A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 15. szám - Az örökösödési eljárás (1894: XVI . t.-c.)

A JOG Bűnügyekben. A csődleltár szerint kimutatott vagyontöbblet már egymagában véve, tekintettel arra, hogy a csödvagyonnak miként lett értékesítése vádlottak terhére nem eshetik, vádlottak felmentésére indokul szolgálhat. Habár vádlottak akkor, mikor a fizetéseket beszüntették, csődöt nem mondottak, hanem engedték, hogy ellenük végrehajtás vezettessék, a 416. §. 4. pontja még sem alkalmazható, ha olyan hitelező vezetett végrehajtást, kinek különben is törvényes zálogjoga volt. A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete részben megváltoztatik akkép, hogy F. M. és F. A. a btkv 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségének terhe alól is felmentetnek, ezzel a változtatással egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1894. jun. 27-én tartott tárgyalás során kihallgatott szakértők az elébük adott, az alapfeljegyzésrket tartalmazó könyvekben a korábbi években elkészült mérlegek tekintetében ejtett vizsgálódásuk eredményekép megállapították, hogy a könyvvitel módja a törvény kívánalmainak megfelel, hogy az évenként készített mérlegek szabályszerűek és hogy a könyvek rendesen vannak vezetve, ugyancsak akkor a könyvek alapján megállapították azt is, hogy vádlottak 1884. május 1-én 270,000 frt tiszta vagyonnal rendelkeztek, hogy tehát az időben vagyonuk ily összegggel haladta meg összes tartozásukat. Az 1895. év folyamán vádlottak saját beismerésük szerint tetemes veszteséget szenvedtek, e mellett azonban következetesen vitatták azt, hogy ők fizetésképtelenségükről 1886. márczius 5-ig tudomással nem bírtak. Mindkét alsóbiróságnak a csődleltár alapján történt megállapítása szerint a leltározott vagyon beszerzésiára összesen 637,951 frt 75 krt tett ki, mivel szemben a bejelentett követelések összege 486,074 frtra rúgott. Ténynek bizonyult e szerint az, hogy a csőd kiütésekor vádlottak vagyona beszerzési értékben véve 151,877 frt 75 krral haladta meg a szenvedő állapotukat, de meghaladta azt 105,000 frttal, ha csak a vagyonnak becsértéke vétetik is alapul. Eltekintve attól, hogy a kimutatott vagyontöbblet már egymagában véve, tekintettel arra, hogy a csödvagyonnak miként lett értékesítése vádlottak terhére nem eshetik, vádlottak felmentésére indokul szolgálhatna, a fenforgó esetben ez a vagyontöbblet oly fontos tényezőt képez, mely kiindulási pontul veendő ama kérdés elbírálásánál, vájjon vádlottak a terhükre rótt gabona vásárlásokat fizetésképtelen állapotukban tették-e- és annak tudatában szolgáltattak-e alkalmat arra, hogy a kir. kincstár ellenök 15,845 frt 74 kr szeszadó hátralék iránt első izben 1886. márc. 1-én, majd márc. 6-án ugyanezen összeg iránt, végre márc. 18-án g1,000 frt szeszgyár vételár erejéig biztosítási végrehajtást foganatosíthatott. A mi a gabona vásárlásokat illeti, vádlottak sem tagadják azt, hogy ők a csőd előtt két hóval mintegy 60,000 frt értékű terményvásárlásokat tettek, de azzal védekeznek, hogy ezen vásárlásokra az üzem fentartására szükségük volt és hogy ily vásárlásokat jóhiszemüleg tehettek, mert 1886. márc. 5-ig folyó tartozásukat kifizették. Ezek után tekintve, hogy a tárgyalás során felmerült adatok szerint csakugyan a gabonamennyiségre az üzem fentartása végett szükség volt, tekintve, hogy vádlottak tényleg 1886. márc. 5-ig fizetési kötelezettségöknek megfeleltek; ilyen körülmények közt, bár maguk beismerték, hogy üzletükben az utolsó bevásárlás idejében, de ezt megelőzőleg is már pangás állott be, mégsem lehetett ezen fizetésfennakadást maga után vont üzleti pangásból a tényleg kimutatott vagyontöbblet tényével szemben bizonyítottnak venni, hogy vádlottak fizetésképtelen állapotban voltak akkor, mikor 1886. jan. és febr. hóban gabonát rendeltek, melynek egyrésze még a bukás után a leszámítoló bank által folytatott üzem alatt használtatott fel és rendesen el is számoltatott; ennélfogva vádlottak ellen a btkv 416. §. 4 pontjába ütköző, fizetésképtelen állapotban tett uj adósságcsinálás megállapítható nem lévén, őket az ez alapon emelt vád alól felmenteni kellett. Vádlottak ellen a végrehajtások alapján emelt vádat illetőleg igaz ugyan, hogy kétrendbeli végrehajtás márc. 6-án és 18-án, márc. 5-ike után foganatosíttattak, mikor már vádlottak maguk is a fizetések nem teljesítéséről hitelezőiket értesítették, mégis annak a kérdésnek elbírálásánál is, vájjon vádlottak a terhükre eső ama mulasztással, hogy a csőd bejelentését márc. 20-ig halasztották, a btkv. 416. §. 4. pontjába ütköző vétséget elkövették-e ? az taglalandó, oly vagyoni állapotban voltak-e már márc. 5-ike után, mely a csődnek haladéktalan bejelentését szükségkép követelte: Ha már most figyelembe vétetik, hogy vádlottak márc. 5-én, mint fentebb kimutatva lett, 100,000 frtot meghaladó vagyontöbblettel rendelkeztek, vagyoni állapotuk a végrehajtások idejében sem tette szükségkép kötelességükké, hogy fizetésfennakadásuk időpontjának felismerésekor csődöt mondjanak, mert vagyontöbbletükre támaszkodva és üzletük terjedelménél fogva a bekövetkezendő csőddel kapcsolatban járó, előrelátható és tényleg be is következett nagy veszteségektől való félelmükbenjoggal kísérelhették meg a válságos csődbejelentés előtt a hitelezőikkel való barát- 1 ságos kiegyezést, illetve fizetési haladék elnyerését, mi csak számításukon kivül álló körülmények találkozása folytán hiúsult meg. I De attól eltekintve, hogy a végrehajások idejében vádlottak fizetésképtelensége még beállottnak nem bizonyult, vádlottak az ellenök adó és vételárhátralék miatt foganatosított végrehajtásnak nem is tulajdoníthattak az összhitelezők hátrányával járó hatályt, mert a kincstár nemcsak az érvényesített, de ennél magasabb öszszeg erejéig a szeszgyári ingatlanokra és azok tartozékát képező berendezésekre is zálogjogot birt. .Minthogy ezek szerint az sem eshetik vádlottak terhére, hogy ők mindjárt akkor, mikor a fizetéseket beszüntették, csődöt nem mondottak, ennélfogva őket a btkv 416. §. 4. pontjába ütköző — végrehajtások alapján emelt — vád terhe alól is felmenteni kellett. A kir. tábla ítélete vádlottaknak a csalárd bukás felmentését tárgyazó részében, az ott felhozott indokoknál fogva hagyatott helyben. (1895. dec. 4. 6,880/95. B.) Vádlott azon cselekményében, hogy két hónapos gyermekét magához az ágyba vette, de az éj folyamán, mélyen aludván, a gyermek feje a dunyha alá került, minek következtében a gyermek megfúlt, büntetőjogi beszámítás alá eshető gondatlanság ismérvei fel nem ismerhetők. Ez oly szerencsétlen véletlen, amelyért a terhelt büntetőjogi felelősségre nem vonható. A budapesti kir. Ítélőtábla: A királyi Ítélőtábla a királyi törvényszéknek végzését megváltoztatja s vádlott ellen a további bűnvádi eljárást megszünteti. Mert: vádlott ellen saját beismerésével beigazolható cselekményében, hogy két hónapos gyermekét magához az ágyba vette, de az éj folyamán, melyen elaludván a gyermek feje a dunyha alá került, minek következtében a gyermek megfúlt, büntetőjogi beszámítás alá eshető gondatlanság ismérvei fel nem ismerhetők. Ez oly szerencsétlen véletlen, a melyért a terhelt büntetőjogi felelősségre nem vonható. A m. kir. Curia: A királyi ítélőtábla végzése az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1896. évi február hó 11" 5,563.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha község belterületén levő utcán vág ki valaki jogtalanul fát, ezen cselekménye nem a kozuti törvénybe, hanem a kihágási büntető törvénykönyv 80. §-ába ütközik. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 2,556. sz. határozata.] A hol az érdekelt birtokosság a közös legéltetésre vonatkozó rendszabályokat az iHg4. évi XII. t.-cikk rendelkezései értelmében megalkotni s foganatosítani vonakodik, ott a szabályok megalkotása és foganatosítása az idézett törvény 21. §-a szerint a községi képviselőtestület kötelessége. ( A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1895. évi 64,923. sz. határozata.) i8go. évi I. t.-c. életbeléptekor fennálló földbérleteknél fizetendő ittadóból eredő vitás kérdések megoldása érdekében a törvényhatóság első tisztviselőjének feladata a felek közötti egyezséget megkísérteni, illetve egyezkedési tárgyalást tartani. A felek birói útra csak akkor utasíthatók^ ha az egyezség nem sikerül. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 1072. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Spitzer J. Vilmos és Stern Antal e. Orosháza, gyulai tvszék, bej. máj. 19., félsz. jun. 9., csb. dr. Winckler István, tmg. Hauser Mór. — Horváth István e. Szentes, szegedi tvszék, bej. máj. 9., félsz, jun. (i., csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg, dr. Mátéffy Ferenc. — Gottlieb Bernát és neje Spisz Cili e. Csetfalva, beregszászi tvszék. bej. ápr. 20., félsz, május 18., csb. Szük Lajos, tmg. Tar János. — Schloss Károly e. Moór. székesfehérvári tvszék, bej. jun. 1., félsz. jun. 24., csb. Sóház Béla, tmg. dr. Heumann József. — Lőwy Lipót e. Zágráb, zágrábi tvszék, bej. ápril 11. tmg. dr. Szinger Samu. — Hirsch Adolf e. Deés, deési tvszék. bej. máj. 20. félsz. jun. 17.., csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. dr. Faras János. — Mendján Pál e. Ó-Pazna. ó-paznai jbiróság, bej. máj. 30., tmg. dr. Milósevits Vásza. — Zifferblatt és K nopfmacher e. Budapest, bpesti ker. és váltó tvszék, bej. máj. 16.. félsz. jun. 11. csb. dr. Kuszka Miklós, tmg. br. Brauneker Lamorál. — Sohr Adolf e. Kaposvár, kaposvári tvszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 11,, csb. Deven Lajos, tmg. dr. Szinyon Dániel. — Guttmann A. és tsa e. Gyoma. gyulai tvszék, bej. máj 30., félsz. jun. 23., csb. dr. Winckler István, tmg. dr. Kis István. — Drukker testvérek e. Budapest, budapesti ker. és váltó tvszék, bej. máj. 9.. félsz. jun. 9., csb. dr. Bakó Gyula, tmg, Nagy János. — Hauck Lajos e. Budapest, bpest kir. és váltó tvszék. bej. ápr. 25., félsz. máj. 23. — Michel Kíroly e. Székely-Keresztur. székelyudvarhelyi tvszék. bej. máj. 15.. félsz, máj 23., csb. Györfy Titus, tmg. Pálfy Ferencz. Pályázatok : A n.-becskereki jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. ápr. 19. — A nagybecskereki tvszéknél aljegyzői áll. ápr 22. — A n.-becskereki tvszéknél birói áll. ápr. 22. — A nagyváradi tvszéknél alj egyzői all. ápr. 23. — A deési tvszéknél alb?rói áll. ápr. 23, — A temesvári Ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll ápr. 23. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN