A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - A budapesti egyetem jogi karának ismertetése 1867-1896

A. JOG 95 gakérit részvényesi minőségben 1,924 szavazattal, D. László alispán által képviselve a jelzett közgyűlésen részt vett és ezen közgyűlésen a jelen keresettel megtámadott határozat hozatala ellen sem kifejezetten nem tiltakozott, sem szavazatával a határozathozatától nem tartózkodott és igy szavazatával a határozat hozatalához hozzájárult, az a részvényes pedig, a ki maga szavazott a közgyűlési határozatra, annak megsemmisítését nem kérheti. Nem volt figyelembe vehető felperesnek a másodbiróság ítélete ellen beadott felebbezésében tett azon kijelentése, hogy a megtámadott közgyűlési határozat hozatalakor szavazatával tartózkodott s igy ahhoz hozzá nem járult, mert ezen előadását a D. a. közgyűlési jegyzőkönyv megcáfolja s mert ezen kijelentéseivel határozott ellentétben áll az elsőbirósági ítélet ellen beadott felebbezésben felhozott azon előadás, hogy a megtámadott alapszabályok módosításához felperes, mint részvényes a D. a. határozat által hozzájárult ugyan, de ez által nem mondott le megtámadási jogáról. Mindezek alapján a másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve ezen indokokból volt helybenhagyandó. (1896. tebr. 12. 1,773. sz.) Alperes a megrendelt borkompositiót megtekintés után megfelelőnek nem találván, azt felperesnek nyomban két izben is visszaküldötte, a ki azonban azt el nem fogadta. Alperes ezek szerint a kt. 359. §-ában foglalt jogával élt, a mikor a megtekintésre és próbára vett árukat felperesnek visszaküldötte és felperes a felfüggesztő hatálylyal vagyis a megrendelő elfogadási akaratától függő feltétel alatt kötött ügyletből kifolyóan, az elküldött áruk vételárát jogosan keresetbe nem veheti. A budapesti IV. ker. járásbíróság 11894. évi febr. 21. 6,984. sz. a.) Gráf Zsigmond ügyvéd által képviselt K. B. cég felperesnek dr. Eisner Miklós ügyvéd által képviselt M. Ádám alperes ellen 18 frt 75 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Miután a kihallgatott tanúvallomásával igazolva van, hogy a megrendelés próbára történt, alperesnek jogában állott a kereseti árukat el nem fogadni, vagy visszautasítani, miért is felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla (1894. évi nov. 16. 1,189. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest a kereseti 18 frt 75 kr tőkének stb. megfizetésére kötelezi stb. Indokok: Alperes a keresetben A) alatt csatolt és feltétlen megrendelést tartalmazó, általa aláírtnak beismert megrendelő jegyre nézve azt az állítását, hogy ő azt kitöltetlen állapotban irta alá és hogy az a mennyiben a megrendelés próbára történt, utólag megállapodás ellenesen töltetett ki, felhívott és kihallgatott tanúival nem bizonyította, mert azok vallomásuk szerint azt, hogy az A. •/• alatti megrendelő jegy akkor, mikor azt alperes aláirta, ki volt-e töltve vagy sem: nem tudják. Minthogy pedig alperes érintett kifogását egyéb módon bizonyítani meg sem kísérletté s igy az A. alatti megrendelő jegy alperes által jelenlegi tartalmával aláírtnak veendő; minthogy az Írásbeli szerződést képező és alperesre a ker. törv. 313. §. értelmében kötelező A. /. alatti megrendelőjegy tartalma szerint, a megrendelés feltétlenül történt, az írásbeli szerződést megelőzőleg vagy azzal egyidejűleg létrejött, az írásbelivel ellenkező szóbeli megállapodás pedig a hazai joggyakorlat szerint figyelembe nem jöhet és minthogy alperes beismerte, hogy felperes a kereseti árukat megküldte és azok átvételét a