A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 11. szám - A tulajdon megsértésének kérdéséhez. Felelet - A jogegység és a temesvári kir. tábla

A JOL) abból a szempontból is, hogy módjában áll az igazságügyi kormányzatnak különböző okokból esetleg egyes vidékeket előnyben részesíteni, hatósági jogokkal felruházni. Felemiitette a minister, hogy a polgári törvénykönyv előkészítése ügyében bizottságot fog összehívni és azt mult év október hava óta sem hívta össze, tehát méltán aggódhatunk e kérdés megvalósulása iránt. A perrendtartásra vonatkozólag is tétetett ígéret, hogy az általános perrendtartás készülőben van és mégis a perek jelentékeny, bár számbelileg csekélyebb része az írásbeli' eljárás alapján intéztetik el ma is. Kilátásba helyezte a minister a fegyelmi törvényt, az ügyvédi és birói vizsgáknak egységes alapon való szabályozását, s bár ezeket rendkívül sürgősnek jelezte, nem történt e tekintetben semmi sem. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt van az ügyvédi rendtartás kérdése, a melyre szintén készült javaslat és az ki is adatott az ügyvédi kamaráknak megbirálás végett, még sem terjesztetett e Ház elé e tárgyban törvényjavaslat. A büntető törvény módosítására vonatkozó javaslat is évek óta be van nyújtva, tárgyalás alá még sem kerül. Erre is égető szükség van A katonai büntetőtörvénynek középkori szelleméről, az ügyviteli szabályzat rendelkezéseinek elhanyagolásáról és a birói függetlenségről beszélt hosszabban s végül az ujabb bélyeg-törvényre, — mely megsulyositotta a perlekedő felek helyzetét, — hívja fel a minister figyelmét. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalonO A március g-iki ülésnek folytatása f. hó 9-én. Szivák Imre szeretné, ha a kormány által összehívott kodifikáló bizottság működése közelebb hozatnék a nyilvánossághoz, az által, hogy működéséről időnként a kormány jelentést tétetne. (Helyeslés balfelőü A reformtörvényekre, a kir. táblák decentralizációjára és a vizsgálóbírói intézmény ujjáalkotására vonatkozólag oda irányul a kívánsága, hogy az igazságügyi kormány tájékozzon az iránt, hogy azok a nigy célok, melyeket a reformokhoz kötöttünk, mennyiben valósultak meg, mennyiben változtatták meg egész jogéletünket. A magyar polgárosított határőrvidék biriok- és jogviszonyainak a rendelkezéséről konstatálja, hogy az 1873: XXIX. t.-c-nek sikerült közjogilag és közigazgatásilag rendezni az ottani viszonyokat, de magánjogilag nem érte el célját, egyáltalán nincs értelme annak, hogy az ottani feudalisztikus maradványokat fentartsuk Az 1881. XXIV. t.-c.-nek legsérelmesebb 25. és 26. §§. eltörlendők, a tulajdonjogok eszméi hányadokban met;állapitandók és a még fennálló házközösségek is megszüntetendők. Kéri az igazságügyministert, hogy ez iránt lehetőleg még ebben az országgyűlésben terjeszszen elő törvényjavaslatot. Addig is. míg ez lehetséges lesz, kéri a kormányt, hegy a telekkönyvi törvénynek a tényleges birtokosról szóló rendelkezésének hatályát a határőrvidékekre is terjeszsze ki. A költségvetést elfogadja. Erdély Sándor igazságügyminister: Igazságügyünk jelentéséről rövid, de általános képet kiván nyújtani. Foglalkozni fog tehát az utóbbi években életbeléptetett reformokkal s e reformok eredményeivel, melyek támpontot fognak nyújtani annak megítélésére, közeledünk-e a legfőbb elvhez : a jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatáshoz. Alig hogy a táblák decentralizációját s a külön vizsgálóbírói rendszert életbe léptették, behozták az uj sommás eljárást, a házassági törvényt s most az örökösödési eljárást. Konstatálhatja, hogy e reformoknak üdvös eredményei már is észlelhetők s hogy a kezdet nagy nehézségei már is le vannak győzve. Ezek a törvények az egész vonalon nagy és gyökeres reformokat eszközöltek, melyek megpróbálták az igazságügyi közegeket; de azok kiállották a próbát s a merész tervek minden nagyobb zökkenés nélkül megvalósultak. Az egyesbirósági rendszer behozatalát a következő évtized reformjául jelöli meg s ez a rendszer lehetővé fogja tenni, hogy a birói létszámot apasszuk. Sok panasz merült fel a restánciák miatt is. Ennek okát a lassú eljárásban keresik, pedig az okok nem ott keresendők. Nagyban emelkedett az utóbbi években a perek száma ; igy csak a budapesti járásbíróságnál egy évben 160,000 a szaporulat. Ez is mutatja, hogy átmeneti korszakot él igazságügyünk, nagy nehézségekkel kell megküzdenie. De ö hiszi, hogy győzedelmeskedni fognak a nehézségeken. Mondhatja azt is, hogy igazságügyi adminisztrációnk feladatának teljes magaslatán áll. Igazságügyünk magas nívóját mutatja, hogy 386 járásbíróságunk közül alig 30—35 járásbíróságunk van csak olyan, mely nem áll feladata magaslatán s alig 10 15 törvényszékünk. De a kormány ismeri a bajok okait s azt hiszi, hogy rövid idő alatt azok orvosolhatók lesznek. Szól azután a restanciákról s felolvassa az erre vonatkozó statisztikai adatokat. Tény az, hogy baj van. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy a baj a bíróságokban keresendő, hanem az eljárásban. Meg kell tehát változtatni perrendtartásunkat, mert ismétli, a baj oka az eljárásban s nem a bírósági személyekben keresendő. Konstatálja, hogy a táblán a restancia igen kevés, a kúria azonban még most is a hátralékokkal küzd. Az utóbbi évben nagy javulás mutatkozott a kúriánál is ; ha mértékadóul vesszük az utóbbi évek alatt mutatkozó haladást, egy év alatt talán legyőzik a hátralékokat. Mi ha nem történne meg, a maga részéről is meg fog tenni minden lépést, hogy a baj orvosoltassék. Sok panaszt hallunk a telekkönyvek ellen is. E panaszok sokszor igen is alaposak. De ennek oka nem a bíróság, hanem a telekkönyvek rosszasága A telekkönyvek rosszasságát, melynek egész története van, belátta maga a kormány is és azért hozatott meg a betétszerkesztcsről szóló törvény. Igaz, hogy az eljárás kissé hosszadalmas, de az általános rendezést már nemsokára be fogják végezni. A büntető perrendtartás sürgősségét maga is elismeri s maga is óhajtja azt. hogy a Ház a javaslatot soron kivül tárgyalja. (Helyeslés baloldalról). Örvendetes tudomására hozza a Háznak, hogy az utóbbi években az elitéltetések száma fokozatosan kevesbedik, ellenben nő a fiatal elitélt bűnösök száma. Ez okból ő szükségesnek tartja javitó intézeteink fejlesztését és szaporítását. (Helyeslések.1 Végül a börzebiróságokról szólt s azt fentartandónak véli. Megemlékezve a jövő kodifikacionalis munkálatokról, igen sürgőseknek jelenti ki az esküdtszéki eljárás, a szövetkezetekről s a határőrvidék magánjogának rendezéséről szóló munkálatok gyors keresztülvitelét. ... . . . , Szándékozik az ügyvédség reformját is keresztül vinni. Azonban e reformot nem az ügyvédi rendtartás revíziójában keresi. Az ő intenciója az, hogy az ügyvéd és biró közvetlenül érintkezzenek egymással s együttesen őrizzék ellen a jogkereső közönséget. E reform előmunkálatai már készen vannak s azokat legközelebb a Haz elé terjeszti. . . Issekutz képviselő azt mondta, ő nem teljesítette azon igeretet, hogy Zsitvay királyi törvényszéki elnököt helyéről el fogja mozdítani. Ő azt sohasem igérte. hanem Issekutz vádjaira megígérte, hogy a vizsgálatot meg fogja indítani Zsitvay ellen. Fájdalom azonban, Issekutz a tábja meghívására nem jelent meg. hogy vádjait előadja. így tehát a vizsgálat nem valami nagy eredménynyel fog végződni. Kéri a költségvetés elfogadását. Nyilt kérdések és feleletek. v (Felelet.) A tulajdon megsértésének kérdéséhez. A «Jog folyó évi 8-ik számában egy vidéki ügyvéd, felhozott egy esetet, mely szerint egy népes alföldi paraszt városban az utca kövezete közgyűlési határozat folytán 20—60 cm. magasra felemeltetvén ez által a házaknak falazata majdnem az ablakig eltemetve lett, a kapuk és kerítéssel együtt; az udvar pedig ugy fekszik, mint egy víztartó medence, — s felteszi a kérdést, hogy ez esetben van-e az egyes háztulajdonosoknak kártérítési igényük a várossal szemben, s érvényesithetó'-e birói uton eme igényük eredménynyel ? Részemről — kiindulva ama legfőbb jogi elvből, miszerint senki mások kárával nem gazdagodhatik — azon határozott meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a fenforgó esetben a város eljárása az egyes háztulajdonosok magán érdekeit sértvén, a kártérítés iránti igény jogosult, s az bírósági uton eredménynyel érvényesíthető; mert a közérdek a magánosok összérdekeiből állván az a magánosak érdekeivel ellentétbe soha sem jöhet, s ha az államnak legfőbb kötelessége az egyes polgárok személy- vagyonés becsületbiztonságát megvédeni, egy város sem tehet oly közintézkedést, mely egyes lakóinak vagyoni kárát eredményezné, vagyis suum cuique! ... A közlött esetben mivel sem lévén indokolva az utcának felemelése, mig ellenben az ez által ártérré alakult udvarokban álló házak a bizonyos árveszélynek kitéve lévén: a város eljárása igazságosnak és jogosultnak nem tekinthető, s minthogy a törvény minden igazságtalanság és jogtalanság ellen védelmet nyújt: a város eljárása folytán előforduló és beigazolható mindennemű kár megtérítése bírósági uton érvényesíthető. Ez véleményem a feltett kérdésre nézve! Ocsvay Árpád ügyvéd Szászkabánya. Sérelem.* A jogegység és a temesvári kir. tábla. A kir. Ítélőtáblák szervezését felölelő 1890: XXV. t.-cikket fogadó örömujjongások közé az igazságszolgáltatás legfőbb ékességét és végcélját: az egyöntetűséget szivükön hordó komolyan gondolkozók abbeli aggodalma vegyült, hogy a decentralizált táblák különböző felfogása mellett a jogszabályok alkalmazása nem fog mindig egyöntetű maradni s a jogkétséget fokozó ellentétes határozatok burjánként fogják ellepni az igazságszolgáltatás mezejét. Es hogy ez aggályt a törvényhozó is táplálta: mutatja az idézett törvénycikk 13. §-a, mely a kir. itélő tábláknak oly ügyekben, melyekben törvény szerint, mint utolsó fokú bíróságok járnak el, elvi jelentőségű megállapodásainál felmerülendő ellentétek kiegyenlítőjéül a kir. Curia megfelelő teljes tanácsülését jelöli meg, — bár kissé érthetetlennek tűnik fel, hogy miként határozhasson a Curia oly kérdésekben, melyekben a végső intézkedés joga előle egyébként elzárva és a kir. ítélőtáblák kezeibe letéve vagyon. És a sokak által táplált aggály valónak is bizonyult. Megtörtént ugyan a decentralizáció előtti budapesti kir. itélő táblánál is az, hogy ugyanazon napon tartott ülésben egy tanács az egyik Esterházy grófot tatai, a másik tanács pedig ugyanazt a grófot budapesti illetőségűnek jelentette ki, ámde ezek az esetek csak szórványosan merültek fel és a jogegység, legalább eljárási kérdésekben, meglehetősen meg volt óva és ellentétes elvi jelentőségű határozatok is csak ritkán voltak hallhatók. Mily más a kép most, a decentralizáció után. Az elvi jelentőségű kérdésekben végre is ott van a kir. Curia kiegyenlítő, békéltető szerepe, de a nagy nyilvánosság s eme legfőbb Ítélőszék szine elé nem kerülő 'apróbb-cseprőbb eljárási kérdésekben melyek legtöbbjére azonban világos törvényszabályok intézkednek — az egyes táblák között oly ellentétek mutatkoznak, melyeknek hatását eléggé sinylik azok az ügyvéd urak, kiknek működése nemcsak egy kir. tábla területére szorítkozik. De ez még hagyján végre is, a hány ház, annyi szokás; hanem az már mégis csak * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséged tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszuk, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.