A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 51. szám - A házasság érvénytelenségének jogi következményei és a vélt házasság

371 is jobban megfelel, mint az a nézet, a mely vádlottakat a btkv. 254. §-a alapján büntetné azért, hogy a gyermeknek családi állását megváltoztatták, és azon felöl büntetné őket a 409. §. alapján is azért, mert a családi állásnak megváltoztatását oly módon eszközölték, a mely a 400. §-nak rendeletét sérti, de ez által a mód által más jogot, mint a gyermekeknek családi állását nem sértették; a törvény pedig a btkv. 254. §-a alapján rendeli büntetni és az ebben a íj-ban meghatározott büntetéssel sújtja azt, a ki valamely gyermeket bármely módon családi állásától megfoszt, vagy ezt az állását változtatja. Egy rókáról két bőrt húzni nem lehet. Ez ugyan nem tudományosan hangzik, de igaz. Különben azt mondottam csak, hogy azt hiszem, hogy a bíróságoknak van igaza. Az ellenkező nézettől minden jogosultságot megtagadni nem akarok. A kérdés azon fordul meg, miben találjuk a btkv. 400. §-ának tárgyát; ha ennek a tárgya a materialis közokirathamisítás tárgyával azonos; ha a 400. £-nak közvetlen tárgya a közokirat s jogtárgya a köziratokhoz fűződő közbizalom, a publica fides, akkor épen a halmazatnak, a többségnek általam formulázott s helyesnek tartott ismérve alapján, a bűntett többséget nem lehet tagadni s el kell ismerni. A gyermek családi állásának, az egyéni érdeknek megsértése nem absorbeálhatja a közérdeknek, a közokiratokhoz fűződő társadalmi érdeknek a cselekményben rejlő közvetlen megtámadását és megsértését. Büntetőjogilag külön és önálló két jogsértésnek fennforgása többséget állapit meg, máskülönben az egyik jogsértés büntetlen marad, és megsértjük az elvet, a mely szerint, «nunquam pluria delicta concurrentia faciunt, ut unius impunitas detur». Azért a materialisközokirathamisitás önálló büntetőjogi jelentőségét nem veszti el azért, mert csak eszközül szolgál más bűntett elkövetésére. De a 400. §-nak intellektuális közokirathamisitása is halmazatban állhat más büntettél, habár csak eszközt képezett az utóbbinak elkövetésére. A ki p. o. kieszközli, hogy tényleg élő neje elhunytnak vezettessék be az anyakönyvbe s ekként igazolván előbbi házassági kötelékének megszűntét s özvegy állapotát, uj házasságra lép, nem csak a '2bl. §-ba ütköző kettős házasságban, hanem a 400. §-ban meghatározott közokirathamisitásban is bűnös, s mindkettőért bün tetendő, mert a btkv. 251. §-a nem terjed ki a férjes nő ellen az elhalálozás valótlan tényéuek az anyakönyvbe bevezetése által elkövetett jogsérelemnek is megtorlására. Az én nézetem tehát azon alapszik, hogy a btkv. -400. §-ának közvetlen jogtárgya az egyeseknek az a joga, hogy jogaik vagy jogviszonyaik lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok közokiratokba be ne vezettessenek. Ebből kiindulva pedig kétségtelen, hogy a fennforgó esetben csak egy sérelem forog fenn: a gyermek családi állásának megsértése. (Vége köv.) A házasság érvénytelenségének jogi következményei és a vélt házasság. Irta: dr. TÓTH GÁSPÁR bpesti ügyvéd. A semmis házasság érvénytelenségének jogi következményei annak megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után1, a megtámadható házasság érvénytelenségének jogi következményei pedig annak megtámadás után történt megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása, megszűnése után pedig bejelentéssel történt megtámadása után nyilvánulnak2 és abban jutnak kifejezésre, hogy ezen házasságokat az itt megjelölt időpont után úgy kell tekinteni, mintha azokat meg sem kötötték volna. Az érvénytelenség tehát a megkötés idejéig visszahat. A semmis házasság az érvénytelenség beálltáig mint tényleg fennálló, de jogi állapotot nélkülöző házasság, a megtámadható házasság pedig az érvénytelenség bekövetkeztéig mint tényleg és jogilag fennálló érvényes házasság jelentkezik. Azonban ezen különbség dacára az érvénytelenség beállta után mindkettő egyenlő következményt von maga után, mert mind a kettő olyannak tekintendő, mintha meg sem kötötték volna. Az érvénytelenség mind a kettőnél visszahat a megkötés idejéig. Míg az érvénytelenség be nem áll, az érvénytelen házasság is előidézi ama következményeket, melyeket bármely érvényes házasság maga után von. ÍA tényleg életközösségben élő felek házastársaknak tekintetnek, a házasságból gyermekek származhatnak stb.) A mint azonban az érvénytelenség bekövetkezett, azon időponttól kezdve az érvénytelen házasságnak oly következményei többé nem lehetnek. Az érvénytelen házasságban együtt éltek tényleg is megszűnnek házasfelek lenni s egyszersmind elesnek a házasság fennállásának összes jogi feltételei még a múltra nézve is, vagyis ily házasság jogilag fennállott házasságnak nem tekinthető. Ha azonban az érvénytelenítés a múltra nézve meg is szünteti a házasság jogi feltételeit, nem szüntetheti meg a múltra nézve a tényleg házasságban éltek házassági viszonyának tényleges következményeit, melyekből pedig mint egyáltalán minden tényleges viszonyból, jogok és kötelezettségek is származhatnak. Az érvénytelenítés megszünteti a jogi viszonyt, de nem semmisítheti meg a tényeket. H8U- XXXI. 07. §. •1894 XXXI. 46. §. Míg a házasság, habár r. .k mint tényleges viszony fennállott, a tényleg házasságban éltek zasfeleknek tekintettek; az érvénytelenítés után ezen családi állásuk minden jogi következményeivel egyetemben teljesen megszűnik; nemcsak hogy megszűnnek házasfelek lenni, hanem egymás irányában ezen viszonyukból kifolyólag a jövőben többé sem jogaik, sem kötelezettségeik nem származhatnak. (így például az érvénytelenített házasságban élt nő özvegyi jogon öröklésre, éltében eltartásra stb. nem tarthat igényt.) Az érvénytelenítés továbbá a múltra nézve akként hat ki, hogy az érvénytelenített házasságnak összes jogi vonatkozásai a múltra nézve teljesen megszűnnek. Ebből következik, hogy az ily házasságból származott gyermekek, nem házasságból származott gyermekek; a sógorság, mely az érvénytelenített házasság által keletkezett, jogilag soha fenn nem állott; netaláni házassági szerződések hatályukat vesztik stb. stb., szóval a házasságnak minden jogi vonatkozása a múltra nézve teljesen elenyészik, mintha nem létezett volna. Nem igy a tényleges házassági együtt élésből keletkezett, tényleg létező, tehát meg nem semmisíthető következmények. így például, ha az érvénytelenített házasságból gyermekek származtak, ezek habár törvénytelenek is, azért mégis tényleg házasságban élt szüleik valóságos gyermekeinek tekintendők s mint ilyenek, azokkal szemben mindazon jogokat élvezik, melyek a törvények értelmében a törvénytelen gyermeket szüleivel szemben megilletik; továbbá minthogy a vérrokonságon alapuló házassági akadályoknál nem tesz különbséget a származás törvényes vagy törvénytelen volta: ennélfogva az érvénytelenített, de tényleg fennállott házasság alapján keletkezett akadályok épugy birálandók cl, mintha törvényes házassági viszony állott volna fenn. Miként minden jogi ügyletnél, épugy a házasságnál is a felek jó vagy rossz hiszemben lehetnek és legkevésbé sincs kizárva, hogy az érvénytelen házasságot a felek jó hiszemben, azon hiszemben kötötték, hogy köztük érvénytelenítő akadály vagy érvénytelenítő ok fenn nem forog. Az ily házasságot jóhiszemüleg kötött érvénytelen házasság nak, közönségesen vélt (helyesebben vélelmezett) házasságnak nevezzük. Ezekre vonatkozólag a magyar házassági jog 133. §-ában találkozunk csupán ama rendelkezéssel, hogy «azon jóhiszemü» harmadik személyek előnyére, kik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánításig jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvénytelen házasság az érvényes házasság joghatályával bir».3 A harmadik személyekkel szemben tehát a vélelmezett házasság jogi hatályának kérdése megoldást nyert, azonban a házastársak és gyermekeik jogi viszonyai tekintetében semmiféle rendelkezés nincs. Az idézett 133. §. a házassági jogról szóló javaslatban mint 93. §. szerepelt és ezen szakaszra vonatkozólag a javaslat különös indokolásában következőket találjuk: «A jóhiszemüleg kötött érvénytelen házasságnak hatálya nemcsak a házastársak személyes viszonyai és gyermekeik személyállapota tekintetében, hanem ezeknek mindazon jogviszonyai szempontjából részletes szabályozást igényel, amelyekre az érvényes házasság hatálya kiterjed ligy a szülői jogok, házastársi vagyoni jog, öröklési jog stb.) «E kérdések szabályozása kivül esik a jelen javaslat feladatán, minélfogva a jóhiszemű házasságnak azokra vonatkozó hatályától is helyesebben lehet a törvénykönyv azon részeiben intézkedni, a hol az érvényes házasság jogi következményei nyernek megállapítást. Miután érvényben levő magánjogi szabályaink a putativ házasság jogi következményeit szabályozzák s ezen szabályok a javaslat törvényerőre emelkedése után is érvényben maradnak, ily rendelkezés szüksége ezúttal nem forog fenn».4 Tökéletesen igaz; a vélelmezett házasság jogi következményeinek megállapítása szorosan véve a házassági jogba nem tartozik. De ha nem tartozik ide, akkor miért van ezen jogi következmény harmadik személyekkel szemben a 133. §-ban meghatározva? hisz a harmadik személyekkel kötött, itt jelzett jogi ügyletek szintén nem házassági, hanem csupán vélelmezett házasságban élő házas felekkel kötött jog' ügyletek? Az is tény, hogy a vélelmezett házasságban élt házastársak és az ily házasságból származott gyermekek jogi viszonyára vonatkozó rendelkezést magánjogi szabályainkban, nevezetesen a Hármaskönyv I. Rész 106 címében találunk, ámde eme rendelkezés csupán abból áll: «hogy ha a férj és feleség közt tudva nem volt rokonság vagy sógorság miatt elválás következik: akkor az aszszony mind hitbérét, mind jegyajándékát megnyeri a férjtől; házasság alatt nemzett gyermekeik is mindkét szülőik birtokában és birtokjogaiban öröklési joggal megmaradnak.* Ezen rendelkezést tehát szó szerint értelmezve, csakis a vérrokonság alapján bekövetkezett érvénytelenítésre vonatkoztathatjuk, holott érvénytelenítésre más okok alapján is van helye és ezeknél is előfordulhat, hogy egyik vagy másik vagy mindkét fél jó hiszemben kötötte az érvénytelen házasságot, továbbá ha a bontó ok alapján megszüntetett házasság jogi következményei helyet találtak a házassági jogban és kimerítően megoldva találjuk a fel8 1894. XXXI. 133. §. 4 A Házassági jogról szóló javaslat indokolása. Különös indokolás 153. lap.