majd elénk. A 27. §. elredeli, hogy a lajstrom mellett névmutató készítendő s hogy az ügyek a lajstromba és névmutatóba rendszerint azonnal bevezetendők. Útját szegi ez az intézkedés a névmutatói hátralékok felszaporodásának, mert egy biró sem fogja tűrni, hogy a mellé osztott kezelő restantiában maradjon. Nagyon lényegesnek és rendkívül üdvösnes tartjuk a tervezet 30. 37. és 38. §-ait. Ezekben van megszabva a határ, a melyen tul a közvetlen felügyeletet gyakorló biró által a legkisebb mulasztásért a kezelő 1—10 frtig terjedhető' rendbirsággal sújtható, ezekben van a biró tapintatosan, de lerázhatlanul viszont a kezelő ellenőrzéséhez kötve, a ki ügyelni tartozik arra, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv s az ennek alapján, Írásba foglalandó határozat az ott megszabott záros határidőben kezéhez jusson a bíróság főnökéhez teendő Írásbeli jelentés, vagy az ebbeli mulasztás rendbirságolásának terhe mellett. A 39—40. §-ok hasonlóképp rendbirsággal rendelik fenyíteni a jogorvoslatok bemutatása körüli késedelmet. A rendbírság alól, igen helyesen, csak a kir. ítélőtábla Elnöke adhat felmentést. Helyes ez abból az okból, mert a szándékos, vagy önkénytelen, vele született hibában szenvedő rendetlen kezelőt fatális helyzetbe sodorja, kétszer is szükséges lévén meggondolnia, ho^y a magas állású táblai elnöknél ok nélkül ne keressen orvoslást. Kiveszik ezek a §-ok a vezető' biró kezéből a mindenkori gyámkodást az egész személyzet felett s visszaadják azt magasabb hivatásának: megadni az impulsust, a szellemet a biróság működéséhez a nélkül, hogy a fenyítő pálcát neki magának kellene naponkint suhogtatnia. Végezze el azt a policiális izü de sokszor elkerülhetlen müveletet a közvetlen felügyeletet gyakorló, mint ilyen, természetesen a vezető biró is; feleljen 8 oldalra terjed