A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 20. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

160 A JOG $—27-én — — perében az ügynek a kir. táblánál való sürgetése s az ügy informálása végett Budapesten eljárt*, holott az ügy már 1887-ik évi október 20-án el lett intézve — mégis minthogy nevezett ügyvéd ezen hibáját ideje korán belátva, a törvényszékhez kérvényt adott be, hogy esküje letettnek ne vétessek, s igy hibáját nem csak önmaga tette azonnal jóvá, de abból kár senkire sem hárult: panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást megrendelni nem lehetett. Kir. Curia határozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság fenti keletű és számú határozatának megváltoztatása mellett - - ügyvéd ellen az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző vétség miatt a fegyelmi vizsgálat elrendeltetik. Indokok:- - ügyvéd ellen hamis eskü vétsége miatt folyamatban volt és a szabadkai kir. törvényszéknek 1894. november 24-én 10,79:'.. sz. a. kelt átiratával megküldött bűnügyi iratok tanúsága szerint nevezett ügyvéd alaposan terhelhető azzal, hogy valótladCTeTtykörülményre tett esküt. Habár az e miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás, a jogerőre emelkedett 1,63394-. sz. törvényszéki végzéssel azon okból, mert - - ügyvéd letett esküjét visszavonta, mielőtt ellene feljelentés tétetett volna a tftk. 225. §-a értelmében megszüntettetett; tekintve, hogy a nevezett ügyvédnek tényében az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjában megjelölt fegyelmi vétségnek jelenségei forognak fenn, ellene a fegyelmi eljárást elrendelni kellett. (1890. márc. 14-én 95. sz. a.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által kineveztettek: Hal m ágy i Jenő temesvári itélőláblai tanácsjegyző albiró a fehértemplomi és dr. R á t h Béla szepsii járásbirósági albiró az ipolysági törvényszékhez bírákká, Szeg hő Kálmán sajó-szent-péteri járásbirósági albiró a mezőkövesdi járásbírósághoz járásbiróvá, Váray József besztercebányai törvényszéki jegyző és Kenessey Kálmán vesz prémi törvényszéki aljegyző a nagytapolcsányi, Markó István ipolysági törvényszéki aljegyző a vámosmikolai, végül dr. Csizmazia András győri törvényszéki aljegyző az alsó-lendvai járásbírósághoz albirákká. j A budapesti kir. ítélőtábla 1896. évi ügyforgalma április hó végéig. P o 1 g á rí ügy elintézésre várt: 7,086, büntető: 6,114, összesen: 13,220, elintéztetett polgári: 5,540, büntető: ö, 103. Hátralék polgári: 1,546, büntető: 5,103, váltó és kereskedelmi: 253. Városi közös erdőben eladás végett feldolgozott és összerakott ölfából történt lopás elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1896. évi márc. 18-án hozott határozata.) A m. kir. ministerium az erdei lopással terhelt S. János gyulai lakos elleni ügyben a gyulai kir. járásbíróság és Gyula város rendőrkapitánya közt telmerült hatásköri összeütközési esete 1896. évi március 18. napján tartott tanácsáhjgg megvizsgálv~:.t következőleg határozott: jelen ügyoen az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: S. János gyulai lakos azzal van terhelve, hogy a városi közös erdőben eladás végett feldolgozott és összerakott ölfából 11 darabot ellopott. Ez a cselekmény tekintettel arra, hogy a lopott dolog értéke az 50 Irtot meg nem haladja, a btk. 333. §-ában meghatározott és a 334. §-a szerint szerint minősülő lopás vétségének ismérveit tünteti föl, melynek, elbírása az 1880. évi XXXVII. t.-c. 39. és 40. §-a értelmében, a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva. A szóban forgó cselekmény mezőrendőri kihágásnak már abból az okból sem minősíthető, mert a lopott ingó dolgok nem az 1894. évi XII. t.-c. X. fejezetében meghatározott helyről vitettek el; mert továbbá tekintettel az 1894: XII. t.-c. 1 §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésre, az erdei termékek lopása nem az 1894. évi XII. t.-c.-ben, hanem a mennyiben a közönséges lopás tényálladéka fenn nem forog, az 1879. évi XXXI. t.-c.-ben körülírt büntetendő cselekményt képez. Az anyakönyvekbe külföldi anyakönyvi kivonatok alapján tett bejegyzések is magyarul szövegezendők. A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 23-án 26,094. sz. a. kelt határozata. B. város polgármesterének. F. Ármin és M. Olga magyar honosok Bécsben kötött házasságának a hazai anyakönyvbe való bejegyzése tárgyában f. évi március hó 12-én 3,391. sz. alatt hozzám intézett jelentésére értesítem a cimet, hogy az állami anyakönyvekben minden bejegyzést kizárólag az állam nyelvén kell teljesíteni. A mi a szóban forgó házasság bejegyzését illeti, abban az esetben, ha a bejegyzésre illetékes anyakönyvvezető a német nyelvet érti, a bemutatott német nyelvű anyakönyvi kivonatok lefordítása fölösleges, ellenkező esetben, ha t. i. az anyakönyvvezető az anyakönyvi kivonat nyelvét nem érti, az illető íél tartozik hiteles magyar fordításról gondoskodni. Az «Anker.» Az «Anker» járadék és életbiztosító társaság közgyűlését tegnap tartotta meg Hoyos Rudolf gróf elnöklete alatt. A" jeléntésböl kitűnik, hogy a lefolyt évben 9335 ajánlatot tettek 25.409,227 frt tőke és 16,958 frt járadék erejéig s ebből 7879 szerződést. 22.369,594 frt tőke és 11.560 járadékértékben meg is kötöttek. Az 1895. év végén érvényben volt még 83,619 kötvény 229.776,062 frt tőke és 110,110 frt járadék értékben és 444 baleset biztosítási ajánlat 3.709,608 frt, illetve 3.820,588 biztosítási tőke és 1,666 frt napi kárpótlás. 1895-ben elhalálozásért, visszaváltásokért, életbiztosítási kötvények után és járadék fejében 1.563,557 frt, az osztalékalapból a nyereség részesítésre biztosítottaknak ugy az elhalálozásra, valamint az életbiztosításra vonatkozólag 1.459,599 frt a kölcsönös túlélési biztosítási alapból 2.504,900 frt. összesen 5.528,057 frtot Szettek, mig a díjtartalék és a biztosítási alap emelésére 5.952,000 frtot fordítottak. A bistositásokra nézve a rentabilitás kitűnik abból, hogy a hogy a kölcsönös túlélési biztositásnál az évi részletekre hzetett belétek 1.254.264 írttal 1 504,900 frtot, a nyereréggel való életbiztosításnál a a biztosítottak a biztosított összegen kivül 18 százalékot nyereség-részlet gyanánt kaptak, mig a halálesetre és nyereség-részeltetésre biztosítottak az évi dij 25 százalékát kapták. A társaság biztosítéki alapjai a kölcsönös túlélési biztositási alapon 5.374,583 frton kivül, a következő alapokból állanak: Díjtartalék (biztosítási alap) töke-biztositásra, nyereség-részeltetés nélkül, valamint járadékbiztosításnál 15 723 705 frt: díjtartalék (biztositási alap) és nyereség alap a nyereség-részeltésnél kötött biziositnzoknál 27 483,240 frt. összesen 48 581,528 frt; ehhez járul még a részvénytőke 1.000,000 frt és a tőketartalék a különtartalékkal, az 189o-iki nvereség-dotáczióval együtt 3.047,006. összesen tehát 52 628.534. Az összes aktívák 5Í.9Í0 78I frt. A tőkebefektetés a törvényes intézkedések szerint történis és a bé esi és budapesti ingatlanokból, jelzálogokból, értékpapírokból áll. A íelügyelőbizottság kiemeli, hogy a vagyon a megvizsgálásnál meggyőződött, hogy a társaság a leltározásnál a legnagyobb szoliditással járt el és a biztositási alap valamint a díjtartalék dotálásánál a legntgyobb figyelemmel van A részvényesek közt a kamatok és osztalék fejében minden 500 frtos befizetett részvény után 100 út, 200,000 frtot osztanak szét; a nyereségrészcltetéssel biztosítottak osztalék alapját az 1896. osztalékkal 63,000 frttal gyarapítják, a rendkívüli tartalékot pedig 141.448 frttal emelik. 1895. évben a nyereség részeltetésre biztosítottak és a kölcsönösen túlélésre biztosítottak részére mint nyereség 303,515 frt fizettetett. Az igazgató tanács tagjául ujraválaszfbtták Po n t z c n Tivadar urat és gróf Zichy Jenő ur megerősíttetett. Végül Fridmann Ottót, Klein Hubert bárót és S c a n a v i Etienne R.-t választották meg a felügyelő bizottságba. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlöt! értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. .Az Ide vonatkozó lev'lesést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz inffSzni. Duna Szerdahely P. P. Szuku V.-né. — Zsemley J. s ts. érkérk. 8104/95. sz. a. n e. eld. Hollerung. — Weiser Gy. s neje — Haasz A. — Eger Cs. J. Jakab F. — Béres M. 8614/95. sz. a T. f. hó 8. renfl. — Gyöngyös F. S Frank H. s neje. — Fehér Sándor ellen okirat kiadás érk. 2076/96. sz. a. n. e. eld. Major. — H.-Böszörmény F. J. ifj. Kövér P. — Szálkai A. érk. 1449/91). sz. a. n. e. eld. Béres. — Liptó-Szt.-Miklós dr. H. J. Weiser Gy. s neje. Haasz A. érk. 9476/95. sz. a. n. e. eld. Harmos. — Malaczka dr. D. S Bucsek. — Bucsek 2765/95. sz a C. m hó 13. hh. — Mező-Kövesd dr. R. D. Dohány t. s ts. — Dohány P. s ts. ügy még nem érk. a C-hoz. — Nagy-Kikinda dr. V. J. Sorgó K. — Damjanovits Zs. 930/95. sz. a C. m. hó 13. hh. — Pécs dr. M. J. Kapeller M. — Müller Gy. ügy még nem érk a C. hoz. — Újvidék R. Gy. Tóth Ferenc Bet ár 1523/96. sz. bűnügyet a C. m. hó 1. hh. — Ugvár dr. G. S. Holtzhauser J. 3815/96. sz. bűnügyet a C. m. hó 12. vu. Szécsény P. S. Gláser G. s Lemberger J. 2060/96. sz. bűnügyet a T. f. hó 12. r. v. u.. r. érintetlen, r. hh. -- S*obf*v«~ Sz J Grümvald M. — Szoták A 2351/95. sz a C m. ho 7. hh — Zombor dr. G. J. Radó (Roth) Zsigmond s ts. ügy a C.-hoz még nem érk. — Zsolna dr. F. D. Pazsicky M. — Sutek J. érk. 8273/95. sz. a. n. e. eld Hammersberg. — Hanulják szül. Jurcsik Martincsó Anna. - Jurcsik Martincsó Ádám ügy a C.-nál nem találtatik. „THE MUTUAL" Life Insurance Company of New-York. Kölcsönös életbiztosité-tarsáság. Biztosíték alap 1895. végén 1,146 millió frk. Biztosit tőkebefektetéseket az élet folyamán : Közönséges haláleseti kötvényeknél 372%-kal Vegyes (élet- és haláleseti) « 4 « Consol « 6 « A biztosított halála után a kedvezményezettnek: Kötelezvény kötvényeknél 5°/0 kal. Prospcchissal és bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Magyarországi vezérigassgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. PALLA6 RÉ87VÉN fTÁR6A6AO NYOMDÁJA BUDAPESTEN