A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 18. szám - A bünvádi eljárás reformja. Az igazságügyi bizottság jelentése - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

72 A JÜO lansággal jogosan terhelhetők és az előadottak a jogos vádlásra j elegendő alapot képeznek; ugyanezért N. Ferencet és S. Tódort a btk. 200 §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt vád alá helyezni kellett. A m. kir. Curia (1896. ápril 9. 2, 64-. sz. a.) a kir. itélő tábla végzése megváltoztattatik és a kir. törvényszék végzése hagyatik helyben. Indokok: Minthogy az igazságügyi orvosi felülvélemény biztos alapot arra nézve nem szolgáltat, hogy S. Ella halála és a N. Ferenc által teljesített hypnotizálások közt az okozoti összefüggés helyreállittathassék, mert ezt az okozati összefüggést a jelzett felülvélemény maga sem állapítja meg, hanem csak kizárhatónak nem tartja; minthogy az orvosszakértők véleményei, de az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint is azt, hogy a hypnotizálás káros befolyású, sőt halálos kimenetelű is lehessen: az eddigi tapasztalatok nem bizonyítják és erre nézve előző eset nem létezik, terheltek tehát a N. Ferenc által foganatosított hypnotizálásokat sem tarthatták olyanoknak; minthogy elhalt S. Ella a terheltek és kihallgatott tanuk vallomásai szerint azért hypnotizáltatott N. Ferenc által, hogy .annak szenvedései enyhüljenek, nem pedig látványossági célból; minthogy a N. Ferenc által foganatosított hipnotizálásokat megelőzték a betegnek kezelő orvosa által hasonló célból teljesített hypnotisálásai, még pedig teljes sikerrel, ez a körülmény tehát terhelteket arra bírhatta, hogy a hypnotizálásokat folytassák; minthogy elhaltnak hypnotizálását dr. K. György az elhalt kezelő orvosa mint ultimum remfídiumot használta, midőn minden egyéb gyógyszer már hatálytalanná vált; minthogy külföldi szaktekintélyek is a hypnotizálást ajánlották; minthogy a N. Ferenc által gr. F. László házánál teljesített hypnotizálásoknál dr. Sz. Lajos megyei t. orvos rendszerint, az 1894. évi szept. 14-én történt hypnotizálásnál pedig dr. V. Vilmos bécsi orvos is jelen volt és ezen orvosok nyilatkozatai szerint N. Ferenc eljárása teljesen szakszerű és kifogástalan volt; minthogy N. Ferenc az eljárásban kellő gondosságot tanúsított akkor, midőn S. Tódor kérel mere az elhalt leánynak hosszabb álomba sülyesztését megtagadta azért, hogy a betegnek izgalmat ne okozzon; minthogy különösen S. Tódort tekintve, ez a terhelt maga a leányán hypnotizálást soha sem teljesített és csak tűrte, hogy elhalt leányán a hypnotizálások teljesíttessenek, még pedig azon célból, hogy az elhalt szenvedéseinek enyhítése éressék el és oly körülmények közt, hogy az e'lentmondást nem tűrő beteg a hypnotizáltatást minden egyes esetben maga követelte; Mind ezeknél fogva nem mutatkozik elég alap arra, hogy vádlottak a terhükre rótt bűncselekmény miatt vád alá helyeztessenek, miért is a kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatása mellett a kir. törvényszék végzése volt az abban felhozott indokoknál fogva is helybenhagyandó. XJgyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi kamara választmányának az a kijelentése, hogy összeférhetlennek tartja az ügyvédséggel azt, hogy folyamodó maga nevében ipart folytasson, azon határozatok közé, melyek ellen a felebbezés meg van engedve, nem tartozik, mivel az összeférhetlenségből felmerülhető kérdések érdemleges elintézése az 1874. XXXIII. t.-c. 7. §-ának utolsó bekezdésében kijelölt útra tartozik. Az egri ügyvédi kamara választmánya (1896: febr. 6. 1,103sz. a.) dr. P. Sándor ügyvéd, gyöngyösi lakosnak a gyöngyös-tarjáni edény-gyárának cégbejegyzése tárgyában következő ítéletet hozott : A kamara választmánya az 1874: XXXIV. t.-c. 10. §-a alapján kijelenti, hogy az ügyvédséggel összeférhetlennek tartja azt, hogy dr. P. Sándor ügyvéd ur Gyöngyös-Tarjánban vagy bárhol is agyagipart másnak nevében közvetve vagy közvetlenül üzletszerűen folytathasson és gyöngyös-tarjáni edény-gyárának cégét bejegyeztethesse. A mennyiben pedig mindez még is megtörténnék, kijelenti a kamara választmánya, hogy az az 1874: XXXIV. t.-c. 7. §-ának utolsó bekezdésében előirt eljárást vonná maga után. A m. kir. Curia (1896 márc. 30. 1,103. sz. a.) a felebbezés hivatalból visszautasittatik; mert az 1874: XXXIV. t.-c. 29. §-a értelmében a választmány határozatai ellen csak az ezen törvényben megengedett esetekben van felebbezésnek helye, a választmánynak az a kijelentése azonban, hogy összeférhetlennek tartja az ügyvédséggel azt, hogy folyamodó maga nevében ipart folytasson, azon határozatok közé, melyek ellen a felebbezés meg van engedve, nem tartozik, mivel az összeférhetetlenségből felmerülhető kérdések érdemleges elintézése az 1874: XXXIV. t.-c. 7. §-a utolsó bekezdésében kijelölt útra tartozik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A házassági kihirdetés alól felmentés csak akkor adható, ha a házasság törvényszabta kellékei különben fcnforognak. A házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselő akkor is köteles megvizsgálni, hogy fenforognak-e a házasság torvényszabta kellékei, ha a kihirdetés alól felmentés adatott. Azt. hogy fenforognak-c oly körülmények, melyek alapján a kihirdetés alól felmentést adni méltányos, a konkrét eset szempontjából kell mérlegelni. Ha több törvényhatóság első tisztviselője illetékes a kihirdetés alóli felmentés megadására, a felek közöttük szabaddón válj'szíhatnak. A házasság törvényes fennállásának tartama alatt született gyermek törvényesítek vélelmeztetik s a természetes atya netaláni elismerése az anyakönyvbe nem jegyezhető be. Eljárás oly esetekben, midőn az anyakönyvvezető tévedésből az anyakönyv néhány lapját üresen hagyja, vagy a másodpéldányba a bejegyzéseket téves sorrendben vezeti be. vagy a halva születést a halotti anyakönyvben az előnyomat kifóltésrvel jegyzi be. ( A m. kir. belügyminister 1895. évi 93,838. sz. határozatai Ha valaki közveszély esetén a községi elöljáróság által kirendelt közmunka teljesítését megtagadja, vagy az ellen izgat, az 1890. évi I. t.-c. 123. %-ában körülirt kihágást akkor követi el. ha törvényhatósági közúton előfordult közlekedést akadály elhárításáról van szó; ha pedig a közerő felhasználása a község védelmére céloztatik, ugy az 1879. évi XL. t.-c. 142. §-ába ütköző kihágás forog fenn. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,466. sz. határozata. Ha oly egyének lépnek házasságra, kiket a közhit házasoknak tart, méltányos a házassági kihirdetés alól felmentést adni és a házasságkötésnél a nyilvánosságot kizárni. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 93,866. sz. határozata Sz. város polgármesterének.) Községi jegyzői vizsgán visszavetett szigorló csak azon vármegyei vizsgálóbizottság előtt teheti le ismetelten a vizsgát, mely öt előbb visszavetette. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 106,611. sz. határozata.) A törvényhatósági bizottság a községi vadászterület szabadkézből történt bérbeadása iránt kötött szerződés jóváhagyásának kérdésében nem illetékes határozni, ezupán az áll jogában, hogy a szabadkézből való bérbeadás kérdésében határozzon. Az akár szabadkézből, akár nyilvános árverés utján történt bérbeadás eredményének, illetőleg a községi vadászait bérszerződésnek jóváhagyására az 1*83. évi XX. t.-c. 3. § a második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az alispán illetékes. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 99,925. sz. határozata.) A nem nyilvános helyen levő fák kivágása az 1894- évi XXII. t.-c. 93. %-ának c) pontjába, nem pedig a kbtk. 80. §-ába ütköző kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 98,223. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Első jarkováci takarékpénztár e. Jarkovác. pancsovai tvszék. bej. jun. 22., félsz. jul. 22., csb. Scholmaschy Adolf. tmg. Linder Ede. — Schönstein Albert e. Szabadka, szabadkai tvszék. bej. máj. 1!).. félsz, jun 5., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Vécsei Samu. — Soltész Gábor e. Hidvég-Ardo, kassai tszék. bej. aug, 28.. félsz, szept. 24., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Csengeri Dezső. — Grünhut Frigyes e. Hatvan, egri tszék, bej. máj. 2b.. félsz. jun. 12.. csb. dr. Pap Kálmán, tmg. Tóth Béla. — Steiner Zsófia e. Nagy-Kikinda, nagy-kikindai tszék, bej. máj. 18., félsz. máj. 23.. csb. Kovács Gusztáv, tmg. dr. Kiss Károly. — Szinai gazdasági szesz- és élesztőgyár e. kassai tszék, bej. aug. 24.. félsz, szeptember 21., csb. dr. Hornyai Ödön, tmg. Szalay László. — Dirnfeld Arnold e. Bpest, bpesti keresk. és váltótszék. bej. jun. 3., félsz. jul. 2., csb. dr. Szontágh Árpád, tmg. dr. Fischer Mór. — Székely Lajos e. Nyíregyháza, nyiregyházai tszék, bej. jun. 10., félsz. jun. 27., csb. Kovács István, tmg. Sütő József. — Weisz Salamon e. Torda, tordai tszék, bej. jun. 1.. félsz, jun 18.. csb. Pozsonvi Antal, tmg. Petrikás János. — Haas Károly e. Bella, besztercebányai tszék, bej. máj. 30., félsz. jun. 19., csb. Traeger Zsigmond, tmg. Melfelber Zsigmond. — Fischer !gnác e. Mohács, pesti tszék, bej. jun 13., félsz. jul. 1., csb. Bagyay Pongrác, tmg. Szakvárv Emil. — Nass Hermann e. Győr. gvőri tszék, bej. jun. 10., félsz. jun. 20.. csb. dr. Biró Kálmán, tmg. Krisz'tinkovich Ede. Pályszátok : Az aradi tszéknél jegyzői áll. máj. 9. — A m.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. máj. 9. — Az orsovai jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 10. - A verseci jbiróságnál aljegyzői áll maj. 11. — A gyulafehérvári tszéknél albirói áll. máj. 9. — Az vasvan jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 11. — A debreceni jbiróságnál albiroi áll. máj. 12. — A kanlnsebesi tszéknél aljegyzői áll máj. 12. — Az akna-rahói jbiróságnál albirói áll. máj 13 — A titeli jbiróságnál aljegyzői áll, máj. 13. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN