A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - A protestáns egyházak az erdélyi római katholikus status és a szász egyetemi alapok. A Jog tárcája

180 A JOü ezek tartási és nevelési körülményeire s természetesen a kibékülésre is. Minthogy a békéltetési tárgyalásnak semmi más célja, semmi más tárgya nincs, mint kizárólag a békéltetés s minthogy minden egyéb körülmény a további tárgyaláson nyomozó eljárás mellett derítendő ki: ennélfogva a békéltetési tárgyalás kizárólag a kibékülés, illetőleg kibékítés mozzanataira lenne szorítandó és a nyilvánosság kizárásának csak a (elek kérelmére lehetne helye. Kitérítek továbbá a törvényszékek abban is, hogy egyikök a házasságvédőt a békéltetéshez megidézi s mig meg nem jelen a házasfelekkel a békéltetési tárgyalást meg nem tartja, más törvényszékek pedig a házasságvédőt a békéltetésről csupán értesitik és a békéltetési tárgyalást a felekkel a házasságvédő távollétében is megtartják s végül egyik törvényszék felperes indokolt elmaradása esetén a békéltetésre csak egy halasztást ad*) más törvényszékek ellenben a táblai szabályzat 20. >?-a alapján felperes indokolt kérelmére a békéltetést toties quoties elhalasztják. A békéltetésnél a házjsságvédőnek teendője nincs (tábl. szab. 26. §.), tehát nem idézendő, hanem csak értesítendő s nagyon természetes, hogy a békéltetés nélküle is megtartható ; ami pedig felperesnek a békéltetéséről való elmaradását illeti, e tekintetben a tábl. szab. 20 tj-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően többszöri halasztásnak is lehet helye, mert teljesen indokolatlan lennne felperest a per megszüntetésével sújtani, midőn elmaradását indokoltan kimenteni képes. Egyenlően járnak el a törvényszékek, amennyiben a békéltetésre szóló idézés kizárólag békéltetésre szól s nem egyszersmind folytatólag azonnal a tárgyalásra is; a tábl. szab. 13. §-ának erre vonatkozó rendelkezése tehát a gyakorlatban nem érvényesül és nem is érvényesülhet, mert mig a békéltetés tanácsülésben, a tárgyalás kiküldött biró előtt történik; célszerűségi tekintetek parancsolják tehát, hogy e két tárgyalás elkülönítve tartassák meg és a törvényszékek általán eme célszerűségi követelménynek megfelelően játnak el. Ámde a kiküldött biró előtti tárgyalásnál az eljárás ismét eltérő ; egyik törvényszék szigorúan betartja a tábl. szab. 2'-}., 24. és 25. ij-aiban megállapított bírói gyakorlatot; szóbeli tárgyalást tart és jegyzőkönyvi tárgyalást csak akkor enged, ha a felek egymás irányában több rendbeli és nagyobb terjedelmű követelést kívánnak érvényesíteni. Más törvényszékek kiküldött birái még az esetben is szóbeli tárgyalást tartanak, ha a felek bármiféle s bármily terjedelmű vagyonjogi követeléseket támasztanak és ismét más törvényszékek mindig jegyzőkönyvi tárgyalást tartanak, még akkor is, ha vagyon*) Sztchlo «Eljárás» 47. §. jogi követelések egyáltalán nem támasztatnak és kivételképen szóbelileg csak akkor tárgyalnak, ha a felek egyike vagy másika személyesen, nem ügyvéd által képviselve jelen meg. Kívánatos lenne, ha a tábl. szab. rendelkezései általánosan megtartatnának már azért is, hogy az I. fokon hozandó ítéleteket, a bírói gyakorlat megállapította szabályok mellőzése mellett foganatosított tárgyalás miatt, a hivatalból való megsemmisítés veszélyének ki ne tegyük. Feltűnő még az eltérés a házassági jog 77 §. a) pontjának alkalmazása körül. Egyes törvényszékek az egyik házasfél egy oldalú kérelmére kibocsátják a másik fél ellen az életközösség visszaállítására kötelező végzést, más törvényszékek előzőleg a másik házasfél meghallgatását rendelik el. E kérdésről más alkalommal már tüzetesen értekeztem és itt csupán annyit tartok megjegyzendőnek, hogy maga az a tény, hogy a házasfél házastársától elkülönítetten él, holott a házasság mint feltétlen életközösség az együttélést követeli, elegendő az életközösség visszaállítására kötelező végzés kibocsátására. A házasságnál a követelmény az, hogy a házastársaknak együtt kell élniök ; ha nem élnek együtt és e tény bizonyítva van, a kötelező végzés kibocsátandó a felek meghallgatása nélkül annál is inkább, mert e végzés azon félre nézve, a ki ellen kibocsáttatik, semmiféle jogi hátránynyal sem járhat; mert vagy van az ellenfélnek jogos oka a különélésre és akkor e jogos ok alapján a bontó pert ő indítja meg, vagy nincs jogos oka a különélésre és akkor az életközösséget visszaállítja s mindkét esetben elhárítja magáról a kötelező végzés netaláni hátrányos következményeit. Az esetben pedig, ha a különélésre jogos oka van, de sem bontó pert nem indít, sem az életközösséget visszaállítani nem akarja, bő alkalma van a kötelező végzés alapján indítandó bontó perben igazolni, hogy