létrejött feltétlen vételi ügylet alapján jogosan meg nem tagadhatta és igy azoknak az A. 7. alatti megrendelőjegynek megfelelőleg számított kereseti vételárát megfizetni köteles: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával alperest a kereseti tőkében stb. annyival inkább marasztalni kellett, mert ha az áru próbára vétetett volna is, alperes az áru átvételének egyszerű megtagadásával, a nélkül, hogy az árut kiváltotta és megpróbálta, illetve megtekintette, az ügyletet meg nem szüntetheti, mivel a ker. törv. 359. §. értelmében ily esetben az ügylet a vevő akaratától függő azon feltétel alatt köttetvén, hogy ez az árut megtekintés vagy megpróbálás után elfogadandja, ahhoz, hogy vevő az áru elfogadása vagy el nem fogadása tekintetében akaratát kinyilatkoztathassa, a dolog természetéből folyólag az áru megtekintésének vagy megpróbálásának be kell következnie. A m. kir. Curia í 1896. évi márc. 5. 115. sz. a.) a másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Az a körülmény, hogy az A. alatti megrendelési jegyben nem foglaltatik az a kikötés, hogy az abban foglalt borcompositio csak megtekintésre és próbára rendeltetik meg, szabadságában állván alperesnek azt nem tetszés esetében visszaküldeni s a vételt meg sem kötöttnek tekinteni, a mely esetben alperest csupán a postadijköltság terhelendi, egyáltalában nem zárja ki azt, hogy az alperes ezeket az A. alatti Írásbeli megrendelésbe nem foglalt perdöntő körülményeket más módon bizonyíthassa, nem zárja ki pedig azért, mert ezek a körülmények a megrendelési jegynek azzal a tartalmával, mely szerint az alperes 4 kilo borcompositiót 4 frt 50 kr egységár mellett rendelt, nem állanak ellentétben, hanem oly részletes megállapodások, a melyek az A. szerint létrejött vételi ügylet természetét meghatározzák. Minthogy pedig az alperes által megnevezett tanuk a fenti alperesi előadást mindenben bizonyították s minthogy továbbá felperes kifejezetten nem tagadta meg azt az alperesi állítást, hogy ő (alperes] a megrendelt borcompositiót megtekintés után megfelelőnek nem találta, s azt felperesnek nyomban két izben is visszaküldötte, a ki azonban azt el nem fogadta és minthogy alperes ezek szerint a k. t. 358. §-ában foglalt jogávalt élt, a mikor a megtekintésre és próbára vett árukat felperesnek visszaküldötte: felperesnek e szerint felfüggesztő hatálylyal, vagyis a megrendelő alperes elfogadási akaratától függő feltétel alatt kötött ebből az ügyletből kifolyóan a fenti tényállás mellett az elküldött áruk vételárát jogosan keresetbe nem veheti. Ezekből az okokból felperes keresetével elutasítandó volt stb. A kereskedelmi törvény 305., 379., 380., 388. §-ai értelmében a hitelezőt megillető zálogjog alapján kérelmezett árverésnek elrendelése egyedül a törvényszékeknek hatáskörébe tartozik. A budapesti kir. itélő tábla: (1896 március 5. 480. sz. a.) Az elsőbiróság végzését megsemmisíti és a kérvényt visszautasítja. Indokok: R. J. szállítmányozó cég 40,111/95. sz. a. a kir. járásbírósághoz beadott kérvényében a M. Béla által neki szállítmányozás végett átadott ingókat a kereskedelmi törvény 388. §. alapján elárvereztetni kérte. Az idézett törvényszakasz szerint az ott emiitett zálogjognak mikénti érvényesítése tekintetében a kereskedelmi törvény 379. és 380. §-ai szolgálnak irányadóul: a 380. §. pedig a kielégítés módjára nézve egyebek között a 305. §. rendelkezését irja elő. Tekintve, hogy a 305. §. második bekezdése szerint a hitelező, amennyiben magát a zálogtárgyakból kielégíteni akarja, saját illetékes törvényszékéhez tartozik folyamodni, tekintve, hogy ettől eltérő intézkedést a peren kivüli eljárásra vonatkozó birói illetékességet tárgyazó keresk. elj. rendelet 10. §-a sem tartalmaz, sőt az ott fel nem sorolt peren kivüli ügyeket kifejezetten a kir. törvényszékek hatáskörébe utasítja, tekintve, hogy ezek szerint a tenforgó ügyben a kir. járásbíróság nincs hivatva eljárni: végzését az 1881. évi LIX. t-c. 39. §-ának o. illetőleg az 58. §. alapján hivatalból megsemmisíteni és a kérvényt illetéktelenség okából visszautasítani kellett. Alperes azáltal, hogy az elárusitást megkezdte és az árunak egy részét eladta, ugy a minőség ellen állítólag tett kifogásától valamint a kicseréléstől elállottA pestvidéki kir. járásbíróság (1894 évi febr. 16. 1,787. sz. a.) dr. Tenner Samu ügyvéd által képviselt D. György és társa cég felperesnek dr. Friedmann Kálmán ügyvéd által képviselt S. Jakab alperes ellen 27 frt és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes védekezésében előterjesztette, mikép a neki küldött kocsi kenőcsöt jó minőségben N. Isidor ügynök utján rendelte meg s miután a küldött kocsikenőcs hasznavehetetlen volt, ugyanezen ügynök által felperesnek rendelkezésére is bocsátotta. A kihallgatott N. Isidor tanú igazolta, mikép csakugyan rossz minőségű kocsi kenőcs küldetett alperesnek és felperes cég ígéretet is tett, hogy a kérdéses rossz minőségű kocsi kenőcsöt jobbal kicserélendi; tekintve már, hogy felperes nem is állítja, hogy a kérdéses kenőcsöt kicserélte volna, továbbá ellenezte azt is, hogy a kocsi kenőcs minősége szakértők által megállapittassék, holott annak használhatóságát beigazolni felperes kötelességében állott, igy felperest igazolatlan keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1894. évi okt. 11. 1,100. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja alperest 27 frt hátralékos tőkének stb. felperes részére megfizetésére ítéli stb. Indokok: Alperes a tőle származás tekintetében kétségbe nem vont C. alatti levél szerint a felperesnél N. Isidor ügynök utján megrendelt s átvett kocsi kenőcs elárusitását megkezdte, sőt a tárgyalás folyamán tett beismerése szerint annak egy részét el is árusította és ennek ára megfizetését a visszamaradt résznek megfelelő vételár levonásával a C. alatti levél szerint megígérte. Minthogy alperes nem is állította, hogy felperes a kocsi kenőcsnek az ő veszélyére való áruba bocsátásába beleegyezett volna: alperesnek az a kifogása, hogy a kérdéses áru nem a megrendelésnek megfelelő minőségű volt és hogy felperes annak a jó minőségűvel való kicserélését megígérte, még akkor sem volna figyelembe vehető, ha alperes igazolta volna is, hogy a felperes által küldött kocsi kenőcs tényleg nem megrendelésszerü volt és hogy felperes annak kicserélését valóban megígérte, mert alperes az által, hogy az elárusitást megkezdte s az árunak egy részét eladta, ugy a minőség ellen állítólag tett kifogásától, valamint a kicseréléstől elállott. Ehhez képest tekintettel arra, hogy alperes a felperes által a kocsi kenőcsért felszámított és követelt vételárt mennyiségileg nem kifogásolta, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni stb. kellett. A m, kir Curia (1896. évi márc. 5. 1,787. sz. a.) a másodbiróság Ítélete az abban foglalt indokokból helybenhagyatik stb. Állandó kereskedelmi összeköttetésben levő kereskedők közt a megrendelés nélkül küldött áru vételi ajánlatot képez, mely iránt a cimzett nyilatkozni tartozik, különben az ajánlat általa elfogadottnak tekintetik. (A kir. Curia 1895. nov. 13. 1,703. sz. a.)