A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 19. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

A JOG 149 Belföld. Az uj budapesti királyi főügyész. O felsége az igazságügyminiszter előterjesztésére Hammersberg Jenő kúriai birót a budapesti kir. ügyszséghez föügyészszé nevezte ki. Az erről szóló legfelsőbb kézirat a hivatalos lap hétfői számában jelent meg és a következőleg hangzik: Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztése folytán Hammersberg Jenő kúriai birót a budapesti főügyészséghez föügyészszé kinevezem. Kelt Budapesten 1896. évi április 30-án. Ferenc Józsefs k. Erdély Sándor s. k. Kozma Sándor nyugdíjazása tehát befejezett tény. Mély sajnálattal veszünk tudomást ezen befejezett tényről. Emlékünkben feléled azon pályafutás, melyet Kozma a főügyészség nagy és felelősségterhes feladatai teljesítésében hosszú évtizedeken át befutott és mely nagy feladatok teljesítésében Kozma mindig nagyobbra nőtt. A nagylátkörü, aranyos kedélyű, ritka általános műveltségű férfiú mintaképe marad a valódi főügyésznek, ki mint a kérlelhetlen igazságszolgáltatás egyik közege sehol és soha sem tagadta meg emberileg érző nemes szive sugallatait. Mély megilletődéssel és aggódva kérdezzük mi is a költő szavával: ki lép nyomodba? Es mind utóda, mind a magyar jogszolgáltatás érdekében csak szívből kívánhatjuk, hogy mielőbb azzal felelhessünk a nagyjelentőségű kérdésre, hogy ^nyomodba valódi utódod lépett >. Az uj királyi főügyész, Hammersberg László kassai ügyvéd fia és az odavaló városi főjegyző testvérbátyja, 1845. március 14-én született Kassán. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1866-ban budapesti táblai joggyakornok, 1867-ben abaujmegyei aljegyző lett. A reá következő évben a kassai törvényszékhez biróvá, 1880-ban a budapesti táblához pótbiróvá, 1883-ban pedig a sátoralja-ujhelyi törvényszékhez elnökké nevezték ki. Később Zemplénben, a hol nagy földbirtokai vannak, képviselőnek lépett fel s szabadelvű programmal nagy szótöbbséggel meg is választották a kerület országgyűlési képviselőjének. A reá következő ciklusban azonban már nem képviselte a kerületet, hanem ismét visszatért a birói pályához. Ekkor nevezték ki a kúriához birónak, mignem most a budapesti főügyészség diszes állásába helyezte a király bizalma. A közigazgatási biróságok. A képviselőház egyik utolsó ülésén ujabb megfontolásra visszautasította a bizottsághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ajavaslat ujabb tárgyalása végett f. hó 4-én értekezletet tartott. Pu 1 s z ky Ágost előadó ismertette azokat a változtatásokat, amelyek az eredeti törvényjavaslaton teendők lesznek az esetre, ha az első fokú közigazgatási biróságok szervezése mellőztetik. Mindenekelőtt azt a kérdést tartja eldöntendőnek, hogy a bizottság fentartja-e, vagy elejti-e az első bíróság szervezését. Percei miniszter kijelenti hogy bár a kétfoku rendszer hive, ha a közt kell választania, hogy a közigazgatási bíráskodás szervezése ez idő szerint vagy egyáltalában nem, vagy csakis ugy lehetséges, ha az első fokú biróságok szervezésétől egyelőre eltekintünk, kénytelen rászánnia magát az utóbbira. E szempontból kiindulva ajánlja az elsőfokú bíróságokra vonatkozó rendelkezések mellőzésével átdolgozott törvényjavaslatnak elfogadását. A szélsőbal képviselői: M e s k ó László, Holló Lajos már most óhajtanák az elsőbiróságok szervezését, de nem a főispán elnöklete alatt, mig a nemzeti párti Issekutz a parlamenti munkaidő rövidségére való tekintettel a törvényjavaslatot uj alakjában elfogadja. Latkócy államtitkár kiemeli, hogy az elsőbirósági szervezet elejtése a kormány előtt nem cél, csak eszköz annak elérésére, hogy ez a fontos reform megalkottassék. Az elsőfokú biróságok elejtését ez idő szerint csak azért kéri, hogy legalább a felsőbíróság felállításával a fenforgó anomáliáknak vége vettessék. A takszáció mellőzése szóló nézete szerint lehetetlen ott, ahol a közigazgatási bíróság érdemben döntő jogkörrel bir. Percei miniszter kéri, hogy a hatásköri rész kérdése a tanácskozás későbbi stádiumára tartassák fenn s előbb az elsőfokú birósag kérdésében határozzon a bizottság. Pogrányiés Kamerer Ernő felszólalása után a bizottság túlnyomó többsége általánosságban elfogadta az elsőfokú bíróság szervezésének elejtésével átdolgozott törvényjavaslatot és beható tanácskozás után az első huszonegy szakaszt is azzal a módosítással, hogy az illetményi és nyugdíjügyek az általános közigazgatási osztályhoz utasíttattak. A tárgyalás folyamán a törvényjavaslatnak azon szakaszánál, amely a közigazgatási bíróság tagjainak minősítését állapítja meg, elintézés alá került a Mérnök és Epitészegyesület kérvénye is, hogy a bíróság mellett hivatalos szakértői orgánum szerveztessék. Nagy János és Hieronymi Károly ismertették a kérvény tartalmát, mire a bizottság nem talált a törvényjavaslatba ide votiatkozó rendelkezést felvehetőnek, jelentésében felhivandónak határozta azonban a kormány figyelmét arra, hogy a ténykörülmények tisztázására független műszaki szervezet létesíttessék. Május 5-iki ülés. A közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság Apáthy Péter elnöklete alatt tartott ülésén folytatta az elsőfokú közigazgatási bíráskodás szervezésének mellőzésével átdolgozott törvényjavaslat részletes tárgyalását; a bíróság hatáskörét az egyes ügyekben megállapító második fejezet illető szakaszainak tanácskozás alá vevésével. Issekutz Győző a törvényjavaslat e részéhez több módosítást terjesztett be, melyek közül a bizottság elfogadta azt, hogy a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye «a főispánnak amaz intézkedése ellen, melylyel rendezett tanácsú város rendőrkapitányát, a törvényhatósági főorvos, rendőrkapitányt, számvevőket, levéltárnokot, árvaszéki nyilvántartókat, könyvvezetőket, járási és kerületi orvosokat, a közigazgatási gyakornokokat, az állatorvost és járási Írnokokat, nemkülönben vármegyékben a segéd- és kezelőszemélyzet tagjait kinevezi — ha a kinevezettnek törvényszerű minősítése nincs, - — továbbá a belügyminiszternek azon intézkedése ellen, melylyel a karhatalmi költségeknek ez egyesek, községek vagy törvényhatóságok által való megtérítését elrendeli. A javaslatba hozott többi módosítást mellőzte a bizottság s változatlanul elfogadta az átdolgozott törvényjavaslatnak a hatáskörre vonatkozó összes szakaszait. Ezután a törvényjavaslatnak a közigazgatási bíróság előtti eljárást szabályozó részét tárgyalták, melyet a bizottság elfogadott azzal a módosítással, hogy abba a rendelkezésbe, mely szerint a panaszló fél minőségében szereplő községi képviselőtestület s elöljáróságot a biró és jegyző együttesen képviselik a bíróság előtt, felvétetett : «vagy a képviselőtestület által megbízott más egyén.» Elfogadtatott továbbá az átmeneti intézkedéseket és zárhatározatokat magában foglaló negyedik része is az átdolgozott törvényjavaslatnak azon módosítással, hogy töröltetett azon szakasz, mely szerint «a törvény további rendelkezéséig felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a közigazgatási bíróságnál a szükséghez képest a kir. ítélőtáblák bíráinak rangjával, jellegével és javadalmazásával járó pótbirói állásokat is szervezhessen; s töröltetett továbbá azon szakasz is, mely szerint «a közigazgatási bíróság első szervezésének idejére felhatalmaztatik a minisztérium, hogy — a mennyiben azt a szolgálat érdeke kívánja — a szakirodalom vagy a gyakorlat terén kitűnt egyéniségekre nézve akár a jelen törvény 5. §-ában megjelölt elméleti képzettség, akár az ugyanitt előirt szolgálati idő hiányától való felmentést ő felségénél a királynál kieszközölhesse.* A tanácskozásban részt vettek Percei Dezső belügyminiszteren s Latkócy államtitkáron kívül Pulszky előadó, Issekutz, Meskó László, Gullner Gyula, Gulácsy Dezső, Chorin Ferencz, Sporzon, Pogrányi és Szabó Imre. A tanácskozás befejezése után Percei miniszter köszönetet mondott a bizottság tagjainak a tárgyalásban való buzgó résztvevésükért. A törvényjavaslatnak a házban való képviselésével Pulszky Ágost előadó bízatván meg, az ülés véget ért. Ausztria és külföld. Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben.*) A nemzetközi magánjog codificatiója NémetországbanAz első felolvasás tervezetéből egy igen fontos tárgy hiányzott; abban a nemzetközi magánjog szabályozása nem foglaltatott. Ez kétségtelenül jelentékeny hiány; mert ez minden államban nagyon hátrányos befolyású lehet a magánjogi viszonyok alakulására, azok rendezésére, megítélésükre s ezek kapcsán a jogbiztosság kifejlődésére. Ennélfogva a második felolvasásra hivatott bizottság már működése kezdetén elhatározta, hogy a codificatió ezen jog részletes szabályozására is kiterjesztessék; és meg| bizta az általános rész előadóját tervezetének kidolgozásával. Ez a március 16-iki ülésben, a polgári codex tervezet 2-ik felolvasásának s átdolgozásának befejezése után, elő is terjesztetett. Tárgyalása, kritikai megvitatása ugyanazon ülésben meg is kezdetett. Előzetesen némely fontosb általános kérdések nyertek elintézést a bizottságban. Nevezetesen az, vájjon ezen szabályozás a német jog határaira szorittassék-e, vagy kiterjedjen-e arra is, hogy melyik külföldi törvény nyerjen alkalmazást, ha az előforduló jogviszony a német jog szerinti megítélés alá nem esik. A többség tüzetes megvitatás után az utóbbi, a kiterjeszkedés mellett döntött. Másik kérdés volt, hogy a status personalis tekintetében elvileg a lakhely vagy az államiság joga legyen-e irányadó. Ennél is az utóbbi elv fogadtatott el. Felmerültek többrendbeli ellenvélemények. így az, hogy külföldiekre, a kiknek a német birodalomban van lakhelyük vagy állandó tartózkodásuk, azon államnak, melyhez tartoznak, törvényei helyett a német törvények nyerjenek alkalmazást, a menynyiben a jogviszonosság nincsen megállapítva. Másik indítvány volt: hogy azon külföldiek, a kiknek lakhelyük vagy állandó tartózkodásuk a német birodalomban van, a status personalis által uralt jogviszonyok tekintetében rendszerint államuk törvényei alá tartoznak, azonban a német állami törvények nyerjenek irányukban alkalmazást, ha ez a jogviszonosság hiánya folytán a szövetségi tanács beleegyezésével a birodalmi kancellár álltai elrendeltetik. A többség egyikhez sem járult. Nézeteltérés volt az iránt is, hogy ha a belföldi törvény valarnely jogviszony megítélése végett kültörvényre utal, ezen utalás*) Előző cikkek 7., 12., 16., és 17. számban.