ellene a 77. §. alkalmazásának helye nincs. Végül különböző még maga az életközösség visszaállítására kötelező végzés is. Egyik törvényszék ugyanis csakis annyit mond ki, hogy az igazolt házasságkötés alapján a házastársát elhagyó fél az életközösség visszaállítására köteleztetik ; a másik törvényszék hozzáteszi, hogy törvényes következmények' terhe alatt, a harmadik, mert különben felperesnek joga Ieend az elhagyás és különélés alapján a bontó keresetet megindítani. Nézetem szerint elegendő az életközösség visszaállítására való kötelezésnek kimondása és a határidő pontos megjelölése hivatkozással a 77. i?. a) pontjára ; minden egyéb fölösleges, mert hisz a végzés jogi következménye, t. i. a felbontás kérelmezésére való jogosultság magában a törvényben minden kétséget kizáró módon meg van állapítva. TÁRCA. N A protestáns egyházak, az erdélyi római katholikus status és a szász egyetemi alapok.*) • A. «Jog» tárcája. Ezeknek az alapoknak rendeltetése és jogi természete tel jesen elütő a kincstári és közalapítványi birtokoktól valamint a kath. egyházi méltóságok és szerzetesrendek kezén lévő' birtokoktól ugy a rendeltetés mint a jogi természet tekintetéből, mert a prot. alapokat az illető egyházi testületek, illetve a szász egyetem önálló hatáskörrel kezelik és az alapok jövedelmeit kormány-beavatkozás nélkül használják fel egyházi vagy nevelési célokra. Az ev. református egyháznak az ország 24 törvényhatóságában elszórva kisebb-nagyobb mennyiségben összesen 29,239 kat. hold földbirtoka van, ebben az összegbe van a báró Baldácsi alapítvány is 7,ö86 kat. holddal, ennek levonása után tehát az ev. református egyház öt kerületének összes birtokai csak 21,653 kat. holdat tesznek, a melyeket az üt egyházkerület — mindenik a magáét -- autonóm kezeli, s a jövedelmeket a szerint, a mint azoknak rendeltetése egyházi vagy iskolai, rendeltetésük mérvéhez használja fel. Az ev. ref. egyház ingatlanai, kivéve a királyhágón tul fekvők egy részét, az erdélyi fejedelmek, — mint a nagyenyedi főiskoláét Bethlen Gábor fejedelem -— adományozták, egyes magánosok adományaiból és alapitványaiból és az illető kerület által vasárolt birtokokból keletkeztek. Legjelentékenyebb kiterjedésű birtok a nagyenyedi főiskoláé Alsó-Fehérvármegyében 6,865 holddal és a Baldácsi alapítvány, melynek jövedelmei azonban a többi két protestáns egyházat is megfelelő arányban illetik, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében 7,586 holddal. *) A Curiának ismert döntvénye alkalmából érdekkel bir ezen alapok ismertetése. A szerkesztőség. A kimutatott 29,239 kat. holdból az erdő, nádas és terméketlen terület 7,905 kat. hold. Az ágostai ev. egyháznak ingatlan vagyona alig számba vehető 4,022 kat. holdra rug és ennek is legnagyobb része, t. i. 3,664 kat. hold Erdélyben fekszik s kizárólag az erdélyrészi szász ág. ev. superintendentia rendelkezése alatt áll. Keletkezése és természete az ev. ref. vagyonnal megegyező. A Baldácsi-alapitványból aránylagos részt az 5 ev. ágost. egyházkerület is élvez. Az unitárius egyház ingatlan vagyona csak 950 kat. hold a mihez hozzájön még a Baldácsi-alapitványból a tizenegyedrész jövedelem. Az erdélyi róm. kat. status vagyona ugyancsak ezek közt a birtokkategóriák között volt kimutatandó, mert ezek a birtokok nem kizárólag királyi adományok alapján és nem is egy püspöknek vagy szerzetes rendnek haszonélvezetére adományoztattak, hanem részben vétel utján, részben pedig magánosok adományai| ból keletkeztek, rendeltetésük pedig részint egyházi, részint tanügyi és a jövedelmek felett az erdélyi róm. kath. status intézkedik. A róm. kath. status vagyona négy erdélyi vármegyében 19,860 kat. hold, a melyből 10,184 kat. hold erdő, 546 kat. hold pedig nádas és terméketlen. ; A szász egyetemi vagyon Hunyad és Szeben vármegyékben 29,158 kat. hold, a melyből 16,070 hold erdő H ,002 hold legelő és 2,981 kat. hold terméketlen terület, a más módon mivelés alá vehető terület tehát alig számba vehető, mert összesen csak 286 holdat | tesz. A szász nemzeti vagyon a szász egyetemnek nagyobb részben báró Bruckenthal által adományoztatott és jövedelmei nemzeti célokra használtattak, mind addig, a mig az 1876, évi XII. t. c. ennek a vagyonnak a rendeltetését is szorosabban meg nem határozta. A most idézett törvény 4. §-a ugyanis azt rendeli, hogy a szász egyetemi vagyon egyedül közművelődési célokra fordítható; ugyanezen törvény 5. és 6. §-a szerint pedig a szász egyetemi ! vagyon szabad rendelkezés alatt jövedelmei a tulajdonos összes lakosság javára vallás és nyelvkülömbség nélkül fordítandók és e jövedelmek felett a kormány felügyeleti jogának fentartása mellett a szász egyetem közgyűlése rendelkezik.