A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 23. szám - Paritás az osztrák és a magyar részvényes vállalatok között

182 A JOG és használja, egybeolvad és vagy a hozomány fogalma felesleges, vagy pedig a női külön vagyoné.14). A hozomány adásának idejére nézve áll a római jognak azon szabálya: dos aut datur aut dicitur aut promittitur. Tehát adható a házasság megkötése előtt — alkalmával — s az után. Az első esetben, t. i. ha a hozomány a házasság megkötése előtt lett a férjnek átadva, s a házasság elmarad, azon elvből kiindulva: sine matrimonio nulla dos, a római jognak megfelelő condictio causa data causa non secuta cimen vissza követelhető. Itt azonban tekintettel kell lennünk azon körülményre, hogy a férfi vagy a nő hibája folytán maradt-e el a házasság, s eszerint fog a férfi jó, vagy roszhiszemü birtokosként tekintetni a hozományra nézve. A hozomány hagyomány utján is kirendelhető, dotis legatum, s itt nem érthetek egyet Jancs óval, ki szerint: «a terhelt örökös (oneratus) köteles azt az örökhagyó halála után azonnal kiszolgáltatni»») holott tudjuk, hogy az örökhagyó halálától számított egy éven belül reá ér erre. Még a javaslat szerint is csak törvényes kamatot tartoznék fizetni az átadás napjáig. A hozomány ki van rendelve — s itt a magyar jog ismét megegyezik a római joggal amint a férj dotis nomine (a dos szót a hozomány tárgyalásánál mindig római jogi értelemben Aeszem) gyarapodott. Állhat tehát a hozomány ugy activ, mint passiv szolgáltatásból, igy pl. a férj részéről tartozott összeg elengedéséből. A hozomány állaga, bárki rendelte is ki azt, kivévén a római dos receptitiának megfelelő fentartott hozományt, mindig a nőé, őt illeti a tulajdonjog, a férj csak haszonélvező. Georch") «az asszonynak hozománya csak avégre adatik a férjnek gondviselése alá, hogy azzal a közhaszonra gazdálkodjék; fenmarad pedig mindenkor annak az asszonyra nézendő sajátsága. Azért is vissza jár az az özvegynek egészben.» Herceg:1') A férj még a neki átadott vagy gondjaira bizott hozományra sem gyakorolhat tulajdoni jogokat, annak csupán kezelése és haszonélvezése illetendi őt, ellenben a szabad rendelkezés s egyéb tulajdoni jogosítványok mindvégig a nőnél maradnak. S itt igen helyesen jegyzi meg Emödy:'8) «a hozomány a házasság alatt is a nő tulajdona marad, azzal a korlátozással azonban, hogy a tulajdonos azt mindaddig nem követelheti vissza, mig a házassági viszonynak ítélet vagy halál véget nem vet.» Figyelmen kivül hagyja ez utóbbi momentumot Zlinszky19) sőt oly nagy fokú tévedésbe esik, hogy azt állítja: «a nőnek jogában áll a hozományt a férj beleegyezése nélkül elidegeníteni.* Ezen jogügylet azonban legjobb esetben is csak a házasság felbomlása után volna érvényes20). Érdekes kérdés: miután a hozomány csak haszonélvezetéül szolgál a férjnek, lehet-e a nőnek a házasság fenállása alatt, — föltéve, hogy a nő a hozományi vagyon kimutatott jövedelmét másként pótolja - elvonni a férjtől ennek beleegyezése nélkül ? Nézetem szerint nem, legalább nem a férj beleegyezése nélkül, mert hiszen a férj jogosan mondhatja, hogy neki nem egy bizonyos jövedelem, mondjuk évi járadék, hanem egy bizonyos tőke, vagy ezt érő ingó vagy ingatlan lett átadva hozományként, s azért, hogy a jelenben a hozományi vagyon csak egy bizonyos jövedelmet hoz, nincs kizárva az eset, hogy a jövőben többet ne jövedelmezhetne. Egy példa még jobban megvilágítja a dolgot. A. nőül veszi B-t. B-nek a hozománya: 100,000 frt. Eleinte takarékpénztárba helyezik, s kapnak reá: 4°/o-ot; most a nő megajánlaná a 4,0G0 frt kamatjövedelmet