A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - Egyöntetű eljárás a házassági perekben

Tizenötödik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1896 június 14. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3- sz. HFTIUP AZ A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) H19TAR C6Y7ÉD! BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ffÖZJRGY Kéziratok viss/a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 60 kr Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Egyöntetű eljárás a házassági perekben. Irta: Tóth Gáspár bpesti ügyvéd. - Alkalmazható-e a lltkv. :if>7. §-ában foglalt minősítés a Btkv. 359. §-ába ütköző sikkasztás esetében ? Irta: dr. Bárdos Géza kir. aljbiró Liptó-Ujvár. Adalék a sommás eljáráshoz. Irta: dr. Török Emil bpesti ügyvéd. — A budapesti egyetem jogi karának ismertetése lSt>7— 1K9(>. T- Belföld (A magvar birói kar és ügyészség kitüntetése a millenium alkalmából. — Az ügyvédséget ért legfelsőbb királyi kitüntetés. — A budapesti ügyvédi kamara választmányának tisztelgése Györy Eleknél.). Ausztria és küllőid i Az angol büntető judicaturából. Közli: dr. Gáspár Izsó bpesti ügyvéd.) Nyilt kérdések és feleletek (Hagyatéki vagvon felelősségéhez. Irta: X. Y.). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések - Hirdetések. TÁRCA: A protestáns egyhá/.ak, az erdélyi római katholikus status és a szász egyetemi alapok. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ("Budapesti Közlöny»-bő|, (Csődök. — Pályázatok. Egyöntetű eljárás a házassági perekben. Irta: TÓTH GÁSPÁR bpesti ügyvéd. A házassági jog életbeléptetése alkalmával azt kellé 'eltételeznünk, hogy az eljárás a házassági perekben praecisebb formák között fog mozogni, mint az előtt • mert habár az eljárási törvényt meg sem alkották, mindazáltal a házasági jogot szabályozó törvényben számos alaki természetű rendelkezés foglaltatik, holott azelőtt ily alaki tartalmit törvényes rendelkezéseink a házassági jog terén egyáltalán nem voltak és ebből azt következtettük, hogy néhány törvényes rendelkezés biztosabb támasztó pontot nyújt a birósági gyakorlatnak, mint a törvényes rendelkezések teljes hiánya. A törvény életbeléptétől eddig lefolyt H hónap azonban arról tesz tanúságot, hogy néhány törvényes rendelkezés, vagy a törvényes rendelkezések teljes hiánya a bírósági eljárás terén csaknem azonos eredményre vezet. Ma ugyanis a helyzet az. hogy ahány törvényszékünk van, csaknem annyiféle az eljárás a házassági perek minden stádiumában. Állitásunk bebizonyítására bemutatjuk az eljárás egyes fázisait ugy. miként azokat törvényszékeink előtt napról napra megfigyelni alkalmunk van. Kezdjük a békéltetésre idéző végzéssel. A szabályszerűen felszerelve benyújtott kereset alapján a bíróság a feleket békéltetésre idézi meg. Eddig háromféle ily végzést volt alkalmunk látni. Egyikben a törvényszék a feleket békéltetés végett személyes megjelenésre idézi meg; másikban az idézés oly joghatálylyal történik, hogy ha felperes meg nem jelen, keresetétől elállottnak, alperes pedig elmaradása esetén olyannak fog tekintetni, mint aki l.ékülni nem akar ; végre a harmadik a feleket vagy személyes megjelenésre idézi, vagy amennyiben a megjelenésben bármi oknál fogva gátolva lennének, felhívja őket. hogy a kibékülés tárgyában a békéltetési határnapig közokiratban nyilatkozzanak. Ez utóbbi eljárás a táblai szabályzat 13. §.-ában foglalt birói gyakorlattal összeegyeztethető nem lévén, törvényesnek nem tekinthető és az iíy alapon megindult eljárás minden valószínűség szerint meg fog semmisittetni és az az I. folyamodást! bíróság majd utasítást kap, hogy a feleket békéltetés végett személyes megjelenésre idézze meg, a pert esetleg újólag tárgyalja és mindenesetre uj Ítéletet hozzon. *) A joghatály nélkül és a joghatálylyal történt idézés között is különbséget tesz némely törvényszék s habár a már idéztem §. az elmaradás következményeit a kifejlődött birói *) Ámbár a S z t e h I ó-féle «Eljárás» 48. §-ának a nyilatkozat is megfelel. — Lapunk mai száma gyakorlat alapján megállapítja : mindazáltal némely törvényszék szigorúan ragaszkodik a Sztehló-féle «Eljárás» 4-6. §-ához és a táblai szabályzat 13 és 20. ij-ában foglalt joghatályt csak akkor tekinti beállottnak, ha a feleket kifejezetten a következményekre való figyelmeztetéssel idézte meg; ha az idéző végzésben e figyelmeztetés nem volt meg, a törvényszék uj idézést bocsát ki, melyben a feleket az elmaradás következményeire figyelmezleli. Habár a megállapodott birói gyakorlat szerint az elmaradás következményei minden körülmények között beállanak : azért mégis helyesebb, ha a felek a békéltetésre mindig a beállandó következményre való figyelmeztetéssel idéztetnek; helyesebb ez már azért is, hogy a felek előre tudhassák a mulasztás következményeit és a per valamely későbbi stádiumában, esetleg a felsőbb bíróság, kifogástalannak találja a békéltetési eljárást ; mert a megállapodott birói gyakorlat dacára sincs kizárva annak a lehetősége, hogy a sanctio nélküli idézésnek esetleg semmiféle következmény sem fog tulajdoníttatni és a birói gyakorlat ily irányban megváltozik. A joghatályra való figyelmeztetés tehát helyes azért, mert elejét veszi a netaláni kifogásnak s hogy mindig befoglaltassák a sanctió, ez helyes főleg azért, mert a bíróságot az idézés ismétlésétől, a megjelent leieket pedig az ujabbi megjelenéstől kíméli meg. Továbbá eltérést látunk az ismeretlen tartózkodásu alperes elleni eljárásnál. Egyik törvényszék az ismeretlen tartózkodásu alperes ellen indított perben is békéltetésre idézi a feleket, a másik az ismeretlen tartózkodásu alperesnek a felperessel való békéltetését lehetetlennek tartván, ennek ügygondnokát, a békéltetés mellőzésével, közvetlenül tárgyalásra idézi meg. Mindkét esetben beállhat visszás helyzet s már a saját gyakoriatomban is előfordult, hogy a törvényszék békéltetési tárgyalást tartott, holott az ismeretlen tartózkodásu, hirlapilag idézett alperes meg nem jelent; viszont a békéltetést mellőző és közvetlenül tárgyalást rendelő bíróság, kénytelen volt a tárgyalást kitűző végzést hatályon kivül helyezni és a feleket békéltetés végett megidézni, mert az ismeretlen tartózkodásunak jelzett alperes lakását az ügygondnok a bíróságnak bejelentette. Habár az ismeretlen tartózkodásunak jelzett alperes jelentkezése, vagy tartózkodási hely felfedezése kizárva nincs : mindazáltal illogikusnak tarljuk a békéltetésre való idézést akkor, ha alperes ismeretlen tartózkodásu s minden valószínűség szerint megjelenni nem is fog, mert békéltetés csak a két fél között lehetséges, egyoldalulag kibékülni nem lehet. Az ismeretlen tartózkodásu alperes ellen indított perben tehát a békéltetési idézés mellőzésével azonnal tárgyalás tűzendő ki s ha alperes tartózkodási helye felfedeztetik, még mindig lehet helye békéltetésnek ; de hogy egy fél békéltessék, az egyik fél hivassák fel az életközösségnek folytatására, mikor azt sem tudni, hol az a másik fé! a kivel kibékülnie és az életközösséget folytatnia kellene ? — ennek nincs értelme. Áttérve már most a békéltetési tárgyalásra, látjuk, hogy az egyik törvényszéknél állandó gyakorlat az, hogy a békéltetés mindig a nyilvánosság kizárása mellett történik ; a másik törvényszék a házassági perekben is az általános perrendtartási szabályt követi és a nyilvánosságot csak a felek valamelyikének kérelmére, e kérdésben hozott külön határozattal zárja ki. Egyik törvényszék kizárólag arra szorítkozik, hogy a feleket a kibékülésre hivja tel és a kibékülés iránt tett felhívásra adott nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe veszi; a másik törvényszék kiterjeszkedik a házassági együttélés és a különválva élés időtartamának constatálására ; kérdést intéz a különválás okainak előadására, a bíróságon kivül netán történt békéltetési kísérletekre, a vagyonjogi igényekre ; ha gyermekek vannak. 12 oldalra terjed