A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 29. szám - Kiadatási eljárás

116 A JOG változást, ezekre nézve határozottan kimondja, hogy az ezekben a szakaszokban megállapított illetékösszegek «e 1 s ő bírósági h a t á r o z a t o k t ó 1», «az elsőfokú bírósági itélettó'l járnak*; ugyancsak a mondott törvénynek 11., 12. és 13. §§-ai pedig az illetéki díjjegyzék 48. tételének D) pontjában tárgyak ama illetékeknek szintén leginkább mérve és a kiszabásának módozatai tárgyában intézkedik, fentartva azt, hogy az itt tárgyalt illeték csak a márjoger őssé vált «v égitélettől kiszabás alapján készpénzben fizetendő*; míg végre ez a törvény 14. §-ában azt mondja, hogy «a bíróságnak 8., 9., 11., 12., 13., §-okban fel nem sorolt egyéb határozatai tekintetében a bélyeg- és illetékszabályok rendelkezései érintetlenül maradnak*. Ezzel a törvénynyel tehát az illetéki díjjegyzék 48., 49., 73. és 74. tételeinek a fennebbi indokolásban elmondott rendelkezései meg nem változtattak. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy : ha ugyanabban a kérdésben hozott I., II., és III. bírósági határozatok eredeti kiadványai, mint mellékletek, bélyegköteles beadványhoz csatoltatnak: eme bírósági határozatok eredeti kiadványai mint mellékletek közül csak az a határozati eredeti kiadvány nem esik mellékleti bélyeg alá, mely után az illeték, az illetéki díjjegyzék 48. tételének A) B) és C) pontjai értelmében bélyegjegyekben, vagy ugyanazon díjtétel D) pontja értelmében közvetlen fizetés által lerovatott. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1895. évi június hó 27. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1895. évi július hó 1. napján tartott teljes tanácsülésében. 62. számú döntvény. «Abban az esetben, ka a felek részére az általuk befizetett illeték és a tőlük beszedett késedelmi kamatok visszatérittetnek s a visszatérített illeték után a bélyeg- és illetékszabályok i43. §-a értelmében kamattérítés adandó, van-e feleknek igényük a visszatérített késedelmi kamatok után is kamattérítésre ?v> (1892. évi 12,598/92. számhoz.) Határozat: Abban az esetben, ha a felek részére az általuk befizetett illeték és a tőlük beszedett késedelmi kamatok visszatérittetnek, s a visszatérített illeték után, a bélyeg- és illetékszabályok 143. §-a értelmében kamattérítés adandó, — a feleknek csak akkor van igényük késedelmi kamatok cimén visszatérített összegek után kamattérítésre, a midőn a kir. kincstárnak késedelmi kamat beszedéséhez joga nem volt. Indokok: A jelen döntvény alapjául szolgáló esetekben az a vitás kérdés merült fel, vájjon késedelmi kamatok visszatérítése esetében van-e helye ezen kamatok után is kamattérítésnek? Ennek a kérdésnek helyes megoldása okvetetlenül szükségessé teszi annak a megkülönböztetésnek előrebocsátását: vájjon a kir. kincstár azoknak a kamatoknak beszedésére, melyeket késedelmi kamatok cimén tényleg felvett, jogosult volt-e, vagy sem ? Mert midőn a kir. kincstár ezeket a kamatokat azon a törvény által megengedett jogcímen szedi be, hogy miután az adós kincstári tartozása lejáratszerű befizetésének elmulasztása által a kincstárnak a tőle elvont haszonban kárt okozott, ezt a késedelme által előidézett kárt megtéríteni tartozik. E részben nem tehet különbséget az a körülmény, hogy az illeték, melynek késedelmes befizetése után késedelmi kamat szedetett, jogerős volt-e, vagy sem, illetve, hogy az eredetileg kiszabott és esedékessé vált illeték később felebbezési úton leszállittatott, és így a felmerült illetékkülönbözetre vonatkozólag már befizetett késedelmi kamat visszafizetésének kérdése áll elo; — mert a késedelmi kamat az adós fél fizetési késedelmében találja jogszerű alapját; tehát a késedelmi kamat szedésének jogosultsága mindenkor arra az időpontra vezetendő . vissza, a melyben a késedelem felmerült. Az ebben az időpontban illetékköteles félnek fizetési késedelmét nem enyhíti vagy nem enyésztetheti el az a körülmény, hogy az eredetileg kirótt illeték a fél részéről érvényesített megtámadás következtében leszállittatott; mert az eredetileg kirótt illeték befizetésének a követelésére a kincstárnak a lejáratkor clvitázhatatlan joga volt; ennek a jognak megfelel az adós részén az a kötelezettség, hogy a tartozás lejáratakor a fizetést teljesítve, mit ha nem tesz, saját mulasztásának kell tulajdonítania a késedelmi kamatok fizetésének kötelezettségét is. Ha tehát a kir. kincstár ily címen késedelmi kamatot beszedett, utóbb azonban azokat visszafizette ettől a kamattól kamattérítésnek helye nem lehet. De előfordulnak esetek, melyekben a kir. kincs ar ugyan késedelmi kamat cimén bizonyos összeget beszed, 4 nelkul, hogy a fél tényleg fizetési késedelemben lett volna, illetve, hogy annak illetékkötelezettsége törvényszerű alappal bírt volna: ily esetben kétséget nem szenved, hogy nemcsak ez az illetéktelenül beszedett összeg, mely késedelmi kamat természetével tényleg nem bír, a félnek visszatérítendő, hanem a kir. kincstár a félnek teljes kárpótlással is tartozik, illetve a visszafizetett késedelmi kamatok után is kamattérítést köteles adni. A jelen döntvény alapjául szolgáló ügyekben az történt, hogy a pénzügyi közigazgatási hatóságok az illetéki szabályok 143. §-ában megengedett illetékvisszatéritésen, illetve kamattérítésen kivül a feleknek késedelmi kamatok is térittettek meg és ezen az alapon merült fel az a vitás kérdés: vájjon van-e a félnek igénye ezektől a késedelmi kamatoktól is kamattérítésre ? Az előre bocsátottak szerint abban az esetben, ha a pénzügyi közigazgatási hatóságok által késedelmi kamatok visszautalványoztattak, ily kamat visszafizetése után további kamattéritésnek helye nem lehet. Azonban azokban az esetekben, midőn késedelmi kamat cimén oly összegek szedettek be a kir. kincstár által, melyeknek alapjául fizetési késedelem tényleg nem szolgált, nem csak a tartozatlanul befizetett késedelmi kamat, hanem ennek kamatja is megtérítendő. Mert ily esetben nem csak a fentebb idézett 143. §. értelmében kötelezett megtérítés, hanem a károsult félnek teljes kárpótlás azért a haszonért is, melyet féltől a kir. kincstár az által vont el, hogy a késedelmi kamat czimén törvénytelen követelést érvényesített és ezt a kamatot be is szedte. Ezekből az indokokból és mert az illetéki törvények és szabályok hivatalos összeállításának 143. §-a késedelmi kamatok kamatjainak megtérítése iránt intézkedést egyáltalában nem tartalmaz, de ily célzat ennek a törvényszakasz intézkedéseinek nem tulajdonitható, ki kellett mondani, hogy: abban az esetben, ha a felek részére az általuk befizetett illeték és a tőlük beszedett késedelmi kamatok visszatéritteknek, s a visszatérített illeték után a bélyeg- és illetékszabályok 143. §-a értelmében kamattérítés adandó, a feleknek csak akkor van igényük késedelmi kamatok cimén visszatérített összegek után kamattérítésre, a midőn a kir. kincstárnak késedelmi kamat beszedéséhez joga nem volt. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1895. évi június hó 27. napján tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1895. évi július hó 1. napján tartott teljes tanácsüléséből. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését megváltoztatja, mert a községi vagyon elidegenítésére vonatkozó határozatnak, illetve az adásvételi jogügyletnek a törvényhatóság által leendő jóváhagyása nem tekinthető a törvény által előirt oly hatósági eljárásnak, mely a per megindithatásának feltétlenül szükséges előfeltételét képezvén, annak hiánya az egész eljárás és az Ítélet megsemmisítését vonhatná maga után s így ezen esetben az 1893. évi XVIII. t.-c. 27. §.-ának 1. pontjában alkotott pergátló kifogás sikerrel nem érvényesíthető: ugyanazért az elsőbiróságot a felhozott pergátló kifogás elvetésével törvényszerű eljárásra utasítani kellett. (1895. E. 13. szám.) Ugyan igy határozott a törvényszék az 1895. E. 14. számú ügyben, kimondván, hogy valamely számadásnak gyámhatósági jóváhagyása s a számadásból származó követelések gyámhatósági megállapítása szintén nem tekinthető a törvény által előirt oly hatósági eljárásnak, mely a per megindithatásának feltétlenül szükséges előfeltételét képezné. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Traiber A. V. e., szegzárdi tvszék, bej. aug. 21., félsz. aug. 2-L, csb. ifj. Závody Albin, tmg. dr. Moldoványi István. — Nyerges Cserháti Dávid e.. kalocsai tvszék, bej. aug. 30., félsz, szept. 28., csb. dr. Simon József, tmg. Sándor Imre. — Rubin Salamon e., szegedi tvszék, bej. aug. 21.. félsz, szept. 21., csb. Steingasner Ákos, tmg. Pálfy Sándor. — Rubin Salamonné e.. szegedi tvszék, bej. aug. 21., félsz, szept. 21., csb. Steingassner Ákos, tmg. Pálfy Sándor. — Kosik Lajos e., szolnoki tszék, bej. aug. 26., félsz, szept. 25., csb. Lázár Sándor, tmg. dr Bozóky Árpád — Rázgha Lajos e.. pozsonyi tvszék, bej. szept. 10. félsz. —, csb. Vladár István, tmg. dr. Neumann Mór. — Jutkovics Hermann e , beregszászi tszék, bej. aug. 0., félsz. aug. 19. — Klein A. és társa e.. bpesti keresk. és váltótvszék. bej. aug. 19., félsz, szept. 19., csb. dr. Reichard Zsigmond, tmg. dr Szirotka Kálmán. — Fleischer és Kovács e.. bpesti keresk. és váltótvszék, bej. aug. 19., félsz, szept. 19., csb. dr. Istvánffy Lajos. tmg. dr. Hecht Ernő. Pályázatok : A pécsi tvszéknél két b i r ó i áll. jul. 29. — A nagyenyedi jbiróságnál albirói áll. jul. 29. — A nagy-kikindai tvszéknél bírói áll jul. 29. — A szegedi tvszéknél bírói áll. jul. 31. — A deési tvszéknél jegyzői áll jul. 81. — A temesvári jbiróságnál két albirói áll. jul. 31. — A zombori jbiróságnál albirói áll. jul. 31. — A tornallyai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 31.