A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 50. szám - Az uj bűnvádi eljárás tervezete a képviselőház igazságügyi bizottságában

200 A JOG tozó azt a cselekményét, hogy a megöltnek lábát botjával néhányszor megütötte, nem találta olyannak, mely a büntetésnek különböző mértékben kiszabását indokolná. A most emiitett két vádlottra nézve különösen megállapítottnak vétetik az, hogy miután ők a megöltnek bántalmazásával egyetértettek, miután látták, hogy a tettesnek milyen eszköz van a kezében s látták, hogy a tettes ezzel az eszközzel a megöltet fején üti és ezzel is egyetértettek, az ölési szándék ellenök ez által tárgyilag kellően bizonyítva s a btk. 73. §. javukra alkalmazása kizárva van. Egyebekben a kir. törvényszék ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. (Kelt Budapesten, 1895. évi május hó lö-én 4,684-. sz.) A m. kir. Curia: Szándékos emberölés büntette és egyéb cselekmények miatt vádolt Sz. P. Márton és társai elleni btő ügyben következő Ítéletet hozott: Sz. P. Márton I. r. vádlott fegyházbüntetésének tartamára nézve a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az első fokü bíróság ítélete hagyatik helyben. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete azzal a meghatározással hagyatik helyben, hogy Sz. P. Márton I. r. vádlottnak tiz (10) évi Sz. S. Márton II-od és S. András Ill-ad rendű vádlottnak három (3) évi fegyház büntetése a mai naptól számítandó melyből eddig eltöltött vizsgálati fogságuk által a btk. 9-í. §. alapján fejenként (10) tiz hó kitöltöttnek nyilvánittatik. Indokok: A kir. ítélőtábla általa Sz. P. Márton vádlott összbüntetés kiszabására felhozott indokolás helyt nem foghat; mert ha a bíróság jogosítva van a btk. 92. §. alkalmazásával anyagi bűnhalmazat fennforgása esetében is, ha a cselekményekre meghatározott büntetés legkisebb mértékét is aránylagosan súlyosnak találná, a büntetés nemét és mértékét is leszállítani, akkor még inkább jogosítva van az összbüntetés kiszabásánál a btk. 91. §-nak alkalmazásával a súlyosabb beszámítás alá eső cselekményre a büntető törvény által előirt büntetési tétel legkisebb tartamát kiszabni; minthogy pedig ebben az esetben az elsőfokű bíróság által felhozott enyhitő körülmények tulnyomóak, és I. r. vádlott fegyházbüntetése cselekményéhez mérten szabatott ki, I. r. vádlott fegyházbüntetésének tartamára nézve a kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete volt helybenhagyandó. Egyebekben a kir. Ítélőtábla ítélete áz abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva hagyatott helyben. (Budapesten 1895 évi Augustus hó 29. M, kir. Curia 8642. sz.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Felperes alperest annak állítólagos gondnoka személyében idézvén perbe, azonban sem a gondnokság alá helyezésnek, sem a gondnok kinevezésének megtörténtét nem igazolván: az 1893: XVIII. t.-c. 27. £-ának 4. pontja szerint hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn, a melynek eloszlatása céljából a felébbviteli eljárás során külön felhivásnak helye nincs. A fenti esetben felperesi ügyvéd a merőben célra nem vezető eljárásért munkadíj és kiadás fejében semmit sem követelhet és ilyen nem is állapítandó meg. A pozsonyi kir. ítélőtábla polgári felülvizsgálati tanácsa: Csiba György ügyvéd által képviselt D. Imre felperesnek G. Gábor ugy is mint gondnokság alá helyezett G. Juli, Zsófi, Károly és János gondnoka, továbbá a perben P. Pál és a felülvizsgálati eljárásnál Fülep Jónás ügyvéd által képviselt S. Jánosné sz. Cs. Lidi és Sz. Zsigmondné sz. Cs. Eszter, végül K. Pálné sz. Cs. Lori, M. Ferencné, sz. Cs. Sára és dr. Zipser Náthán ügyvéd mint a néhai Cs. Endre ismeretlen örökösei részére rendelt ügygondnok alperesek ellen 500 frt iránt a dunaszerdahelyi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1,332/894. számú ítélettel befejezett, felperesnek felebbezése folytán pedig a pozsonyi kir. törvényszék által az 1895. szeptember 13-án D. 105/95 sz. a. hozott ítélettel elbírált sommás perében a II. és III. rendű alperesnek 1895. szeptember 28-án beadott felülvizsgálati kérelme folytán az ügynek az 1895. évi november 16-án befejezett előadása és tárgyalása után az alul kitett napon következő végzést hozott: Mindkét alsóbiróságnak ítéletét hivatalból feloldja és a peres eljárást megszünteti, egyúttal felperest végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy II. és III. r. alperesnek 59 frt 05 kr. per-felebbezési és felülvizsgálati költséget 8 nap alatt megfizessen, végül Fülep Jónás ügyvédnek munkadiját és kiadását a felülvizsgálati kérvényért 17 frt 65 krban és a felülvizsgálati tárgyalásért 10 írtban saját feleivel szemben megállapítja, ellenben a felperesi képviselőnek munkadiját és kiadást meg nem állapit. Indokok: Felperes az alpereseket nem saját személyükben, hanem mint a néhai Cs. Endrének örököseit vonta perbe, nevezetesen a kereseti 500 frt erejéig az alpereseket nem saját személyükben, hanem még a néhai Cs. Endre nevén levő ingatlanra vezetendő végrehajtás terhe mellett kérte elmarasztaltatni. Ilyen körülmények között és minthogy a pernek adatai szerint a néhai Cs. Endrének hagyatéka az örökösök részére bíróilag átadva még nincs, a jelen per valamennyi alperesre nézve csak egységesen dönthető el, és a jelen per érdemi elbírálására szükséges, hogy néhai Cs. Endrének valamennyi ismert örököse és a netán ismeretlen örökösök részére kirendelendő ügygondnok perben álljanak (Curia 42. számú döntvénye) Felperes perbe is vonta az előtte ismert valamennyi örököst és felperes kérelmére a netán ismeretlen örökösök részére dr. Zipser Náthán ügyvéd személyében ügygondnok ki is rendeltetett. Felperes ismert örökös gyanánt nevezte meg G. Julit, Zsófiát, Károlyt és Jánost is, és ezeket G. Gábor utján vonta perbe, azt állítván, hogy ezek gondnokság alá vannak helyezve és hogy ezeknek gondnoka G. Gábor, azonban felperes sem a gondnokság alá helyezésnek, sem a gondnok kinevezésének megtörténtét nem igazolta, illetve ezt a hiányt a felebbezési vagy felülvizsgálati eljárás során önként nem pótolta. Ekként a jelen perben az 1893. évi XVIII. t.-c. 27. §. 4. pontja szerint hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn; a mely miatt az idézett törvénycikk 166. §. szerint a már felebbezési bíróság tartozott volna az elsőbiróságnak ítéletét hivatalból feloldani és a peres eljárást megszüntetni. Ezeknél fogva és minthogy a felebbviteli eljárás során a jelzett pergátló körülmény eloszlatása céljából külön felhivásnak helye nincs, az idézett t-cikk 185. §. b. pontja és 204. §-a alapján mindkét alsóbiróságnak ítéletét hivatalból fel kellett oldani, a peres eljárást megszüntetni, és felperest a II. III. rendű alperesnek okozott, ezek részéről egyúttal érvényesített költségekben elmarasztalni. A felperesi képviselő részére munkadíj és kiadás ezért nem állapíttatott meg; mert a merőben célra nem vezethető eljárásért az ügyvéd felétől semmit sem követelhet. (Pozsony, 1895 november hó 16-án. A pozsonyi kir. ítélőtábla polgári felülvizsgálati tanácsa 1895/G. 33. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A vőlegény hivatalos elfoglaltsága a házassági kihirdetése aluli felmentés megadása alapjául szolgálhat. (A m. kir. belügyminister 1895. évi október hó 18-án 90,556 sz. alatt hozott határozata.) A vámtulajdonos vagy a vámbérlö törvénybiztositotta jogával él akkor, midőn a törvényes vámmentességre igényt tartó egyéntől igazolványának felmutatását kivánja; és ez tartozik ez igazolványt mindenkor felmutatni. A vámtulajdonosnak vagy vámbérlőnek a vámdij nem fizetése, vagy megtagadása esetére nincs záloglási joga. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 49,739. sz határozata) Ha a mezörendöri kihágási ügyben fölbecsült kárösszeg ellen a panaszlott kifogást nem tesz s uj becslés nem foganatosittatik, a kártérítés összege az eljáró hatóság által meg nem változtatható. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 70,351 sz. határozata.) Ha a házasságkötésben beleegyezésre jogosult törvényes képviselő személyesen jelenik meg az anyaköfiyvvezető előtt akkor elegendő annak szóbeli nyilótkozata. Bizonylatok és családi értesítők kiállítása. (A. m. kir. belügyminister 1895. évi október hó 2-án 83,366 sz.' alatt hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bö 1 Csődök : Tomin Mita és társai e.. zombori tvszék bej. dec. 31., félsz. 3896 jan. 27., csb. Fógler Béla, tmg. Patil Kálmán. — Franki Dezső e. csíkszeredai tvszék, bej. 1896 jan. 8., félsz. febr. 7.. csb. Weér György, tmg dr. Csiky József. — Adler József e., kolozsvári tvszék, bej. 18í)6 jan. 17., félsz. jan. 23., csb. Becsek Lajos, tmg. Boros Lajos. - Ungerleider Bernát e., nagyváradi tvszék, bej. 189(1 jan. 13., félsz., jan. 24., csb. Kurofszky Ferenc, tmg. dr. Friedlánder Sámuel. — Friedl Alajos e., szegedi tvszék, bej. 1896 febr. ;\, félsz. márc. 2., csb. dr., Kecskeméthy Dániel, tmg. Serbán György. — Ősztreicher Háni e., pozsonyi tszék, bej. 1896. jan. 31., félsz. febr. 24. csb. Vladár István, tmg. Sziklay Ottó. — Gruber Vilmos e , bpesti tvszék. bej. 1896 jan. 15.. félsz. febr. 12., csb. Lauffer Gyula. tmg. Nóvák Sándor. — Türkéi és Schlesinger e., bpesti keresk. és váltótvszék, bej. jan. 20., félsz. febr. 20., csb. Jamnicky Sándor, tmg. Lovászy Péter. — Német József e.. bpesti tvszék bej. 1896 jan. 1(5., félsz. febr. 13. csb Hajdú Imre, tmg. dr. Papp János. Pályázatok: Az erzsébetvárosi tvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. dec. 21. — A győri tvszéknél jegyzői esetlea aljegyzői áll. dec. 21. — A zombori tszéknél aljiegyzői áll dec. 21 — Az abauj-szántói jbiróságnál albirói áll. dec. 21. — A nagy-bittsei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 19. — Az orsovai jbiróságnál a í b i r ó i áll. dec. 22. — A fiumei tvszéknél aljegyzői áll. dec. 22 — Az aranyos-marothi tvszéknél aljegyzői áll. dec. 22. — A miskolci tvszéknél aljegyzői áll. dec. 23. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll dec. 24. — A tenkei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 23. RÉSZVÉNYTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN