A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 18. szám - A bünvádi eljárás reformja. Az igazságügyi bizottság jelentése - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

A JOG 143 nemek (AWallsarten) szerint (a biztosított esemény bekövetkezte, visszavásárlás, storno, egyéb okok\ továbbá utóbbi intézeteknél a direct tökebiztositások állagát (a viszontbiztosítások levonása nélküli államterületek szerint elkülönítve, a tapasztalt és számitott halálozások arányát, a beállott halálozások kimutatását a biztosítási tartam és halál okok adataival stb. pontosan (genau) kimutatni. A biztosítottaknak a nyereségben való részesedéséről és ha a biztosítottak nyereményrészesedése az u. n. tontina rendszer szerint történik, az egyes tontina csoportok alapjainak állásáról, végül a associációk állapotáról külön kimutatások szolgáltatandók, mely célra a D) és E) alatti minták használandók. Ezenikivül még a zárszámadás egyes tételcinek pontos megitélhetésére következő kimutatások adandók: a") az értékpapirállományról az értékek és darabszám, a névs árfolyamérték megnevezésével; b"i a társulati ingatlan birtokról, a tárgyak megjelölésével, könyvbeli értékével, teherállagával és tiszta hozadékával; c) a jelzálogokról, a kamatláb megnevezésével, az esetleges kamat és tőkehátralékokkal, az illető ingatlanok becsértékével és azon követeléseivel, melyek az intézet jelzálogi kölcsönét megelőzik; d) azon tőkeelhelyezésekről, melyek külföldi kormányoknál biztosítékul szolgálnak; e) az amortizációk állagáról, az alapszabályszerü amortizácionalis határidő alatt az egyes években keletkezett, már törlesztett és még fennálló tételekkel; fi az eszközölt leírásokról. 48. §. Egyesületek, a melyek a 42. §. 2., 3. és 4. pontjában megjelölt biztosításokat célozzák, kötelesek minden ötödik évben kötelezettségeik valószínű magasságát és az ezekkel szemben álló bevételeket szakértő által, ki az egyesület igazgatóságánál nem részes, megbecsültetni, ennek eredményét a felügyelő hatósággal közölni és tudonjásvétel végett a tagok számára hozzáférhetővé tenni. Hasonló határozmány áll érvényben azon egyesületekre, melyeknél a temetkezés pénzbiztositása egyedül vagy külön tárgyát képezi. ,49. §. Ha kitűnik, hogy egy .biztosítási ág bevétele az elvállalt kötelezettségek fedezése és a tartalék gyűjtésére nem elegendő, ugy ezt, ha a kedvezőtlen arány más alkalmas rendszabályok által meg nem szüntethető, vagy a járulékok felemelése, vagy a szolgáltatások esökkentése által kell előidézni. 50. §. Ha egy egyesület a 44. §-ban megjelölt biztositások közül többet folytat, ugy ezek mindegyikére nézve elkülönített vagyonkezelésnek kell helyt nyerni. Az alapszabályokban kell meghatározni, hogy a belépési dijak, egyéb bevételek, aztán az igazgatási költségek mily arányban osztandók el az egyes biztosítási ágak között. 51. §. A 41. §-ban megjelölt egyletek kötelesek évente legkésőbb június hó végéig minden biztosítási ágra záró számadást, mely üzleti számadásból és vagyonkimutatásból, továbbá a biztosítási állomány mozgalmának és a beállott segély-, illetve keresetkimutatásából áll, a felügyeleti hatóság elé terjeszteni. Az üzleti | Betriebsrechnungi, illetve az egyes alapok számadásának tartalmaznia kell: I. A bevételeknél: 1. Az előző év végén levő tiszta vagyon állását; 2. a szabályszerű tagdij-befizetésekből eredő bevételeket, az előleges és esetleges utánfizetések összegének adataival; 3. az igazgatási bevételeket (leiratási dijak s más effélék); 4. a tőkeelhelyezésből eredő bevételeket; 5. értékpapírok árfolyam-nyereségét; 6. egyéb bevételeket la nagyobb összegek további részletezésével i. II. A kiadásoknál. 1. Alapszabályszerüleg szolgáltatott segélyezéseket, illetve kárfizetéseket írészletezve, a felvétel költségeit bezárólag); 2. igazgatási költségeket; 3. adókat és illetékeket; 4. leírásokat; 5. árfolyam-veszteségeket; 6. egyéb kiadásokat iá nagyobb összegek további részletezésével); 7. az év zártakor levő tiszta vagyont. A vagyonkimutatásnak az összes aktívákat, ezeket terhelő követelésekkel és tartozásokkal egyenként kell kimutatnia; a különbség képezi az egylet, illetve az illető alap tiszta vagyonát. A munkás-betegsegélyezésre vonatkozó 1888. évi március 30-án (R. G. Bl. 33. sz.) kelt törvény szerint berendezett egyesületnél a beteg-és temetkezési pénzt illetőleg az előbbi számadástételek helyébe az idézett törvény 72. §-a alapján kibocsátott külön szabályok érvényesek. 52. §. A 44. §-ban megjelölt egyletek vagyona csakis 1. árvavagyon elhelyezésére alkalmas értékpapírokban; 2. ugyanilyen jelzálogokban; 3. belföldi takarékpénztárakban; 4. belföldi kamatozó ingatlanokban elhelyezhető. 53. §, Az államigazgatás fentartja magának a jogot a 44. Jj-ban meghatározott egyesületeket a 39. §. értelmében a szükséghezképest megvizsgáltatni. Badeni s. k. Bilinski s. k. Gleispach s. k. Glanz s. k. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) Kell-e kérvényezési bélyeg, ha a postautalványon rendeltetik meg a telekkönyvi kivonat? Husz év óta practizálom; hogy ha vidéki telekkönyvi hivatalnál rendelek meg telekkönyvi kivonatokat, a pénzt egyszerűen postautalványon küldöm el az illető hivatalnak s dacára annak, hogy eddig számtalan esetben jártam igy el, semmi tekintetben sem volt soha fennakadásom. Legújabban azonban a kis-jenei telekkönyvi hatóság az általam küldött posta-utalványt beadványnak tekintette s azt meglel etez te. Felebbezés folytán az aradi p. ü. igazgatóság e leletet helybenhagyta! Már most az a kérdés, igaza van-e a kis-jenei tlkvi hatóságnak; tekintettel az aradi p. ü. igazgatóság határozatára? « Lukácsy Lajos aradi ügyvéd. Irodalom. Az anarchisták. (Die Anarchisten. Eine kriminalpsychologische und sociologische Studie.) Hamburg 1895. Irta: L o m b r o s o Cesar. Mint adtöbbi munkái szerzőnek, ugy a jelen mü is statistikai s történeti a tokkal bőven telitett szellemes munka, de a végeredmény az, ahogy a bűnösök vagy betegek, vagy bolondok, kiket ártalmatlanná tenni az állam kötelessége. Javaslat a birói szervezet s bűnvádi eljárásról. (Der Entvvurf zur Abánderung der Gerichtsverfassung u. derStrafprOzessordnung). Leipzig 1895. Irta: Dr. B inding Károly. A tudós tanár s kiváló jurista neve elegendő arra, hogy értekezését a tárgyról mindenki figyelemmel olvassa, s kétségkívül befolyása meg lesz a törvényhozás tagjaira is. A bűnös s prostituált nő. (Das Weib als Verbrecherin und Prostituirte.) Hamburg 1895. írták: Lombroso ésFerrero. Rendkívüli érdekes mü, mely igen találó vonatkozásokat állit elő a bün és a prositutio közt. Vegyesek. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán O Felsége által kineveztettek: dr. Salánky József szegedi Ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a szabadkai és Budaházy Zoltán debreceni ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a debreceni törvényszékhez bírákká; dr. Misley Sándor gvó'ri ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a tamásii és dr. Hamar Gyula lévai járásbirósági albiró a szakolcai járásbírósághoz járásbirákká; továbbá Pat aky István abádszalóki járásbirósági albiró a szolnoki, R e i n ichoíszky Rezső aranyosmaróthi törvényszéki és dr. Csernyánszky Aladár nagytapolcsányi járásbirósági albiró a nyitrai ügyészséghez alügyészekké, végül Bartók József a kolozsvári ítélőtáblához berendelt bírósági jegyző a kolozsvári törvényszékhez, M e d g y esy Géza szatmárnémetii törvényszéki jegyző a nagysomkuti járásbírósághoz, dr. M u n t y á n István fehértemplomi törvényszéki jegyző a fehértemplomi törvényszékhez, Szabó Lajos berettyó-ujfalui járásbirósági aljegyző a tokaji járásbírósághoz albirákká, dr. Nyevickey Antal budapesti ítélőtáblai elnöki titkár a budapesti, Angyal Pál pécsi törvényszéki biró a pécsi és Varjassy Ferenc miskolci törvényszéki biró a kassai ítélőtáblához bírákká. Magyar jogászegylet. A távírda- és távbeszélő-jogról irt monographiáját mutatta be a Magyar Jogászegylet utóbbi ülésén dr. Nagy Lajos. A távirda-jog, mint a keresk. jogtól külön vált jog az 1893. évi távirda-üzletszabályzatban van összefoglalva, mely közkötelező érvényű. A táviratozási szerződés lényegében fuvarozási szerződés, melynek tárgya a feladó közleménye, tartalma a közleménynek a címzetthez eljuttatása s minthogy a táviratlap nem több, mint az alak, melyben a közlés történt, a feladási lap és a táviratlap egybevetve képeznek bizonyítékot az akarat kijelentéséről. Aztán néhány adatot szolgáltat a Btk. 327. §-hoz a távbeszélő használatának a távirda-üzembe bevonása folytán felmerülő eshetőségekből. Támadja a felelősség kizárására vonatkozó határozmányokat s a kérdés történetének vázolása után azon következtetését fejti ki, hogy a táviratoknak a posta-üzemben használatos osztályozás szerinti (1. egyszerű, felelősség nélkül, 2. fix öszszegü, 3. biztosítási praemiumtól függő érdektérités) csoportosítása által a közönség érdekei az üzem nehézségeihez mérten méltányos kielégítést nyernének. Foglalkozik a különböző fajú táviratok bizonyítási értékével és a távirdai adatok fölhasználásával s kívánatosnak tartja a megőrzési idő 1 évre fölemelését. A távirdajog határozmányait szívesen terjesztik ki a távbeszélőre, pedig egyéb hasonlatosság nincs köztük, mint az, hogy a közlések céljából utóbbi is a villamos áramot használja föl. Az alapügylet bérlet s az összekapcsolás sem egyéb, mint a készüléknek esetről-esetre a szerződésszerű használatra alkalmas állapotba helyezése. A távbeszélés nyom nélkül esvén meg, bizonyítékot nem szolgáltat s azért ügyletkötésre nem alkalmas, de mint az előzetes értekezések eszköze bir jelentőséggel. Ezen általános elvek alapján veszi a munka III—V. fejezete vizsgálat alá a távirat és távbeszélés alkalmazhatóságát, az ajánlat, az elfogadás és a szerződés perfek-