A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - A budapesti egyetem jogi karának ismertetése 1867-1896

96 A JOG A kielégítési végrehajtási cselekménynek foganatosítása kereskedő ellen egymagában véve mar helyreállítja a megtáma­dási jognak a csődtörvény 27. §. 2. pontjában felállított mindkét feltételet; mert bizonyítja egyrészről a kielégítési végrehajtásnak a kereskedő részéről történt eltűrése folytán ennél fizetéseinek beszüntetését, másrészről a hitelezőnél a fizetések beszüntetésé­ről való tudomásszerzést. (A m. kir. Curia 1<S9 . október 18. 3,242. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 69. szám. A sommás eljárásról szóló i8q^. évi XVIII. t.-c. hatályba lepte előtt keletkezett sommás perbeli íteletek ellen az i8q4. évi XXVI. t.-c. életbe lépte idán beadott felebbezések bélyegilletékének lerovása tekintetében, a most idézett i8g4. évi XXVI. t.-c. 22. §-ának rendelkezése alkalmazandó-e ?» (1895. évi 10,568, 12,605 és 12,671 számokhoz.) Határozat: A sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-c. hatályban lépte előtt keletkezett sommás perbeli ítéletek ellen, az 1894. évi XXVI. t.-c. életbe lépte után beadott felebbezések bélyegilletéké­nek lerovása tekintetében, a most idézett 1894. évi XXVI. t.-c. 22. §-ának rendelkezése alkalmazandó. Indokok: A törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó tör­vények és szabályok módosításáról szóló 189-4. évi XXVI. törvény­cikk, a peres eljárásban felmerült bélyegek és illetékek mérvére és lerovási módjára nézve, az addig érvényben volt törvények és szabályoktól részben eltérő intézkedéseket foglal magában; igy nevezetesen az idézett törvény 22. §-a, a felebbviteli beadvány bélyegilletékének lerovása tekintetében azt rendeli, hogy a felebb­viteli beadványtól járó egész bélyegilletéket a beadvány első' pél­dányára szabályszerűen alkalmazott bélyegjegyekben kell leróni. J Minthogy pedig a felebbviteli bélyegilleték, a most idézett | 22. §. második bekezdése szerint, a felebbviteli beadvány benyúj­tásával, illetőleg a felebbvitel szóbeli bejelentésével válik esedékessé; másrészről miután a többször idézett 1894. évi XXVI. t.-c. 1-sö §-ának rendelkezése értelmében ennek a törvénynek hatálya, ugy á rendes, valamint a régi eljárás szerint folytatott és az 1803. évi XVIII. törvénycikkel szabályozott uj sommás eljárás szerint kezelt perekre kivétel nélkül kiterjed: ennélfogva kétségtelen, hogy azok a felebbviteli beadványok, melyek az 189 í . évi XXVI. t.-c. hatályba lépte után nyújtatnak be, a bélyeg lerovása tekintetében kivétel nélkül ennek a törvénynek rendelkezései alá esnek. A sommás eljárás szerint folytatott perekben hozott itélet ellen, az 1894. évi XXVI. t.-c. hatályba lépte után benyújtott felebbezések bélyegilletékének leróvási módjára nézve tehát abban a tekintetben, hogy a felebbezéssel megtámadott itélet az 1893. évi XVIII. t.-c: hatályba lépte előtt vagy után keletkezett, különb­séget tenni nem lehet, mert ily megkülönböztetés sem az 1893. évi XVIII., sem az 1894. évi XXVI. t.-cikkben nem foglaltatik, és mert ily megszorító átmeneti intézkedés hiányában, az általános jogi elvek szerint és a dolog természeténél fogva is a felebbviteli beadványok bélyegilletékének lerovását illetőleg azokat az illeték­szabályokat kell alkalmazni, a melyek a beadvány benyújtásakor érvényben vannak, mivel a bélyegilleték lerovási módjára nézve nem a felebbezéssel megtámadott birói határozat keletkezésének, hanem a felebbezés beadásának, tehát a felebbviteli bélyegilleték esedékességének időpontja az irányadó; a mint ez a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módo­sításáról szóló 1894. évi XXVI. t.-c. végrehajtása iránt az 1894. évi 72,846. szám alatt kiadott rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 29,745/1895. számú pénzügyministeri körrendelet 3-ik pontjában az illeték mérve tekintetében határozott kifejezést nyer. Ezek alapján ki kellett mondani, hogy a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-c. hatályba lépte előtt keletkezett sommás perbeli ítéletek ellen, az 1894. évi XXVI. t.-c- életbe lépte után beadott felebbezések bélyegilletékének lerovása tekintetében, a most idézett 1894. évi XXVI. t.-c. 22. §-ának rendelkezése alkal­mazandó. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1896. évi ápril hó 30-án tartott teljes tanácsüléséből. ' Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi május hó 7-én tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a születés, illetőleg haláleset nem a szülök, illetőleg az elhunyt rendes lakóhelyén következik be. erről a rendes lakóhely anyakönyvvezetőjét nem kell értesítem. H(\ a születest külföldi anyakönyvvezető tartja nyilván, ezt a halálesetről feljegyzés végett nem kell értesíteni. Azok az iratok, melyek nem vona koznak az anyakönyv­ben előforduló valamely bejegyzésre, az érkezés sorrendjének tnegfelelö folyó számok alatt külön gyűjtendők. (A m. kir. belügyminister 1895. évi november hó 9-én 95,730. szám alatt kelt határozata.) Budapesten a házassági kihirdetés mindazoknak a buda­pesti anyakönyvvezetöknek ki kell függesztem saját hirdetési táblájukon, a kiknek kerületében a kihirdetés az 18g4. évi XXXIII. t.-c. 46. és Z.7. §-ai értelmében foganatosítandó. (A m. kir. belügyminister 1896. évi jan. 2-án 112,787/895. sz. határozata.) Valamely vízhasználat engedélyezésének keretében egy még csak jövőben gyakorlandó vízhasználat céljainak szolgá­latára hivatott vizimü nem engedélyezhető. (Földmivelésügyi m. kir. minister 62,153/95.) Lecsapolás esetén az engedélyes köteles gondoskodni arróf hogy a recipiens vizvezetö képessége szükség esetén oly mér­tékben fokoztassék, a mily mértékben a vizszaporulat a mun­kálata következtében előáll. A pataktisztogatások költsége nemcsak a partbirtokosok, hanem a patak-kiöntések által tényleg veszélyeztetett területek, tehát az ártér-tulaidonosok által is viselendők.) A hozzájárulási arány csakis az érdekeltségi kimutatásy az érdekeltségi alap megjelölése mellett s ezen iratok köz­szemlére való kitételével állapitható meg. (Földmivelésügyi m. kir. minister 85,043/95.) Magyar állampolgárnak külföldön történt születését, ha az a születés helyén nem anyakönyveztetek, külföldi anya­könyvi kivonat hiányában is be lehet jegyezni a hazai állami születési anyakönyvbe. (A m. kir. belügyminister 26,713. sz. alatt kelt határozata.) A gyermekek vallása iránt kötött megegyezések, valamint a 7—18 éves gyermekek áttérése kórul követendő bélyegzési szabályok. (A m kir. belügyministernek 1896. évi május hő 20-án 46.260. sz. körrendelete.) Oly mesterséges vizvezetésncl, melynél a lefolyás a recipiens bizonyos vízállásánál megszüntetendő, a belvizeknek tározásáról, illetve fokozatos visszatartásáról a csatorna léte­sítője tartozik gondoskodni. (Földmivelésügyi m. kir. minister 49.368/95) A rakpartdij fizetésének kötelezettsége azt terheli, a ki a rakparton az árut elhelyezte. (Földmivelésügyi m. kir. minis­ter 45.426/95.) Ha valaki ellen közegészségi kihágás miatt indíttatott meg az eljárás, de panaszos a kihágás vádja és jogkövetkez­ményei alól első és másodfokban felmentetett ugyan, de bizo­nyos közegészségi intézkedések megtételére köteleztetett, a fel­merült eljárási költségeknek ki által viselése felett a közigaz­gatási bizottság, mint harmadfokú hatóság dönt. (A m. kir.. belügyminister 1895. évi 4.141. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Jellinek Jakab e Tornallja, rimaszombati tvszék, bej. aug. 3, félsz. aug. 10, csb. Medveczky Sándor, tmg. Kovács Miklós. — Belgrader Zsigmond e Budapest, budapesti keresk. és váltó tvszék, bej. jul. 7, félsz. aug. (i, csb. dr. Tóth Miklós, tmg. dr. Erdy Lajos. Johan Dávid e Tiszaujlak, beregszászi tvsz., bej. jul. 16, félsz, jul. 13, csb. S z ü k Lajos, tmg. Naraényi István. — Stern Manó e Szeghalom, gyulai tvszék, bej. jul. 27, félsz. aug. 25, csb. Balogh Samu, tmg. Csánky Béla. — Brammer J. Gyula e., szolnoki tvszék bej' jul. 20, félsz. aug. 18, csb. Hubay Kálmán, tm. dr. Végh Sándor. — Kovács Gyula e. Nyíregyháza, nyíregyházai tvszék, bej. aug. 6, félsz, aug. 17, csb. Kovács István, tmg. dr. ifj. Bodnár István. — Nágel Albert e. Báránd. nagyváradi tvszék, bej. jul. 20, félsz. aug. 3 csb Kurovszky Ferenc, tmg. dr. V á r a d y Zsigmond. Pályázatok: A nagykárolyi jbiróságnál aljegyzői áll jun. 21. — A szolnoki tvszéknél jegyzői áll. jun. 21. — A nagyszom­bati jbiróságnál a 1 j e g y z ö i áll. jun. 22. — A lengyeltói jbiróságnál jarasbiroi áll. jun. 22. — A marosludasi jbiróságnál al birói áll jun. 22. — A karánsebesi tvszéknél aljegyzői áll. jun 22 — A nagyvárad vidéki jbiróságnál al birói áll. jun. 23. — Az aradi kir jbiróságnál két aljegyzői áll. jun. 23. - A versed jbiróságnái aljegyzői áll. jun. 24. - A szegedi ítélőtábla kerületében 8 ioe* gyakornoki áll, aug. 11. ' s PAUAS RÉSZVÉNY TÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom