A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 13. szám - A telekkönyvi feljegyzések peres uton való megtámadhatósága

A JOG 99 licátiói rövid idő alatt elenyésznek; de most még lehetetlen elő­lük kitérni, mert ephemer jelentőségük dacára a legfontosabb társadalmi intézmények egyikére vonatkoznak, tehát megérdemlik a velük való foglalkozást. A telekkönyvi feljeg3'zések peres uton való megtámadhatósága. lila : O'SYATH IMRE, kir. törvényszéki biró Budapesten. Fontos kérdést oldott meg és egy igen nagy hiányon segí­tett a f. é. január 1-én életbe léptetett örökösödési eljárásról szóló törvény 1189-t. XVI. t. c.) 79. §-a, mert a telekkönyvben feljegy­zett utóörökösödési jog törlésének módozatait megállapítván, alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a birói gyakorlat a telekkönyvi fel­jegyzések törlésének módja és eszközei iránt végre is helyes meg­állapodásra juthasson. Az eddigi birói gyakorlattal szemben különösen elvi szem­pontból fontos a fentidézett törvényszakasz, mert a midőn ki­mondja, hogy a telekkönyvben feljegyzett utóörökösödési jog tör­lése peres uton is kieszközölhető, meg lelt döntve a tkkvi rendt. 148—155 j?§-ainak szószerinti értelmezésén alapuló azon nézet, hogy a telekkönyvi feljegyzések peres uton megtámadhatatlanok.') Igaz, hogy az 1885. december 15-ről kelt telekkönyvi ren­deletnek [magyarországi telekkönyvi rendtartási a törlési perekről intézkedő 148—155. §§-ai, a kitörlési kereset megindítására csakis a bekebelezés által jogaiban sértett felet jogosítják fel, de miután ettől eltérőleg az 1870. év tebruár hó 5-ik napján kelt (erdélyi) telekkönyvi rdtts Ü8. §-a bekebelezés helyett már bejegyzést emlit, '-') annál inkább feltehető, hogy a telekkönyvi feljegyzések ellen a telekkönyvi rendtartás a törlési keresetet kizárni nem akarta, mert akkor e körülményt világosan ki kellett volna fejeznie. Mindezektől eltekintve a telekkönyvi feljegyzések ellen a törlési per igénybe vétele annál inkább jogosult, mert bekebele­zés helyett a gyakorlat sok esetben tkkvi feljegyzést alkalmaz. Az ily felcserélés helytelensége nyilvánvaló és arra mutat, hogy a gyakorlat az alapfogalmakkal nincs eléggé tisztában.3) A telekkönyvi feljegyzések rendeltetése egyedül az, hogy általuk a telekkönyvben nyilvánossá tétessenek oly körülmények, melyek a nyilvánkönyv tárgyát képező ingatlanokra, azok tulaj­donosaira, a telekkönyvbe bekebelezett vagy előjegyzett jogokra s ezen bekebelezések vagy előjegyzések által jogosított felek szemé­lyes viszonyaira, különösen pedig a vagyonkezelés korlátozására vonatkoznak. Minélfogva szabályt képez, hogy tkkvi feljegy­zés által jogokat szerezni, jogokat megváltoztatni és jogokat elenyésztetni nem lehet. E szabály ellenére mégis azt látjuk, hogy a rangsorozat át­engedése, valamint az utóöröklési jog biztosítása stb., nem beke­belezés, hanem feljegyzés alakjában foganatosittatik, holott ily esetekben határozottan jogszerzésről van szó, melyet bekebelezés által kellene foganatosítani. Tekintettel arra is, hogy a telekkönyvi feljegyzések a tkkvi bekebelezésekkel gyakran össze zavartatnak, részemről minden oly esetben megengedhetőnek tartom a törlési per igénybe véte­lét a telekkönyvi feljegyzések ellen, midőn a más személyek érdekében kieszközölt feljegyzés által a nyilvánkönyvi jogtulajdo­nosa magát terhelve érzi és eredeti érvénytelenséget panaszol, vagy azt vitatja, hogy a tkkvi feljegyzéssel biztosított jog megszűnt. E véleményem nyilvánításában nem arra helyezem a súlyt, hogy az örökösödési eljárásról szóló törvény 79 végpontja sze­rint bizonyos telekkönyvi feljegyzések peres uton is megtámad­hatóknak jeleztetnek i bár innen az általános következtetés szinte levonható >, hanem arra, hogy a telekkönyvi feljegyzések peres uton való megtámadhatlanságának tana teljesen téves. A telekkönyvi rendt. 142—147. ij§.-ban megállapított felfo­lyamodási jogorvoslatot a törlési per mint további mód egészíti ki, mert a felfolyamodás csakis az alaki sérelmek orvoslására nyújt lehetőséget, mig a tkkvi rdt. 148—155. §§. alapján igénybe vehető törlési per az anyagi jogot érintő sérelmek elhárítására szolgáltat eszközt. Ha ki volna zárva az, hogy telekkvi feljegyzések által egye­sek anyagi joga sérelmet nem szenved, ugy indokolni lehetne a jogorvoslat korlátozását, de miután a telekkönyvi feljegyzés alap­jául szolgáló okirat érvénytelensége, hamis volta, valamint a fel­jegyzéssel biztosított jog megszűnte, rangsorozat átengedésénél az utóörökösödési, vagy utóhagyományi jogosultságnál, elidege­nítési és terhelési tilalmaknál, elővételi jognál stb. mindég szóba jöhet, ez okból a tkkvi feljegyzések ellen a törlési perut elzárá­sát veszélyesnek és jogfosztásnak tartom. Álláspontom helyességét bizonyítja azon körülmény is, hogy noha a tkkvi rendt. 152 -154. §§-ai büntető bírósági eljárás folytán lj A telekkönyvi hatóságnak a telekkönyvi feljegyzés elrendelése körül tett intézkedése, peres uton hatályon kivül nem helyezhető akkor sem, ha azon intézkedés helvtelen volna (Curia 1891. június 9-én 383. sz. dt. U. f. XXX. 85) 2) Bejegyzés fogalma alatt a bekebelezés, előjegyzés és feljegyzés egyaránt értendők. ") Lásd cikkírónak a telekkönyvi szakközlöny 1895. január 31-ki számában «mikép tüntetendő fel a rangsorozati elsőbbség átengedése a telekkönyvben, feljegyzés által-e vagy bekebelezés alakjában r» cimü értekezését. szintén csak a bek eb e 1 e z és t jelzik érvénytelenithetó'nek, soha eddig kétségbe nem vonatott, hogy tkkvi feljegyzések érvényte­lenítése illetőleg törlése büntető bírósági eljárás utján kieszközöl­hető ne volna. Ha a birói gyakorlat a tkkvi rendts. 152—154. §§-nak szó­szerinti értelmezésétől eltekintett, és a tkkvi feljegyzések törlésé­nek bűntető uton való kieszközlését akadály nélkül megengedte, nincs arra józan ok, hogy a tkvi feljegyzéseknek polgári per uton való érvénytelenítését (törlését) kizárhassa, hiszen a tkvi rdts. 154. §. szerint a büntető bíróság az érvénytelenítés és kitörlés iránt a sértett felet jogosítva van esetleg a polgári per útjára utasítani, és ugy ezen szakasz jogot ad a sértett félnek, hogy a törlési keresetet ily esetben 90 napon belül megindíthassa. A telekkönyvi feljegyzések kiküszöbölése céljából a perut igénybe vétele csak azon esetben látszik kizártnak, ha a feljegy­zés a tkkvi rendt. 104. §. a) pontja alapján a nyilvánkönyvi jog tulajdonosának személyi viszonyaira vonatkozik, mert az ilynemű feljegyzések törlése a személyi viszonyok megváltoztának kimuta­tása mellett perenkivüli uton bármikor szorgalmazható, de ez is csak látszat, mert szabályul csak az szolgálhat, hogy a tkkvi fel­jegyzésnek törlési perrel való megtámadása csak akkor van kizárva, ha a feljegyzés nem a nyilvánkönyvi jog tulajdonosa, hanem idegen személy érdekében rendeltetett el. Elvitázhatatlan, mikép a legtöbb telekkönyvi feljegyzés olyan jellegű, hogy azok kiküszöbölésére a perut igénybe vétele felesle­ges és szükségtélen, mert: 1) ha a telekkönyvi hatóság a telekkvi ügyvitel követelmé­nyeihez képest hivatalból rendel el feljegyzéseket i tkkvi rendt. 125., 133.. 