A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 13. szám - A telekkönyvi feljegyzések peres uton való megtámadhatósága

A JOG 99 licátiói rövid idő alatt elenyésznek; de most még lehetetlen előlük kitérni, mert ephemer jelentőségük dacára a legfontosabb társadalmi intézmények egyikére vonatkoznak, tehát megérdemlik a velük való foglalkozást. A telekkönyvi feljeg3'zések peres uton való megtámadhatósága. lila : O'SYATH IMRE, kir. törvényszéki biró Budapesten. Fontos kérdést oldott meg és egy igen nagy hiányon segített a f. é. január 1-én életbe léptetett örökösödési eljárásról szóló törvény 1189-t. XVI. t. c.) 79. §-a, mert a telekkönyvben feljegyzett utóörökösödési jog törlésének módozatait megállapítván, alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a birói gyakorlat a telekkönyvi feljegyzések törlésének módja és eszközei iránt végre is helyes megállapodásra juthasson. Az eddigi birói gyakorlattal szemben különösen elvi szempontból fontos a fentidézett törvényszakasz, mert a midőn kimondja, hogy a telekkönyvben feljegyzett utóörökösödési jog törlése peres uton is kieszközölhető, meg lelt döntve a tkkvi rendt. 148—155 j?§-ainak szószerinti értelmezésén alapuló azon nézet, hogy a telekkönyvi feljegyzések peres uton megtámadhatatlanok.') Igaz, hogy az 1885. december 15-ről kelt telekkönyvi rendeletnek [magyarországi telekkönyvi rendtartási a törlési perekről intézkedő 148—155. §§-ai, a kitörlési kereset megindítására csakis a bekebelezés által jogaiban sértett felet jogosítják fel, de miután ettől eltérőleg az 1870. év tebruár hó 5-ik napján kelt (erdélyi) telekkönyvi rdtts Ü8. §-a bekebelezés helyett már bejegyzést emlit, '-') annál inkább feltehető, hogy a telekkönyvi feljegyzések ellen a telekkönyvi rendtartás a törlési keresetet kizárni nem akarta, mert akkor e körülményt világosan ki kellett volna fejeznie. Mindezektől eltekintve a telekkönyvi feljegyzések ellen a törlési per igénybe vétele annál inkább jogosult, mert bekebelezés helyett a gyakorlat sok esetben tkkvi feljegyzést alkalmaz. Az ily felcserélés helytelensége nyilvánvaló és arra mutat, hogy a gyakorlat az alapfogalmakkal nincs eléggé tisztában.3) A telekkönyvi feljegyzések rendeltetése egyedül az, hogy általuk a telekkönyvben nyilvánossá tétessenek oly körülmények, melyek a nyilvánkönyv tárgyát képező ingatlanokra, azok tulajdonosaira, a telekkönyvbe bekebelezett vagy előjegyzett jogokra s ezen bekebelezések vagy előjegyzések által jogosított felek személyes viszonyaira, különösen pedig a vagyonkezelés korlátozására vonatkoznak. Minélfogva szabályt képez, hogy tkkvi feljegyzés által jogokat szerezni, jogokat megváltoztatni és jogokat elenyésztetni nem lehet. E szabály ellenére mégis azt látjuk, hogy a rangsorozat átengedése, valamint az utóöröklési jog biztosítása stb., nem bekebelezés, hanem feljegyzés alakjában foganatosittatik, holott ily esetekben határozottan jogszerzésről van szó, melyet bekebelezés által kellene foganatosítani. Tekintettel arra is, hogy a telekkönyvi feljegyzések a tkkvi bekebelezésekkel gyakran össze zavartatnak, részemről minden oly esetben megengedhetőnek tartom a törlési per igénybe vételét a telekkönyvi feljegyzések ellen, midőn a más személyek érdekében kieszközölt feljegyzés által a nyilvánkönyvi jogtulajdonosa magát terhelve érzi és eredeti érvénytelenséget panaszol, vagy azt vitatja, hogy a tkkvi feljegyzéssel biztosított jog megszűnt. E véleményem nyilvánításában nem arra helyezem a súlyt, hogy az örökösödési eljárásról szóló törvény 79 végpontja szerint bizonyos telekkönyvi feljegyzések peres uton is megtámadhatóknak jeleztetnek i bár innen az általános következtetés szinte levonható >, hanem arra, hogy a telekkönyvi feljegyzések peres uton való megtámadhatlanságának tana teljesen téves. A telekkönyvi rendt. 142—147. ij§.-ban megállapított felfolyamodási jogorvoslatot a törlési per mint további mód egészíti ki, mert a felfolyamodás csakis az alaki sérelmek orvoslására nyújt lehetőséget, mig a tkkvi rdt. 148—155. §§. alapján igénybe vehető törlési per az anyagi jogot érintő sérelmek elhárítására szolgáltat eszközt. Ha ki volna zárva az, hogy telekkvi feljegyzések által egyesek anyagi joga sérelmet nem szenved, ugy indokolni lehetne a jogorvoslat korlátozását, de miután a telekkönyvi feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, hamis volta, valamint a feljegyzéssel biztosított jog megszűnte, rangsorozat átengedésénél az utóörökösödési, vagy utóhagyományi jogosultságnál, elidegenítési és terhelési tilalmaknál, elővételi jognál stb. mindég szóba jöhet, ez okból a tkkvi feljegyzések ellen a törlési perut elzárását veszélyesnek és jogfosztásnak tartom. Álláspontom helyességét bizonyítja azon körülmény is, hogy noha a tkkvi rendt. 152 -154. §§-ai büntető bírósági eljárás folytán lj A telekkönyvi hatóságnak a telekkönyvi feljegyzés elrendelése körül tett intézkedése, peres uton hatályon kivül nem helyezhető akkor sem, ha azon intézkedés helvtelen volna (Curia 1891. június 9-én 383. sz. dt. U. f. XXX. 85) 2) Bejegyzés fogalma alatt a bekebelezés, előjegyzés és feljegyzés egyaránt értendők. ") Lásd cikkírónak a telekkönyvi szakközlöny 1895. január 31-ki számában «mikép tüntetendő fel a rangsorozati elsőbbség átengedése a telekkönyvben, feljegyzés által-e vagy bekebelezés alakjában r» cimü értekezését. szintén csak a bek eb e 1 e z és t jelzik érvénytelenithetó'nek, soha eddig kétségbe nem vonatott, hogy tkkvi feljegyzések érvénytelenítése illetőleg törlése büntető bírósági eljárás utján kieszközölhető ne volna. Ha a birói gyakorlat a tkkvi rendts. 152—154. §§-nak szószerinti értelmezésétől eltekintett, és a tkkvi feljegyzések törlésének bűntető uton való kieszközlését akadály nélkül megengedte, nincs arra józan ok, hogy a tkvi feljegyzéseknek polgári per uton való érvénytelenítését (törlését) kizárhassa, hiszen a tkvi rdts. 154. §. szerint a büntető bíróság az érvénytelenítés és kitörlés iránt a sértett felet jogosítva van esetleg a polgári per útjára utasítani, és ugy ezen szakasz jogot ad a sértett félnek, hogy a törlési keresetet ily esetben 90 napon belül megindíthassa. A telekkönyvi feljegyzések kiküszöbölése céljából a perut igénybe vétele csak azon esetben látszik kizártnak, ha a feljegyzés a tkkvi rendt. 104. §. a) pontja alapján a nyilvánkönyvi jog tulajdonosának személyi viszonyaira vonatkozik, mert az ilynemű feljegyzések törlése a személyi viszonyok megváltoztának kimutatása mellett perenkivüli uton bármikor szorgalmazható, de ez is csak látszat, mert szabályul csak az szolgálhat, hogy a tkkvi feljegyzésnek törlési perrel való megtámadása csak akkor van kizárva, ha a feljegyzés nem a nyilvánkönyvi jog tulajdonosa, hanem idegen személy érdekében rendeltetett el. Elvitázhatatlan, mikép a legtöbb telekkönyvi feljegyzés olyan jellegű, hogy azok kiküszöbölésére a perut igénybe vétele felesleges és szükségtélen, mert: 1) ha a telekkönyvi hatóság a telekkvi ügyvitel követelményeihez képest hivatalból rendel el feljegyzéseket i tkkvi rendt. 125., 133.. 134., 140. stb. §§.) az ily feljegyzések esetleg szükségessé vált kitörlése iránt, annak idején szintén hivatalból köteles intézkedni, 2) mert a végrehajtási törvény értelmében elrendeU bekebelezések, előjegyzések és feljegyzések törlése iránt az 1881. LX. t.-c. 45., 141., 231, §-ai eseteiben a végrehajtató bíróságnak szintén hivatalból kell a tkkvi hatóságot megkeresnie, 3) mert a perfeljegyzések törlése, a kereset megszüntetése, elutasítása, vagy egyezséggel történt befejezése esetében a birói végzés, Ítélet vagy egyezség bemutatása mellett a telekkönyvi hatóságnál egyszerű folyamodvány által kérhető stb. Figyelembe veendő azonban, hogy a perenkivüli, illetőleg a kérvényezési ut nem vezet és nem vezethet mindenkor célhoz, mert ha például a végrehajtási iratok elvesznek, eltévednek vagy megsemmisülnek, a végrehajtató bíróság nem lesz többé abban a helyzetben, hogy a terhelt fél kérelmére a telekkönyvben kieszközölt feljegyzéseket töröltethesse. Esetleg ugyanily körülmények akadályozhatják a perfeljegyzések kérvényi uton való törlésének keresztülvitelét. Már pedig ha ily esetekben a végrehajtató vagy perfeljegyzés esetén felperes, a telekkönyvi feljegyzés törlésének megengedése iránt nem nyilatkozik, vagy elhalálozása, eltűnése stb. miatt nem nyilatkozhat, nem marad más hátra, mint az ily feljegyzéseknek peres uton való megtámadása. A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy telekkönyveink a legrégibb időről telve vannak oly feljegyzésekkel, melyeknek perenkivüli uton való törlése lehetetlen, s melyeket a közforgalom és hitel kárára a telekkönyvekben csak azért kell tűrni, mert az eddigi téves birói gyakorlat a tkkvi feljegyzéseknek peresuton való megtámadását meg nem engedte. A sérelmek minőségét és mérvét az életből vett pár példával világosítom meg. 1) A. javára 150.000 frt kölcsöntőke erejéig zálogjog van a Bp 304. sz. tjkvben bekebelezve. A jelzálog (ingatlan i tulajdonosa B., építkezni kívánván, egy pénzintézettől 300,000 frtot építkezési kölcsönt kér. A pénzintézet a kért építkezési kölcsönt megszavazza azon feltétellel, ha az előbbi hitelező A. rangsorozati elsőbbséget enged. B. ingatlan tulajdonos A. hitelezőhöz fordul és nyilvánvalóvá teszi, hogy a 300,000 • frtos építkezés az ingatlan értékét fogja emelni. A. ennélfogva I kiadja az elsőbbségi engedélyt. A pénzintézet ez alapon a megI szavazott 300,000 frtnyi építkezési kölcsönt a telekkönyvben A., követelését előző elsőbbséggel bekebelezteti (az elsőbbség átenge' dés szokott módon feljegyeztetve lett), azonban a kölcsönt nem I folyósítja, mert B. ellen más jogcímből eredő követelése van. A. ily körülmények közt érvényteleníteni kivánja a feltételhez kötött elsőbbség átengedést, eddig azonban a tkkvi feljegyzések peres uton való megtámadhatlanságának tévtana által a törlési per megindításában akadályozva volt. 2) A hitelező a nem tőle, hanem hasonnevű egyén által kiállított elsőbbségi átengedésre vonatkozó feljegyzést kiván érvényteleníteni. A telekkönyvi rendt. 148—155. tj§-nak betűszerinti raa! gyalázata a törlési per meginditásától visszatartja. 3) V. telekkönyvi tulajdonos nem kap kölcsönt, mert a jel; zálogul felajánlott ingatlant egy 1860 évben indított és helytelenül feljegyzett tulajdoni per akadályozza. A per beszünt, mert azt a felperes letette, de a periratok elvesztek, a birói végzés elégett stb. Örvendek ha az előadottakkal az eddigi birói gyakorlat helytelenségét, tarthatatlanságát és e gyakorlat megváltoztatásá! nak feltétlen szükségességét kimutattam. I