A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 18. szám - A bünvádi eljárás reformja. Az igazságügyi bizottság jelentése - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

142 A. JOú kar figyelmét az uj elnök ur melegen köszönte meg, s azon óhajának adott kifejezést, hogy vajha a birói és ügyvédi kar között bizalmas és meleg barátságot találna és ezek ketten vállvetve igyekeznének az igazságszolgáltatás tekintélyét minél magasabban lobogtatni. Ezek megtörténte után az ügyvédi kar bemutatása következett az uj elnök urnák s ezzel a tisztelgés véget ért. A harmadik helyen a marosvásárhelyi kir. törvényszék Szentmariay Dezső t.-széki elnök vezetése alatt tisztelgett. Szentmariay Dezső ur szintén válogatott és szép szavakban fejezte ki a maga és törvényszéke nevében az uj táblai elnök ur üdvözletét, melyet szintén a táblai elnök ur megköszönve, e tisztelgést is a tszék tagjai bemutatása és az uj elnök megéljenzése zárta be. Az uj elnök ur a kir. tábla birói kara részére f. hó 23-án délután ebédet rendezett, s a mint halljuk, a kir. táblai elnök ur f. hó 26-án a «Transilvinai» dísztermében egy nagyobb szabású ebédet rendez, melyre a kir. tábla összes biráit és e tábla kerületéhez tartozó törvényszékek elnökeit, Maros-Vásárhely sz. kir. város, Maros-Tordamegye és a helyt állomásozó katonaság notabilitásait és az ügyvédi kart fogja meghívni. Pálffy Mihály, ügyvéd Maros-Vásárhelyt. . /C A bűnvádi eljárás reformja. Áz igazságügyi bizottság jelentése. — A képviselőház m. hó 24-én tartott ülésén C h o r i n Ferenc, az igazságügyi bizottság előadója bemutatta a bizottság jelentését a bűnvádi perrendtartás törvényjavaslatáról. Ez a jelentés bevezető általános részében jogtörténeti kodifikátorius előzményekkel foglalkozik, azután bőven foglalkozik azokkal az indokokkal, amelyek a bizottságot a javaslat tárgyalásánál vezérelték. A jelentést a következőkben ismertetjük. A javaslat tárgyalásánál a bizottság különös tekintettel volt arra, hogy egységes nemzeti jogot kell megalkotni. A bizottság abban a meggyőződésben volt, hogy a jogegység a magyar államnak politikai egységét a legvilágosabban fogja mindig megóvni. A bizottság a törvényjavaslatnak a birói szervezetre vonatkozó részét tárgyalás alá vette és különösen élénk helyesléssel vette tudomásul a javaslatnak a birói szervezetet érintő ama leglényegesebb ujitást, hogy az esküdtszék előtti eljárás nemcsak a nyomtatvány utján elkövetett, hanem már súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményekre is kiterjesztessék. A javaslat másik lényeges ujitása a járásbíróságok mellé kirendelendő ügyészi megbízottak intézménye is helyeslésre talált a bizottság részéről, mert ez intézménytől a járásbíróságok előtti eljárás javítását és emelését reménylik. A bűnvádi ügyeknek igen nagy része a járásbíróságok hatáskörébe esik és az ezen ügyekben eljáró biró a nyomozó, vádoló és ítélő szerepét viszi ma. A vádrendszer az ezen bírósághoz utasított bűnügyekben csak ugy léptethető életbe, ha a vád képviselete önálló közegekre bizatik. Erre fog szolgálni az ügyészi megbízottak intézménye, akik az ügyész által adandó szigorúan körvonalazott utasítás alapján fognak eljárni és kiknek hatásköre is jóval korlátoltabb lesz az ügyészi hatáskörnél. A jelentés negyedik része a javaslat amaz intézkedéseit tárgyalja, a melyek szerint a nyomozás elrendelésére, vezetésére és teljesítésére a kir. ügyészség, valamint a rendőri hatóság főnöke is fel lesz jogosítva. A fakultatív vád alá helyezési rendszert a bizottság első sorban az eljárás gyorsaságának szempontjából fogadta el. Ezenkívül erre az elhatározásra indította a bizottságot az is, hogy a javaslat a védelmet minden tekintetben a legszélesebb keretben megengedi és a hivatalból való védelmet oly széles körre terjeszti ki, mint egyetlenegy tételes külföldi perjog sem. A jogorvoslati rendszer tárgyalásánál a bizottságban két homlokegyenest ellentétes irányú felfogás nyert kifejezést, az egyik a ténykérdésben való felebbezésnek teljes eltörlését kívánta, a másik ellenben a jogorvoslatoknak a miniszteri javaslatban foglalt korlátozását messzemenőnek és jelenlegi viszonyaink közt el nem fogadhatónak találta. A bizottság túlnyomó többsége a felebbezésnek a ténykérdésben való eltörlését oly radikális lépésnek tekintette, melyet hazánkban megnyugvással ajánlani teljes lehetetlenség. A bizottság nem vél tovább mehetni annál, hogy a jelenleg a ténykérdésben megengedett kétfoku felebbezés helyett csak egyfokú engedtessék meg és hogy a felebbezés a törvényszékek által elbírált csekélyebb sulyu, különösen a járásbíróságok és közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében kizárassék. Végül helyesléssel emlékezik meg a jelentés a javaslat amaz intézkedéséről, mely az ártatlanul elitéltek kártalanítását célozza. Ausztria és külföld. Az uj osztrák biztosítási szabályzat. *) (Folytatás.) 33. §. A számadásvezetésre és számadástételre a következő alapelvek érvényesek: *) Előző rész 13. és 16. sz. 1. Az életbiztosítás, kezelési s vagyonállapotának világossá tétele érdekében, más biztosítási ágakétól lehetőleg külön mutatandó ki s tüntetendő fel. 2. Az alapítási alap, valamint a kibocsátott részvénytőke névleges összege a passzívumba, a netalán be nem fizetett részvénytőkéért a részvényesek ellenében levő követelések ellenben a mérleg activumába állitandók. Ki nem bocsátott részvénytőke sem a zárszámadásban, sem más a biztosított (Versicherungsnehmer) számára meghatározott hirdetményekbe fel nem vehető. 3. A vagyonalkatrészek és követelések azon érték szerint veendők fel, melyekkel a számadások lezárásakor birnak és a szükséges leírások kellő időben eszközlendők. Az ingatlanok forgalmi értékük alapján és az életbiztosító intézeteknél legfőbb oly értékkel könyvelhetők, hogy azok tiszta hozadéka legalább azon kamatozást nyújtsa, mely a díjszabályzatok alapjául vett kamatlábnak megfelel. A mennyiben az ingatlanok könyvbeli értéke ezen elvnek nem felel meg, ugy azok megfelelő értékeléséről szabályszerű leírásokkal kell gondoskodni.Az ingatlanok terhelési állapota elkülönitvekimutatandó. 4. Értékpapírok a számadás lezárásakor bírt árfolyamértékkel állitandók a mérlegbe. Kisorsolás alá eső értékeknek a kisorsolási értéken felüli árjegyzésbeli értékelése a sorsolási tervezet szerint esedékes legalacsonyabb összeg szerint — levonva az illetékeket — megengedhető. 5. Könyvbeli, nem realizált értékpapirárfolyam nyereségek az árfolyamkülönbözeti alapba utalandók. Ezen alapnak más célra, mint árfolyam veszteségek fedezésére való felhasználása csak a felügyeleti hatóság jóváhagyásával eszközölhető. 6. Külföldi valuták azon árfolyammal értékelendők, mellyel a számadási év lezárásakor birtak. Megengedtetik külföldi valutákat az 1892. évi aug. 2-án kelt törvény által meghatározott relációval értékelni, mely esetben a számadási év végén levő árfolyammal szembeni különbözet agio-számlával (Agio-Conto) egyenlítendő ki. A biztosítási állomány kimutatásánál a külföldi valuták minden esetre az említett törvény által megállapított relációval értékelendők. 7. A jövőbeni kötelezettségek fedezésére szolgáló díjtartalék teljesen és egészben a 28. §-ban megállapított alapelvek szerint számítva állítandó be. 8. A dijátvitelek t. i. a már befizetett, de a következő évet illető díjrészletek főkategóriák szerint tüntetendők fel és az esedékes kamatelővitellel állitandók be. 9. A kártartalék, t. i. a biztosítási szerződések szerint már esedékes szolgáltatások fedezésére szolgáló összeg biztosítási főáganként elkülönítve állitandók be, s pedig: a) életbiztosításoknál a biztosított esemény bekövetkeztekor esedékes teljes összegek; b) más biztosításoknál a bejelentett kárösszegek valószínű becslés szerint és tekintettel az eszközölt felvételekre. 10. A különtartalékok, melyek a díjtartalékon kívül különféle elnevezések alatt az intézet jobb fundálására vagy meghatározott célokra félretétetnek (Tőketartalék, nyereség, általános tartalék, biztosítéki, árfolyam különbözeti alap stb.) az alapszabályok határozmányai, esetleg a közgyűlési határozatok szerint veendők fel a zárszámadásokba. 11. A törlesztésnél (Amortisirung) az alapszabályhatározmányok hiányában törekedni kell az amortizációs tételek lehető csökkentésére; és itt különösen a 21. §. alkalmazandó. 12. Az orvosi kiadások teljesen az üzleti kiadások közé teendők, miért is ezek amortizációja nem nyerhet helyet. 13. A túlélési társulatok s pedig ugy a biztosított minimális hozadéknak, mint a nem biztosított associaciók ügyletei teljesen elkülönítve vezetendők és ezek vagyona teljesen elkülönítve kezelendő. Ezen társulatok részére elkülönített kimutatások saját üzleti számadással és saját mérleggel állitandók ki. A biztosított minimális hozadéku túlélési társulatok az intézet általános üzleti számadásába és az általános mérlegbe, a nem garantirozott associaciók számadási eredményei csak az általános mérlegbe veendők fel az A) 1., illetve az A) 3. formulárék határozmányai szerint. 14. A túlélési társulatok ügyleteinek ellátásáért a biztosító intézet által húzott igazgatási illetékek, az ügynöki jutalékok levonása után, minden társulatnál annak egész tartamára elosztandók és így a későbbi évekre eső részlet mint tartalék előviendő. 15. A társaság adósai és hitelezői elkülönítve mutatandók ki és az «adósok» (Debitoren) tétele az intézeteknek csakis alapszabályszerü üzletvitelükből származó követeléseik s pedig behajthatóságuk mérve szerint állitandók be. 16. Azon követelések, melyek az intézetnek ügynökeikkel és közegeikkel való elszámolásából erednek, elkülönítve, mint «kintlevőségek az ügynökségnél és fiókoknál» mutatandók ki és ezekből a szükséges (erforderlichen) leírások eszközlendők. 17. A több éves tűzbiztosításoknál előforduló későbbi díjfizetések kötelező jegyei (Verpflichtungsscheine, Prámienscheine és hasonlók) a zárszámadásokba nem veendők fel, hanem a mérleg függelékében mutatandók ki. IV. A zárszámadási jelentés. (Re c h e n s c haf t s b e r i c h t.) 34. §. A világosság érdekében és, hogy az intézet tulajdonképem üzletállapotába való teljes betekintés nyujtassék, az intézet számadástételének nem csak az ügykezelési kimutatásokat (üzleti számadást ), a vagyonállapotot (mérleg), valamint a felesleg felhasználását kell tartalmaznia, hanem az üzlet terjedelmére és az intézet fejlődésére vonatkozó statisztikai adatokat, különösen pedig az egyes ágak biztosítási állagának mozgalmát, életbiztosító társulatoknál különösen a növekvést s csökkenési az egyes csökkenési