A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 16. szám - A közjegyzői kérdéshez - A jegyzőkönyvvezetésről

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 16. szám. Budapest, 1896 április 19. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — A közjegyzői kérdéshez. — A jegyzőkönyvvezetésről. Irta: Tomory János kii', aljárásbiró SzepesSzombaton. - A győri kir, Ítélőtábla '2. számú polgári düntvénye. Irta: Dr. Sonnenschein Simon ügyvéd Eperjesen. — A bűncselekmény eszköze a minősítésnél. Irta: Kecskeméti Bálint kir. albiró Antalfalván. — Sommás birtokper és sommás viszahelyezés. Irta: Dr. Frankfurter Sándor ügyvéd Miskolcon A majorsági zsellérbirtokról cs az ehhez hasonló természetű birtokról szóló törvényjavaslat indokolásának kivonata. — Belföld (A pozsonyi jogakadémia a budapesti egyetem ellen.) — Ausztria és külföld (A német birodalmi és magánjogi codificatió 189ö. évben. Irta: dr. Szokó lay István bpesti ügyvéd. — Az uj osztrák biztosítási szabályzat.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Ügyvédi meghatalmazás a fizetési meghagyási ügyben. Irta: Bogdánfy Lajos ügyvéd Tordán.) — Sérelem. (Ellentétes határozatok. Irta: Aliquis.) — Irodalom. [A magyar örökösödési eljárás. Irla: Rónaszéki Trux Hugó, curiai bíró Budapesten.) A római jog institutiói. (Irta dr. Kajuch Márton egyetemi ny.r. tanár Budapesten. Telekkönyv. Folyóirat, szerkeszti K á p 1 á n y Géza kir. táblai biró Szegeden ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhívás! Április hó i-től előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a <Jog» kiadóhivatalához Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A közjegyzői kérdéshez A közjegyzői intézmény a mult évben érte el husz éves fennállását, s ha figyelembe vesszük, hogy ez első 20 év alatt mennyi ellenszenvvel, mennyi ellenséggel kellett megküzdenie: ennek dacára is bátran állithatjuk, hogy becsülettel állotta meg helyét, s ma már az úttörők fáradhatatlan munkálkodása folytán oda emelkedett, a közbizalmat annyira kiérdemelte, hogy egyhamar mással helyettesíteni — nem volna könnyű feladat. Az igazságügyi kormány már a nyolcvanas években tudomásával birt az intézmény szükségességének, de egyszers mind annak is, hogy a közjegyzői intézményt anyagi segítség nélkül fenntartani nem lehet. Ez — és a hagyatéki ügyeket intéző avatatlan kezek munkálkodása szolgált indokul arra, hogy az 1886. VII. t.-c. napvilágot lásson. Kétségtelen, hogy e t.-c. a közjegyzői kar anyagi helyzetén lényegesen javitott, de kétségtelen az is, hogy az igazságügyi kormány meggyőződött arról, miszerint a hagyatéki ügyek szakszerű intézésére a közjegyzői kar a legilletékesebb faktor. Ezt igazolja az 1894. XVI. t.-c, mely a közjegyzői karnak a hagyatéki ügyek lebonyolítása tekintetében sokkal szabadabb kezet engedett, mint az igazságügyi bizottság a maga jelentésében mondja : «elvi alapon nyugvó intézkedése a javaslatnak, hogy stb., a hagyatékok tárgyalását a kir. közjegyzők hatáskörében összpontosítja; biztosítva ily módon azt, hogy az örökösödési ügy érdemleges elintézésére közvetlen befolyással biró hatósági cselekményeket igazságügyi közegek teljesítsék.» E törvény a kir. közjegyzők díjazása tekintetében az eddigi átalány rendszert tartja fenn és mint az igazságügyi" bizottság mondja: atek in tettel a közjegyzőkre hárított tárgyalási teendők megszaporodására, a dijfokozatok egyes téteieit megemeli;» s a mint Krajcsik Ferenc előadó mondotta, az átalányrendszert ('méltányosabb alapokra fektetve tartja fenn.» És ha az 1894. XVI. t.-c. 117. §-ábanfoglaltdijskálát figyelembe vesszük, kétségtelen, hogy még az 1886. VII. t. c. 33. §-ának 2. bekezdésében foglalt kedvezmény eltörlése, az irás és hitelesítésére járó dijjak hatályon kivül helyezése mellett is az 1886. VII. t.-c. 32. íj-ában foglalt dijskálával szemben, némi javulást mutat. Lapunk mai száma Azonban a törvényjavaslat 42. §-ának következő intézkedése : ((ingatlanok, úgyszintén nagyobb belső értékkel biró ingóságok megbecslése — a felek eltérő megállapodása hiányában, — két szakértő, más ingók megbecslése egy szakértő által történik. A becsár mellett kitüntetendő az épületek évi és házbéradója, úgyszintén a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme is.» az országgyűlési tárgyaláson M a k f a I v a y Géza által a benyújtott módositvány folytán akként lett szövegezve, hogy : «ha az érdeklettek becslést nem kívánnak, a becsár az 1881. LX. t.-c. 148. §-ának első bekezdésének rendelkezéseihez képest, állapítandó meg,» vagy is szőllőknél és házosztályadó alá tartozó ingatlanoknál az évi államadó kétszázszorosa, házbéradó és földadó alá tartozó más ingatlanoknál az évi államadó százszorosa veendő fel értékül, a mi semmi más, mint a ((kikiáltási ár.» E módositvány elfogadása által az államkincstárnak milliókra menő kár okoztatott, a törvényjavaslat jobb kezével a közjegyzői karnak nyújtani szándékolt kedvezmény a törvény bal kezével nem csak visszavétetett, sőt az eddiginél rosszabb helyzet teremtetett; pedig éppen a javaslat tárgyalása alkalmával mondotta ki nyíltan Szilágyi Dezső akkori igazságügyminiszter, hogy a közjegyzői állások szaporításának a szervezéssel egyidejűleg kell megtörténni, de a közjegyzői állások szaporítása, illetve parallel közjegyzői állások felállításánál ügyelni kell, hogy ne idézzünk elő rosszabb állapotot, mint a mi van s hogy minden kinevezett kir. közjegyző tisztességesen megélhessen, különben tőle eredményes működést alig várhatunk. E cardinális tévedés figyelembe vétele nélkül az igazságügyi kormány kebelében a szervezési munkálat éppen a. kir. közjegyzői ügyforgalomnak az 1894. XVI. t.-c.-től várható emelkedésére tekintettel, meg is kezdetett, pedig mint alkalmunk volt meggyőződni az eddig az illetéki diijjegyzék 64. §-a a 46/1886, I. M. 437/1886. I. M. számú rendeletek alapján megállapított becsérték, a kikiáltási ár alapján meghatározandó értéket 100—300%-kai múlja felül. Állitásunk igazolására csak néhány példát hozunk fel: Hegyi Sándor s társai hagyatékának értéke forgalmi becsérték alapján ... kikiáltási ár, vagyis adóalapon... V. Molnár Pál hagyatékának becsértéke forgalmi becsérték alapján ... adóalapon ... ... ... .•_ Domokos János hagyatékának becsértéke forgalmi becsérték alapján ... ... ... adóalapon ... E differentiát ignorálni véleményünk szerint lehetetlen és meggyőződésünk szerint addig mig a K r a j c s i k Ferenc előadó által érintett ((méltányosabb alap» megteremtve nem lesz, a közjegyzői állások szaporításának kérdését — az intézmény veszélyeztetése nélkül — megoldhatónak nem tartjuk. E fontos kérdést az igazságügyminiszter ur jóakaratú figyelmébe melegen ajánljuk. a—s A jegyzőkönyvvezetésről. Irta: TOMORY JÁNOS kir. aljárásbiró Szepes-Szombaton. Az uj sommás eljárásnak a gyakorlatban való alkalmazása közben felmerülhető vitás kérdések közé tartozik az is, hogy mily esetekben alkalmaztassák jegyzőkönyvvezető \ Az 1893: XVIII. t.-c. általában nem rendeli el azt, hogy a tárgyalásnál és a bizonyítás felvételénél jegyzőkönyvvezető alkalmazandó, de az életbeléptetési rendelet 101. §-a már világosan uiasitja a felebbezési tanács által a bizonyítás felvételére kiküldött birót, hogy jegyzőkönyvvezetőt alkalmáéin. Ugy de a felebbezési tanács, a bizonyítás felvételére nem mindig küld ki birót, hanem valamely járásbíróságot keres meg. Most már az a kérdés, hogy a megkeresett járásbíróság is kötelezve 12 oldalra terjed 46,755 k. 40 f. 22,636 « — « 19,510 « — « 7,962 « — « 2,800 « — « 834 « — «