A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 3. szám - A francia törvényjavaslat az ártatlanul elitéltek kártalanításáról

12 A JOG ügyvédi fegyelmi bizottságnak 481/91. sz. ítéletével 16 rendbeli oly fegyelmi vétség miatt fosztatott meg ügyvédi hivatalától, a melyek hazai törvényeink szerint is fegyelmi vétséget képeznek. Azután pedig ezen fegyelmi Ítélet a folyamodó illetékes hatósága által saját hatáskörén belül szabályszerűen hozatott s igy azt ezen ügyvédi kamara sem a bizonyítékok mérlegelése, sem a büntetés kiszabása tekintetében felül nem bírálhatja, hanem ítélt dolog gyanánt kell elfogadnia ; mindezeknél fogva az 1874: XXXIV. t.-c. 3. §-a alapján a felvételi kérelem teljesítését meg kellett tagadni. A m. kir. Curia (1894 dec. 14. 9.379. sz. a.). Tekintve, hogy az a körülmény, hogy kérvényező a Boszniában viselt ügyvédi állásától a szerajevói ügyvédi fegyelmi bizottságnak ítéletével elmozdittatott, egymagában alapul nem szolgálhat arra, hogy a budapesti ügyvédi kamara lajstromába való felvétele iránti kérelme megtagadtassék, mert a most nevezett külföldi fegyelmi bíróság ítéletének hatálya a magyar állam területére nem terjedvén ki, a büntető tvk. 15. §-ában kifejezést nyert elvből fclyóan az illetékes hazai fegyelmi bíróság által újból birálandók el ama tények, melyek alapján folyamodó a Boszniában viselt ügyvédi állásától elmozdittatott s tekintve, hogy kérvényező Boszniába történt eltávozása előtt a budapesti ügyvédi kamaránál volt bejegyezve és visszajövetele után ennek területén lakik s ugyanehhez az ügyvédi kamarához nyújtotta be kérvényét az ügyvédi lajstromba való felvétele iránt: a budapesti ügyvédi kamara választmánya mint a reája ezeknél fogva illetékes fegyelmi hatósága által bírálandó el, hogy az általa Boszniában ügyvédi minőségében elkövetett cselekmények oly természetüek-e, hogy azokért a hazai ügyvédi rendtartás értelmében az ügyvédség gyakorlatától elmozdítandó lenne; miért is a kamara választmányának neheztelt határozata feloldódik s a kamara választmánya utasittatik, hogy az ügyet a kamara fegyelmi bíróságához tegye át s a fegyelmi bíróságnak a fennebb jelölt irányban hozandó határozatához képest kérvényezőnek az ügyvédek lajstromába leendő felvétele tárgyában hozzon ujabb határozatot. Közjegyzői rendtartási ügyekben. A közjegyzői kamarai tisztviselői teendők teljesítésével nemcsak a rendes, hanem a póttagok is megbízhatók, s igy a kamara a titkári állásra póttagot is megválaszthat. A debreceni kir. közjegyzői kamara választmánya (1894, n o v. 16. 425.) Dr. K o v á c h Elek nyíregyházai kir. közjegyző előterjesztésének hely nem adatik, s a kamara 407. sz. határozata érvényében továbbra is fentartatik; mert előterjesztéssel élő dr. Kovách Elek a kamarának közgyülésileg megválasztott póttagja; mert az 1874. évi 35. t.-c. 28. §-a azt határozta meg, hogy a kamara ügyvitele szerint szükséges tisztviselői teendőket ezen tagok teljesítik; de egyáltalában nem mondja azt, hogy a tisztviselői teendőket csupán a rendes tagok teljesitik s azok teljesítésével a póttagok meg nem bízhatók. Midőn tehát a kamara előterjesztéssel élő dr. Kovách Eleket a titkári állásra megválasztotta, a törvény és ügyrendben előirt hatáskörét túl nem lépte és ezért az előterjesztéssel megtámadott 407. sz. határozat érvényében fentartandó volt. A m. kir. Curia (1894. dec. 14. 11,082. sz. a.) a közjegyzői kamara választmányának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Vizjogi ügyekben. Ha valamely engedély nélküli munkálat büntetendőnek találtatván, a kihágást elkövető fél pénzbüntetésre ítéltetett, de a rá kiszabott pénzbüntetés kellő időben közvetlenül tőle be nem hajtatott és a behajtás elmulasztása a hatóságok erélytelen eljárásának tulajdonítható: ügy a pénzbüntetésnek az örökösöktől való behajtása méltányossági szempontból mellőzendő. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. ministemek 1893. évi 60,064. sz. a. F. vármegye alispánjához intézett rendeletében). A hatósági rendelkezés alatt álló vizek használatához a telek tulajdonosának engedélye törvényes jogcimet nem képez, midőn tehát a bérbeadó és bérbevevő között közjegyzőileg megkötött szerződés valamely viznek — a törvény korlátain belül — öntözési célokra való felhasználását megengedi, a tulajdonosi felhatalmazáshoz még hatósági engedély is szükséges. Azon körülmény, hogy a telektulajdonos a hatósági etigedély megszerzését szerzödésszerüleg magára vállalta, de ezen kötelezettségének meg nem felelt: csupán magánjogi követeléseknek s a mulasztásibi származott károsodás megtérítési kötelezettségének képezheti alapját, nem szolgálhat ellenben alapul a kihágást elkövetett egyén felmentéséhez. Pénzbüntetés kiszabásánál a marasztalt fél jóhiszeműsége enyhítő körülménynek tekintendő. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmivelésügyi m. kir. ministernek 1893. évi 58,110. sz. rendeletében). Ha a halászati kihágás miatt folyamatba tett eljárás keretében a kifogott halak fajok szerint meg nem állapittatnak, a halászati törvény 63. §-ának a) pontja alapján büntetés ki nem szabható. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 48,574. sz. rendeletében). Hozzájárulási kérdéseknél, az érdekeltségi kimutatás tartalmának téves volta semmiségi okot képez. (Ily kijelentést tartalmaz a földmüvelésügyi m. kir. ministernek m. évi 31,431. sz. a Z. vármegye alispánjához intézett Ítélete). Oly vízterület, mely nem egy és ugyanazon egyén tulajdonához tartozik, zárt víznek nem tekinthető, s azon a korlátlan halászat meg nem engedhető. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. évi 37,265. sz. a- Cs. vármegye alispánjához intézett ítélete). Engedély nélkül foganatosított munkálatokon ugyancsak engedély nélkül eszközölt változtatások ellen emelt panasz elbírálása esetén, az utóbbi változtatás sorsának eldöntésével egyidejűleg az eljáró vizrendőri hatóság a megváltoztatott törvényes alap nélküli helyzettel szemben is intézkedni köteles. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. ministernek m. évi 26,928. sz. a. K . . . város polgármesteréhez intézett rendelete). Azon körülmény, hogy tanú büntetve volt, magában véoe vallomását aggályossá nem teszi. Zsilipnél- önhatalmúlag történt beszegezése az 1885. XXIII. t.-c. 42. §-ába ütköző kihágást képez. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. ministernek 72,538. sz. a. H. vármegye alispánjához intézett Ítéletében). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Ábrahám Elek e., deési tszék bej. márc. 20., félsz, ápr. 17. csb. dr. Rodolla Gábor, tmg. dr. Farkas János. — Weiszhausz Mór e., nyíregyházai tszéknél bej. márc. 6., félsz. márc. 21. csb. dr. Dicsőfy Sándor, tmg. Fejér Barna. — Wieland Károly e., gyulai tszéknél bej. márc. 9.. félsz. ápr. 2. csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Seiler Endre. — Weisz Hermann e., a szatmárnémeti kir. tszéknél bej. jan. 10., félsz, jan. 30. csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Budaházy Sándor. — Thorma Mihály e., kalocsai tszéknél bej, márc. 30., félsz. ápr. 29. csb. Előd József, tmg. Schilling Ede. — Kohn Sándor e., kecskeméti tszéknél bej. márc. 2., félsz. márc. 7. csb. Kazinczy Lajos, tmg. dr. Mészáros Ferenc. — Schőn B. József s Társa e., nagybecskereki tszéknél bej. febr. 26., félsz. márc. 26, csb. Kiss Sándor, tmg. dr. Pollák Győző. — Flesch testvérek e., a zombori tszéknél bej. febr. 26.. félsz. márc. 27., csb. Fogler Béla, tmg. dr. Pataj Sándor. — Steiner S. M. e., a varasdi tszéknél bej. 1894 dec. 31., félsz. 1895 jan. 8., csb Filip Konrád, tmg. Schlenger Mór. — Becski János e., szegzárdi tszék, bej. márc. 1., félsz, márc. 6, csb. ifj. Závody Albin, tmg. Ujfalusy Imre. — Özv. Klein Auguszta e., szolnoki tszék, bej. febr. 16., félsz. márc. 12., csb. a szolnoki tszéki jegyző, tmg. dr. Mandel Ignác. — Brankovics Sándor e., karánsebesi tszék. bej. márc. 18., félsz. márc. 26., csb. Kelemen András, tmg. Nóvák Gyula. — Klein Sándor e., debreceni tszék, bej. febr. 27., félsz, márc. 20., csb. dr. Vass Antal, tmg, dr. Márton Károly. — Krausz Ármin e., szegzárdi tszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 13., csb. ifj. Závodi Albin, tmg. dr. Steiner Lajos. — Boronkay Kornél e., bpesti keresk. s váltó tszék bej. feb. 28. félsz. márc. 28. csb. Kazacsay Dezső, tmg. dr. Springer Ferenc. Lili János e., a pécsi tszék bej. feb. 23. félsz. márc. 13. csb. Geiger Dezső, tmg. dr. Toldy Béla. — Friedmann Terézia e., a szolnoki tszék bej. feb. 12. félsz. márc. 11. csb. Nészáros Dániel tmg. dr. Vajda Soma. Bergmann József e., bpesti tszék. bej. feb. 14. félsz. márc. 6. csb. Hajdú Imre, tmg. Büchler Simon. Pályázatok: Az a.-járai jbságnál aljegyzői állás jan. 27-ig. A temesvári tszéknél jegyzői állás jan. 27-ig. — A szolnoki jbságnál a 1 b i r ó i állás jan. 27-ig. — A marczali jbságnál jegyzői, illetve a 1jegyzői állás jan. 27-ig. — A szigetvári jbságnál jegyzői, illetve aljegyzői állás jan. 27-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél két jegyzői állás jan. 27-ig. — A csurgói jbságnál j e g y z ő i, illetve aljegyzői állás jan. 27-ig. — A nezsideri jbságnál jegyzői állás jan. 27-ig. — A pozsonyi kir. ítélőtábla területén 7 joggyakornoki állás jan. 29. A n.-atádi jbságnál jegyzői állás jan. 28-ig. — A nyíregyházai tszéknél jegyzői állás jan. 28-ig. — Az oravicabányai jbságnál jegyzői állás jan. 28-ig. — A csíkszeredai jbságnál j á r á s b i r ó i állás jan. 28-ig. — A temesvári kir. tszéknél b i r ó i állás jan. 28-ig. — A n.-szebeni tszéknél jegyzői állás jan. 28-ig. — Az aradi jbiróságnál a 1 b i r ó i állás jan. 30-ig. — A deési tszéknél aljegyzői állás jan. 30-ig. — A huszti jbságnál albirói állás jan. 30-ig.— A n.-váradi jbságnál a 1 bi r ó i állás jan. 30-ig. — A zombori tszéknél albirói állás jan. 30-ig. — A szatmár-németii tszéknél aljegyzői állás jan. 30-ig. — A zombori tszéknél jegyzői állás jan. 30-ig. — A szabadkai tszéknél jegyzői állás febr. 1-ig. — A mezőtúri jbságnál albirói állás febr. l-ig. — A n.-kikmdai jbságnál albirói állás febr. l-ig. — A mezőkövesdi jbságnál albirói állás febr. l-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.