A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 20. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

A J Vegyesek. Az egyetemi könyvtár történetéről, szervezetéről és látogatottságáról érdekes füzetet adott ki a millennium alkalmából dr. Mát hé Sándor, a könyvtár első ó're. A könyvtárt 1774-ben alapították. A könyvtárban jelenleg az igazgatón kivül hét hivatalnok van. A forgalom évről-évre gyarapodik. Az 1895. évben •,007 kikölcsönzö 13,577 müvet vett ki házon kivüli használatra és 4S,17 i olvasó 50,624 müvet olvasott helyben. A katalógusokról ezeket irja: Az évi gyarapodásokról készített címjegyzékek nemcsak célszerűségi és tudományos szükségleti szempontból, hanem a több izben nyilvánult közóhajtásnak megfelelően is 1874. év óta (1876 kivételével) minden esztendőben kinyomatnak; ezzel egyúttal foganatba lett véve a könyvtár számára már 1780-ban kiadott utasításban foglalt azon intézkedés is, melynél fogva szükségesnek jelöltetett ki, hogy a megszerzett müvekről évenként (irodalmi jegyzékek készítessenek és kinyomassanak*, ezenfelül nyomtatásban kiadatott 1881-ben a könyvtár kódexeiről egy-, kéziratairól 1889- és 1894-ben két kötetes katalógus és a segédkönyvtárról 1884-ben egy címjegyzék, 1886-ban pedig a könyvtár hazai és külföldi folyóiratai- s hírlapjainak egy címjegyzéke. Ezek mellet^ kéziratban el van készítve: az összes könyvállományról egy szakkatalógus és egy betűrendes alapcimtár, amaz 416 drb könyvalaku s felnyitható 8-adrétü tokban, emez pedig 373 4-edrétü tokban van elhelyezve és kezelve; mint speciális katalógus: a Magyarországon megjelent idegen- és magyarnyelvű ősnyomtatványok katalógusa, a magyar vonatkozású külföldi, régi nyomtatványok katalógusa, úgyszintén a miscellaneákról egy-egy címjegyzék. A vasúti hirdetmények leszakitása a Kbtk. 47. i;-ába ütköző kihágást képez, s annak elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. ministerium a vasúti hirdetmények leszakitása miatt feljelentett P. Gábor felső-pettendi lakos elleni ügyben a vaáli kir. járásbíróság és Fejér vármegye vaáli járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esqtet az 18i>6. évi március 18-án tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: P. Gábor felső-pettendi lakosa feljelentés szerint azzal van terhelve, hogy a déli vaspályatársaságnak Budapest és Székesfehérvár között közlekedő 217.sz. személyvonatán utazván, a vasúti kocsiban kifüggesztett figyelmeztető utasításokat és hirdetményeket bosszúból leszakgatta s az ablakon kidobálta, egyet pedig jogtalanul elvitt. A déli vaspályatársaságnak pótlólag bekivánt jelentése szerint a jelzett vasúti kocsiban kifüggesztve volt hirdetmények részint a vasúti üzlet-szabályzatnak az élet- és vagyonbiztonság és testi épség oltalmát célzó rendelkezéseit, részint egyéb a közönség érdeket célzó hatósági figyelmeztetéseket tartalmazták. Ez a cselekmény a Kbtk. 47. §-ába ütköző kihágás ismérveit látszik magában foglalni, a melynek elbírálása az 1880. évi XXXVII. t.-c. 41. §-ának 1. pontja szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva; ennélfogva a szóban forgó feljelentés elbírálásra a közigatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. A budapesti ügyvédi kamara választmánya által 1896. márc. :!l-én tartott teljes ülésében elnök indítványa folytán egyhangú lag megalakittattak a következő bizottságok és^azok tagjaiul a következők küldettek ki: 1. A házépítő bizottság és annak tagjaiul : Az elnökség, a tisztikar, továbbá Bainther Imre, B u r i á n Béla, B r ü 1 1 Ignácz, Szoh ne r Lajos, Vétse y István, Vámossy Károly, Friedmann Bernát kam. tagok és belevonatnak Ko rb Floris és G i r g 1 Kálmán építészek, valamint Steinhausz László kir. főmérnök urak.2. A hitelbizottság^és annak tagjaiul: Dr. K r á 1 i k Lajos elnöklete alatt: D a r v a i Fülöp, H a u e r Sándor, Kelemen Gyula, Kern Tivadar, Schreyer Jakab választmányi és Buncel Alfréd, ifj. dr. Neumann Sándor, Messinger Simon és Róth Pál kamarai tagok. 3. A kiállítási bizottság és annak tagjaiul. Az elnökség, a tisztikar, továbbá Brüll Ignác, Sik Sándor, S zt eh 1 ó Kornél, V é t sey István, Zsigmondy Jenő, Kelemen Gyula választmányi, Pollák Illés kamarai tagok és dr. Tóth Kálmán könyvtárnok. 4. A bűnvádi bizottság és annak tagjaiul. Dr. Friedmann Bernát elnöklete alatt: dr. Nagy Dezső, dr. Liedemann Károly, P o 11 á k Illés, Darvai Fülöp, Barna Ignác, E d v i Illés Károly, S i k Sándor. Szilágyi Arthur Károly, Schiller Henrik, Kenedi Géza, Okolicsányi Géza és W o 1 f Vilmos. 5. Könyvtári bizottság és annak tagjaiul: dr. K r á 1 i k Lajos elnöklete alatt: dr. Nagy Dezső titkár, Kern Tivadar, Schreyer Jakab, Pollák Illés és W o 1 f Vilmos. 6. A nyugdíjbizottság és annak tagjaiul: dr. Robi esek József elnöklete alatt: dr. Nagy Dezső, dr. Friedmann Bernát, Darvay Fülöp, Hauer Sándor, Králik Lajos, Somogyi Miksa, Szohner Lajos, Vétsey István és Zsigmondy Jenő. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsába C s a t h ó Ferencz helyére Emme r Kornél curiai birót osztották be, ki mint helyettes elnök is fog működni. Belügyi Közlöny. A belügyministerium hivatalos közlönyének első száma május elsején megjelent. A lapot dr. Némethy Károly belügyminiszteri titkár szerkeszti. Fizetési meghagyás utján érvényesitett, de tulajdonképen községi bíróság elé tartozó ügyben felülvizsgálatnak nincs helye. A budapesti kir. törvényszék következő végzést hozott: Alperes felülvizsgálati kérelme hivatalból visszautasittatik. OG 159 Indokok: Az 1893: XIX. t.-c. 17. §-a értelmében a fizeI tési meghagyás kézbesítése által megindított per a sommás eljárás szabályai szerint nyer elintézést. Ezen szabályok állanak azokra az ügyekre is, a melyek különben per esetére a községi bíróság hatáskörébe tartoznának, csakhogy az utóbbi ügyekben ezen szabályok az 1893. évi XVIII. t.-c. 225. §-ának 3. és 4. pontjaiban foglalt éltérésekkel alkalmazandók. Minthogy pedig a most hivatkozott törvényszakasz 4. pontja szerint a járásbíróság ítélete ellen felebbvitelnek nincsen helye, a felebbvitel a fizetési meghagyás kézbesítése által indított, de különben per esetére a községi bíróság hatáskörébe utalt ügyekben is ki van zárva, minthogy továbbá felperes követelése összegénél fogva a községi bíróság hatáskörét meg nem haladja, ennélfogva az elsőbiróság Ítélete felülvizsgálati kérelemmel megtámadható nem volt és ez okból alperes felülvizsgálati kérelme az 1893. évi XVIII. t.-c. 213. illetve 193. §-a értelmében hivatalból vissza volt utasítandó. A sikerre hem vezethető beadványokért az ügyvédet költség és munkadíj meg nem illetvén, alperesi ügyvéd részére a beadott felülvizsgálati kérelemért mi sem volt megállapítható. (1895. évi október 12. E. 377. sz. a.) A perköltségek megszüntetésének uj indoka. A kir. Curia: V. Sámuelnek, dr. K. Mór s társai elleni 5Ü0 frt ir. perében itélt: A másodbiróság ítélete annyiban, a mennyiben alperej sek a felperes és F. Vilmos részére megítélt főeskük letétele esetében perköltségben marasztaltattak, megváltoztatik, és a jelzett esetben a perköltség a felek között kölcsönösen megszüntettetik; egyebekben azonban a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Idokok: Tekintve, hogy felperes keresetében a kölcsönadás tényét nem bizonyította, s így alperesek védekezése jogosult volt; tekintve továbbá, hogy felperes maga szolgáltatott okot a perre azzal a mulasztásával, hogy a kölcsönadás tényéről okiratot ki nem állíttatott, a perköltséget a felek között felperes pernyertessége esetében megszüntetni, egyebekben azonban a másodbiróság ítéletét az abban felhozott vonatkozó indokokból helybenhagyni kellett. (1896. január 17. 11,851. sz. a.) A német polgári törvénykönyv javaslatáról a kiéli egyetemen, kiválóan a gyakorlati jogászok számára, öt tanár tart előadásokat és pedig: Pappenheim, Niemeyer, Frantz, Rehme és K lein fel ler. A mi a hangulatot illeti, melylyel a javaslatot fogadják, az nagyon kedvező. Az ellenzők sorra támogatókká lesznek. Közöltük egyik utóbbi számunkban Sohm nyilatkozatát. Akkor még Dernburg ellensége volt a javaslatnak s azt irta munkájának előszavában, hogy a javaslat a német viszonyok szétzülléséhez (Zerrüttung) fog hozzájárulni, most pedig egy füzetben ezt irja: «Die Lichtseiten des gewaltigen Ereignisses treten in den Vordergrund. Nicht langer wird in Deutshland fremdes Recht in seiner Urform gcllr*v..Dasselbe Recht dient dem Verkehr im ganzen Bereich der deutshen Lande, giebt dem deutschen wirtschaftlichen Lében dieselbe Richtung und bestimmt die Anschauungen der gesammten Nation in einheitlicher Weise. Wer könnte sich dem Zauber des Wortes verschliessen: Ein Kaiser, ein Reich, ein Recht.» Csak Gierke folytatja még a harcot. Újra és újra ismétli vádjait, hogy a javaslat nem német, nem népies és nem sociális. A hollandi jogászgyülés (Nederhollandsche Juristen-Vereeniging) kiválólag a fiatalkorú bűntettesek kérdését tárgyalta. Különösen súlyt helyeztek az iskolai büntetések kiszabására. A korhatárt 16 évről 18-ra vélik felemelendőnek. A gyűlés egyszersmind discernement kritériumának elejtése mellett nyilatkozott. A kir. ügyész nem lehet tagja a közigazgatási bizottság által a letartóztatási intézetek megvizsgálására alakitott bizottságnak. A belügyi és az igazságügyi ministereknek alkalmuk volt kijelenteni, hogy a közigazgatási bizottságba kirendelt kir. ügyészek a letartóztatási intézetek megvizsgálására alakitott küldöttség tagjaiul (1876: VI. t.-c. 37. és 38. §§.) nem nevezhetők ki. Ugyanis a hivatkozott törvény 27. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a börtönök viszonyairól a közigagatási bizottság írészint a kir. ügyész, részint saját küldöttsége által szerez tudomást» nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy az emiitett küldöttség a kir. ügyész részéről a letartóztatási intézetek felett első sorban gyakorlandó felügyeletnek ellenőrzésére van hivatva, ez a rendeltetés pedig kizárja azt, hogy az emiitett küldöttségnek a kir. ügyész is tagja lehessen, miután senki önmagának ellenőrzési közege nem lehet. Ez az elv érvényesült a közigazgatási bizottságról szóló 1876 : VI. t-c. életbeléptetése tárgyában 1876. évi szeptember hó 26-án 41,221. sz. alatt kibocsátott belügyministeri rendelettel közzétett szabályrendeletben is, melyben a közigazgatási bizottságnak az igazságügyi ministerium ügykörét érintő hatásköréről szóló czim I. részének 6. §-a akként rendelkezik, hogy a «börtönök vizsgálatát a közigazgatási bizottság kebeléből alakult küldöttség mindig a kir. ügyész hozzájárulása mellett eszközli>. Ez a rendelkezés szintén szembe állítja a börtönvizsgáló küldöttséget a királyi ügyészszel, a kinek ellenőrzése a küldöttség feladata. (11,233/1896. I. M. sz.) Visszavont hamis eskü mint fegyelmi eljárás alapja. A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága — — ügyvéd elleni fegyelmi ügyben határozott: A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást nem rendeli meg. Okok: Habár Kétségtelen az, hogy — — ügyvéd hamis esküt tett le akkor, midőn — — ellen lefolytatott költségjegyzék iránti perében esküt tett arra: «hogy ő 1877. nov