máskép pótolni, evidens, hogy ez a férj kárával történnék, mert hiszen a férj pl. a 100,000 frtot ingatlanaiba is fordíthatja la nő bekebelezés folytán lesz biztosítva) s ekkor bizonyos, hogy 4°/0-nál nagyobb jövedelemre tehet szert. A férjet a hozományi javakban a haszonélvezés s az ebből folyó kezelési jog illeti meg. így Wenzel"i Frank-"-) «in allatura uxorea marito tantum administratio et ususfructus competit». Kelemen28: Usus, fructus, rerum adlatarum durante matrimonio ad virum pertinet*. Azonban «időtartam tekintetében eltér a hozomány a haszonélvezet fogalmától, mivel utóbbit meghatározott időre lehet korlátozni, előbbinek tartama pedig a házassági köteléknél se rövidebb se hosszabb tartamú nem lehet.> ?«) Mert a hozományban a férj csak haszonélvezőnek tekintetik, épen azért a hozomány nem vonható a férj részéről akár a házasság előtt, akár az alatt egyoldalulag csinált adósságokért kielégítési végrehajtás alá. A hozomány J a n cs ó szerint ugy tekintendő, mint ajándék, még pedig, egyes,ha a nő adja;ha harmadik, idegen személy : kettős ajándék. Az első esetben a nő az ajándékozó, s a férj az ajándékozott ; a másodikban a nő az állaggal, a férj a haszonélvezettel ajándékoztatik meg. Hogy mennyire nem áll ez az állítás, azt maga Jancsóis beismeri 25) «eszerint pedig a férj mindazon jogokat gyakorolhatja a hozomány felett, melyet saját vagyona felett a tulajdonos — kivéve a hozomány állaga felett való rendelkezési jogot. Ezen egy, de lényeges és döntő szempont választja el a hozományt az ajándéktól, ép ugy, mint a haszon««) m. ház. vagyonjog Bp. 1888. 101. n) F. m. KM. i"; 1. m. 220. §. »J I. m. 19. »)I m. 522. '») I. m. 596. «») Hasonlóan J a ncsó i. m. 121. Dt. 28. k. 157. és Dt. 10. k. 148. Ö) M. m. j. 356. «) Princ. j. c. h. 230. §. 23) I. m. 128. §. 7. p. -*) I. m. 119. 5. jegvzet. i. m. 120. -'-) I. m. 105. és 106. Herceg I. m. 22. élvezet szolgalmát a tulajdontól.* S ez ugy hiszem eléggé bizonyító. Hasonlóan téved J ancsó akkor, midőn azt állítja, hogy: az állag feletti rendelkezés tekintetében látszólag kivételt képez az évi járadékból álló hozomány (apanage). Azt mondja u. i. J ancsó, hogy az az évi járadék ugy tekintendő, mint az át nem adott hozomány évi haszna. Kérdem: hogyan képzelhet magának bárki is hozományt, amely át nem adatik? Hiszen Janc só is a fogalom elengedhetetlen attribútumának tartja a tényleges átadást-""), mert igaz ugyan, hogy a hozomány kirendelhető többféleképpen, de mindaddig hozomány nem létezik, mig az tényleg át nem adatik. Már pedig ha igy van, — mint hogy tényleg igy is áll — az a «visszatartott törzsvagyon* nem lehet hozomány, s igy az apanage sem lehet ennek évi haszna ! Hanem igenis, amennyiben az apanage alakjában kirendelt hozomány megáll, s ez történik abban az esetben, ha ebben kölcsönösen megegyeztek — ugy ez tényleges és nem látszólagos kivételnek tekintendő azon általános szabály alól, hogy a férj a hozomány állaga felől nem rendelkezhet azok szerint, kiknek véleményével megegyezik az évi járadék utján kirendelt hozomány ilyetén jogi természete ; de lege ferenda azonban nézetem szerint, sokkal helyesebb volna — s ekkor nem volna szükség a kivételre — kimondani azt, hogy az apanage alakjában kirendelt hozomány tényleg a hozomány állagát képezi, s ez nem volna egyéb, mint a hozománynak bizonyos, vagy bizonytalan számú részletekben való kiutalása,, már a szerint, amint azt az évi járadék természete magával hozná, s ezt a hozomány természete egyáltalán nem zárja ki. A javaslat erről egyáltalán nem intézkedik, a 24. §. 2-ik bekezdése, a javaslat indokolása szerint is a járadékhozományra vonatkoznék ugyan, de nem az általunk tárgyalt esetre, hanem olyan időnkint visszatérő szolgáltatásokra, melyek után az átadásig kamat jár. A venditionis gratia aestimata átadott hozományi javak, melyek részint már természetüknél fogva, részint mert a sikeresebb gazdálkodás ezt megkívánja, nem használhatók máskép, mint a dolognak legalább külsőleg való elenyészésével, a férjnek teljejesen tulajdonába mennek át, természetesen finito matrimonio restutionálás kötelezettségével.'-'1) Éppen ebből kifolyólag ilyen esetben a férj hitelezői a hozományi vagyonra is rátehetik kezüket s azt kielégítési végrehajtás alá vonhatják. Ezek ellenében a nőnek joga van hozománya értékének megfelelő összeget férje ingatlan javaira jelzálogilag bekebeleztetni, csőd esetén ez az elsőbbségi követelések közt lesz sorolandó 26j s végül megtartási jog illeti meg a nőt férje javaira, ha ez utóbbi előbb halt meg, mindaddig, mig az örökösök a hozományt ki nem szolgáltatják. Frank2") «ceterum vidua intuitu suae allaturae etiam jus retinendi habét i. e. ex bonis mariti tamdiu excedere non tenetur, donec vei contractu vei per sententiam, quaestio allaturae superata fuerit». Georch30) «01y igazsága vagyon pedig az asszonynak hozományához, hogy megholt férjének jószágát mindaddig letartóztathatja és használhatja, mig hozományára nézve egészben ki nem elégíttetik az örökösök által. «Vagy3l) «Bátor tehát a férjének annyi értékje sem volna, hogy abból az adósságoknak temérdeksége kitelnék, mégis minden egyéb hitelezők előtt az asszonyt illeti hozományára nézve az elsőség.38) Ausztria és külföld T\ Paritás az osztrák és a magyar részvényes vállalatok között. Az 1878: XXII. t.-c. tudvalevőleg oly viszonyt létesített Ausztriával, hogy osztrák társulatok ugyanolyan feltételek mellett létesíthetnek fiókokat Magyarországon, mint a honi társulatok és viszont a magyar társulatok épp ugy alakithatnak fiókokat Ausztriában, mint az ottani társulatok. Valamint azonban a hirlapszállitás és elárusitás tekintetében kijátszotta Ausztria e kölcsönös intézkedést, számtalanszor megtörtént, hogy a részvényvállalatok tekintetében megállapított teljes paritás elvétől is eltért a magyar társulatok rovására. Magyar részről gyakran történt ez ellen felszólalás, azonban eredmény nélkül.Az osztrák biztosítási szabályzat azonban oly pregnáns megsértése a paritás elvének, hogy a kormány is szükségesnek látta közbelépni. Az uj szabályzat ugyanis kimondja, hogy a magyar biztosító társulatok, ha fiókokat akarnak létesíteni Ausztriában, ép ugy tekintendők, mint a többi külföldi államok. Vagyis a mig Magyarországon a biztosítéki összeg lefizetése után minden osztrák és más országbeli társulat fiókot nyithat, addig egy magyar társulat előbb engedélyért tartozik folyamodni és eleget kell tennie mindazon nehézkes sablonoknak, a melyeket a külföldi társulatoktól az ellenőrzés helyes keresztülvitele szempontjából — az uj szabályzat megkíván. A paritás tehát e téren semmikép sem érvényesülne. Az első jegyzékváltás már megtörtént a két kormány között és, mint értesülünk, a kereskedelmi miniszter feltétlenül megkívánja, hogy Magyarország az uj szabályzatban is mint belföld szerepeljen. Ha ez nem történik meg, akkor az itt letelepült osztrák társulatokkal szemben — a ») Dt. 22. k. 115. és 1875: XXXVII. 69. §. -) már Kelemen: allatura . . ante omnes manti non item communes vei speciales ipsius muhens Creditores exsolvenda est. i. m. 129. § 4 p ») I m -An § 3»J I. m. 222 §. «) I. m. 224. §. »*) és Hk. [I. 24. V 4 ' ""