134., 140. stb. §§.) az ily feljegyzések esetleg szükségessé vált kitörlése iránt, annak idején szintén hivatalból köteles in­tézkedni, 2) mert a végrehajtási törvény értelmében elrendeU beke­belezések, előjegyzések és feljegyzések törlése iránt az 1881. LX. t.-c. 45., 141., 231, §-ai eseteiben a végrehajtató bíróságnak szintén hivatalból kell a tkkvi hatóságot megkeresnie, 3) mert a perfeljegyzések törlése, a kereset megszüntetése, elutasítása, vagy egyezséggel történt befejezése esetében a birói végzés, Ítélet vagy egyezség bemutatása mellett a telekkönyvi hatóságnál egyszerű folyamodvány által kérhető stb. Figyelembe veendő azonban, hogy a perenkivüli, illetőleg a kérvényezési ut nem vezet és nem vezethet mindenkor célhoz, mert ha például a végrehajtási iratok elvesznek, eltévednek vagy megsemmisülnek, a végrehajtató bíróság nem lesz többé abban a helyzetben, hogy a terhelt fél kérelmére a telekkönyvben kiesz­közölt feljegyzéseket töröltethesse. Esetleg ugyanily körülmények akadályozhatják a perfeljegyzések kérvényi uton való törlésének keresztülvitelét. Már pedig ha ily esetekben a végrehajtató vagy perfeljegyzés esetén felperes, a telekkönyvi feljegyzés törlésének megengedése iránt nem nyilatkozik, vagy elhalálozása, eltűnése stb. miatt nem nyilatkozhat, nem marad más hátra, mint az ily feljegyzéseknek peres uton való megtámadása. A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy telekkönyveink a legrégibb időről telve vannak oly feljegyzésekkel, melyeknek perenkivüli uton való törlése lehetetlen, s melyeket a közforga­lom és hitel kárára a telekkönyvekben csak azért kell tűrni, mert az eddigi téves birói gyakorlat a tkkvi feljegyzéseknek peresuton való megtámadását meg nem engedte. A sérelmek minőségét és mérvét az életből vett pár példá­val világosítom meg. 1) A. javára 150.000 frt kölcsöntőke erejéig zálogjog van a Bp 304. sz. tjkvben bekebelezve. A jelzálog (ingatlan i tulajdonosa B., építkezni kívánván, egy pénzintézettől 300,000 frtot építkezési kölcsönt kér. A pénzintézet a kért építkezési kölcsönt megszavazza azon feltétellel, ha az előbbi hitelező A. rangsorozati elsőbbséget enged. B. ingatlan tulajdonos A. hitelezőhöz fordul és nyilvánvalóvá teszi, hogy a 300,000 • frtos építkezés az ingatlan értékét fogja emelni. A. ennélfogva I kiadja az elsőbbségi engedélyt. A pénzintézet ez alapon a meg­I szavazott 300,000 frtnyi építkezési kölcsönt a telekkönyvben A., követelését előző elsőbbséggel bekebelezteti (az elsőbbség átenge­' dés szokott módon feljegyeztetve lett), azonban a kölcsönt nem I folyósítja, mert B. ellen más jogcímből eredő követelése van. A. ily körülmények közt érvényteleníteni kivánja a feltételhez kötött elsőbbség átengedést, eddig azonban a tkkvi feljegyzések peres uton való megtámadhatlanságának tévtana által a törlési per meg­indításában akadályozva volt. 2) A hitelező a nem tőle, hanem hasonnevű egyén által ki­állított elsőbbségi átengedésre vonatkozó feljegyzést kiván érvény­teleníteni. A telekkönyvi rendt. 148—155. tj§-nak betűszerinti raa­! gyalázata a törlési per meginditásától visszatartja. 3) V. telekkönyvi tulajdonos nem kap kölcsönt, mert a jel­; zálogul felajánlott ingatlant egy 1860 évben indított és helytele­nül feljegyzett tulajdoni per akadályozza. A per beszünt, mert azt a felperes letette, de a periratok elvesztek, a birói végzés el­égett stb. Örvendek ha az előadottakkal az eddigi birói gyakorlat helytelenségét, tarthatatlanságát és e gyakorlat megváltoztatásá­! nak feltétlen szükségességét kimutattam. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom