A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 4. szám - Kihallgatható-e mindkét fél eskü alatt? 2. [r.]
JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 4. számához. Köztörvényi ügyekben. Ha az eladott ingatlan vételára fejében csupán a bekebelezett terhek átvállalása köttetik ki, s ezen terhek összege az ingatlan értékénél csekélyebb, a vevő az ezt meghaladó érték erejéig ajándékozottnak tekintendő, s azért ezen érték erejéig a vevő felel az eladónak az adásvétel létrejöttekor fennállott azon adósságaiért, melyek ettől be nem hajthatók. (A m. k r. Curia 1994. évi december hó 14-én 10,964/893. sz.) Ha áruért nem készpénz, hanem más áru adatik oly kikötéssel, hogy az adott áru bizonyos idö alatt visszavásárlandó, ez nem adásvételi ügyletet, hanem zálogszerződést képez ; a ki tehát a visszavásárlási joggal terhelt árukat a keresk. törv. 305. és 306. §-ainak figyelmen kivül hagyásával eladja, a visszavásárlásra jogosított részére kártérítéssel tartozik. (A m. kir. Curia 1894. dec. 6-án 1,711. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az »Elsö ' szó mint cégtoldat bejegyzése iránt előterjesztett kérelemnek, ha az illető vállalat nem mint első jelentkezik, hely nem adható, tekintve, hogy a kereskedő által a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére a ker. tv. 11. §-a értelmében használható cégtoldatnak az 1884 : XVII. t.-c. 58. §-ában megkívánt lényeges kelléke, hogy a használni kivánt toldat az üzleti viszonyoknak és a valóságnak megfeleljen. A gyáripar fogalmának nem feltétlen kelléke az, hogy az ott elöállitott iparcikkek elemi erővel hajtott gépek segítségével készüljenek. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1894. június 8. 43.875. sz. a.) Ezen kérvény folytán a f. évi 40,867/94. sz. a. iktatott jegyzőkönyv érdemleges elintézéséül a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének XII. kötet 134. lapján bejegyzett »Magyar vegykészitményü papírgyár Sz. Mór«, németül: »Ung. Fabrik chemisch práparirter Papiere Sz. Mór« cégnél (V. ker., Kálmán-utca 12. sz. a.) az eddigi magyar és német cégszövegeknek megszűnése mellett az új cégszövegnek magyarul így: »Első magyar vegykészitményü papírgyár Sz. Mőr«, németül így : »Erste ungar. Fabrik chem. práp. Papiere Sz. Mór« az eddigi cégjegyzési módozatnak épségben tartása mellett bejegyeztetni rendeltetik stb. Ugyanaz (1894 július 27. 55,2í8. sz. a) az »Első magyar vegykészitményü papírgyár Szi. Mór« cég bejegyzése tárgyában folyamatba tett perenkivüli eljárásban a 43,875/94. sz. végzés folytán eszközölt cégbejegyzés ellen Szász Róbert miniszteri osztálytanácsos, mint a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő ministeri biztos által beadott előterjesztésnek a kir. törvényszék helyt nem ad és mint törvényes időben beadott felfolyamodást a vonatkozó összes ügyiratok kapcsán a kir. ítélőtáblához felterjeszti. Mert a k. t. 11. §-a értelmében a kereskedőnek szabadságában áll cégénél oly toldással élni, mely a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál, mely toldás úgy a dolog természete, valamint az 1884: XVIII. t.-c. 58. §-ának intézkedései szerint csak olyan lehet, mely a valóságnak megfelel. Folyamodó a 40,867/94. sz. a. felvett jegyzőkönyvhez csatolt Magyarország és Horvát-Szlavóniában létező 20 kereskedelmi és iparkamara által kiállított bizonyítványokkal kellően igazolta, hogy Magyarországon vegykészitményü papírgyár nem létezett akkor, a mikor a cégtoldat bejegyzéséért folyamodott és igy az »első magyar« jelzésre igényt tarthat. Az iparkamarák kétségen kivül hivatva vannak a bemutatott, ehhez hasonló bizonylatok kiállítására és igy a bizonyítványok közokiratokat képeznek és a kir. törvényszék ezekkel szemben az előterjesztéshez becsatolt hírlapi hirdetményt, mely különben még azt sem tünteti ki, hogy a nyilatkozó R. Simon hol lakik és a hirdetményben körülirott gyár hol van felállítva, figyelembe nem vehette. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által 1,045/94. sz. alatt kiállított bizonyítványban ki van emelve, hogy Sz. Mór az első, a ki vegykészitményü papirt gyárilag állit elő, míg Sch. Józsefnek ilyszerü üzlete a gyárforgalomnak meg nem felel ; ezek szerint a kir. törvényszék folyamodónak a valóságnak megfelelő toldás bejegyzését meg nem tagadhatta és ennek bejegyzését Budapest, 1895 január hó 27-én. elrendelte, követve ezen ügyben is a kir. ítélő tábla által 4,218/93. v. sz. alatti határozatával helyeselt eddigi eljárását. A budapesti kir. Ítélőtábla (1894 szeptember 25. 3,700. sz. a.) az elsőbiróságnak 43,875. sz. végzését megváltoztatja, Sz. Mór ama kérelmének, hogy a magyar vegykészitményü papírgyár Sz, Mór szöveggel bejegyzett cége: »elsö magyar vegykészitményü papírgyár Sz. Mór« új szöveggel jegyeztessék be, helyt nem ad s a kir. törvényszéket ehhez képest a megfelelő intézkedésre utasítja. Indokok: A felfolyamodó által 1. sz. a. csatolt okiratból, melyet a budapesti kereskedelmi és iparkamara saját hatáskörébe tartozó tényekről állított ki, kitűnik egyrészt az, hogy az indigó másoló papir a folyamodó gvárüzeméhez tartozó vegykészitményü papíroknak egyik faját képezi, másrészt az, hogy Sch. József a főváros területén ily indigó másoló papir készítésével 1891. évi június 13. óta fennálló ipartelepén foglalkozik, mig folyamodó Sz. Mór vegykészitményü papírgyára csak 1893, évi december hóban létesült. Tekintve, hogy a kereskedő által a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére a k. t. 11. §-a értelmében használható cégtóldatnak az 1884. évi XVII. t.-c. 58. §-ában megkívánt lényeges kelléke az, hogy a használni kivánt toldat az üzleti viszonyoknak és a valóságnak megfeleljenek ; tekintve, hogy a fenforgó esetben bejegyeztetni kért »elsö magyar« toldat folyamodó iparágára vonatkoztatva azt jelentené, hogy folyamodó az első, a ki Magyarországon a vegykészitményü papíroknak, tehát az indigó másoló papírnak is előállításával gyárilag foglalkozik ; tekintve, hogy ez az indigó másolópapírra nézve nem felel meg a valóságnak, mert az előadottak szerint Sch. József Magyarországon ily papir készítésével már régebben foglalkozik; tekintve, hogy a hivatkozott iparkamarai bizonyítványnak az a tartalma, hogy Sch. József az indigo-papirt csupán kézi erővel késziti, a dolog lényegén nem változtat, mert a gyáripar fogalmának nem feltétlen kelléke az, hogy az ott előállított iparcikkek elemi erővel hajtott gépek segítségével készüljenek : mindezek alapján az »első magyar« cégtoldat bejegyzése iránt előterjesztett kérelemnek helyt adni nem lehetett. A m. kir. Curia (1894 deeember 19. 1,723. sz. a.) a másodbiróság végzése abban az értelemben, hogy az eddig bejegyezve volt cégszöveghez csatolt és bejegyeztetni kért ennek a további jelzőnek: »Első« bejegyzése nem engedtetik meg, — indokainál fogva helybenhagyatott. Alperes vevő a megrendelése folytán szállított áru minősége elleni kifogásait legalább általánosságban megjelölvén, az ekként történt rendelkezésre bocsájtás folytán felperes eladó tartozik bizonyitani azt, hogy az áru a kikötött és törvényes feltételeknek megfelel. A megrendelt trieurnek az átvétel után következő 7-ik napon, az augusztus havában átvett vetögépnek, ennek megvizsgálása csak a vetés idején levén eszközölhető s igy kötelező is, szeptember 7-én történt rendelkezésre bocsátása kellő időben eszközöltnek tekintendő. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság (1893 január 19. 2,175. sz. a.) dr. Berger Rezső ügyvéd által képviselt D. és S. cég felperesek dr. Kopitl Miksa ügyvéd által képviselt W. Adolf alperes ellen 460 frt és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta : Alperes köteles a 160 frt tőkét stb. felperesnek megfizetni. Indokok : Felperes arra alapítja keresetét, hogy alperes nála egy sorvetőgépet és egy trieurt rendelt még 1888 április 17-én, mely gépek közül a trieur 18ö8 május 24-én, a sorvetőgép pedig 1888 aug. 17-én adatott fel alperes címére s mely gépek alperes által átvétetvén, azok 460 frtban megállapított vételárát alperes megfizetni köteles. Alperes nem vonta kétségbe, hogy a keresethez csatolt könyvkivonatban jelzett gépeket megrendelte és átvette, sőt azt sem tagadta, hogy azokat megpróbálta, tagadta azonban, illetve azt adta elő. hogy a kereseti követelés tárgyát képező gépeket nem találta megfelelőknek, azokat ennek folytán kellő időben rendelkezésre bocsátotta a felperes cégnek. Minthogy azonban a jelen esetben a k. t. 346. §-ának határozatai nyernek alkalmazást tekintet nélkül arra, vájjon a vevő kereskedő-e vagy nem, vájjon a vétel a vevő vagy csupán az eladó részéről képez-e kereskedelmi ügyletet; más részről a kellő időbeni értesítés feltételét képezvén