A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 50. szám - Az uj bűnvádi eljárás tervezete a képviselőház igazságügyi bizottságában

366 A JOG Ausztria és külföld. Ha a biztosítási szerződés feltételei nem tartalmaznak intézkedést az iránt, hogy a bélyegilletéket, mely a dijnyugták után jár, a biztosított viseli, az esetben azt a biztosító köteles viselni, mert külön megállapodás hiányában a fizetést felvevő tartozik a bélyeget adni. (Bécsi legfőbb törvényszék.) Ha a biztosítási ajánlatban benne foglaltatik az, hogy az ajánlattevő 60 napon át kötve van ajánlatához, ugy ő nincs jogosítva ezen időn belül ajánlatát visszavonni. (Bécsi legfőbb törvény szék.) * Ha kárbiztositás esetén a biztosítási feltételek oly határozatot tartalmaznak, hogy választott bíróság elé viendők a vitás kérdések, ugy a rendes bíróság nem bir illetékességgel a per eldöntésére. (Bécsi legfőbb törvényszék.) A biztosítási ügynök a felekkel való érintkezésben a biztosító társaságnak közegekép szerepelvén, a társaság ezen szereplés következményei alul magát ki nem vonhatja. Ha tehát az ügynök az ajánlatot aláirót az ajánlat tartalma tekintetében félrevezeti vagy .tudatlanságban hagyja, ugy érvényes biztosítási szerződés nem létesülhet. (Bécsi legfőbb törvényszék.) Ha a bemutatóra szóló biztosítási kötvény a biztosított halálakor az ő birtokában volt, ugy a biztosítási kötvény a hagyatéknak képezi alkotó részét és az örökhagyó hitelezői azt lefoglalhatják. Mert noha szerződésszerüleg csak a biztosított halála után volt a biztosított összeg kifizetendő, a kötvény mégis a biztosított életében a biztosított vagyonának alkotó részét képezte, melyet ő eladhatott és elzálogosíthatott. Ha tehát a biztosított nem tett harmadik személyt a maga életében a kötvény birtokosává és az az ő birtokában maradt, ugy csak örököse válhat birtokossá s a biztosítási összeg hagyatékához tartozik. (Bécsi legfőbb törv é n y s z é k.) * Az elévülés az adós elismerése folytán félbeszakad. Ez a szabály általános és kiterjed minden kötelemre, akár szerződésből akár deliktumból származott. Az elismerés hallgatólagos is lehet és más tényekből is következtethető. (Párisi semmitó'szék.) Nyilt kérdések és feleletek A bagatel eljárás köréből. (Kérdés) Tudva levő dolog, hogy a felebbezési fórum decentralisa~ tiója az általános vélemény szerint legalább is korai volt, és pedig azért, mert előre tudta mindenki, hogy ezek a törvényszéki felebbezési forumok nagyon sok baklövést fognak elkövetni a jobb jogi meggyőződés és praxis ellenére. Azon ügyekben, melyekben felülvizsgálatnak van helye, ezen baklövések nem ártanak, c sakhogy van ám oly ügy is, a melyben felülvizsgálatnak helye nincsen. Nekekm is van ily ügyem, és ennél arra jöttem rá, hogy ezekben is van felülvizsgálatnak helye. A nagy közönség, az általános véleményhez is lehet ily esetben felebbezni, az igaz nem anyagi, de jogi sikerrel. Ugyanazért azon inditványnyal állanék elő, hogy b. lapjában egy felülvizsgálati csarnokot nyitni méltóztassék, melyre a jogász közönségnek alkalom adatnék ítéletét kimondani. A magam részéről ezen csarnokot a következő esettel nyitnám meg: Egy bagatel-ügyben Y. végrehajtást vezetett Z. ellen és lefoglalta ennek X.-nél szerzett vételi jogát, illetve activ követelését. Az árverés megtartatott és ekkor ezen vételi jogot, illetve activ követelését megvette a felperes, vagyis Z. Az árverés jogerőre emelkedése után felperes a birói árverésen megvett és fent emiitett jogát érvényesíteni óhajtotta, miért is X. ellen a rendes bíróság előtt keresetet indított Az első bíróság a keresetet elutasította. A felebbezési tanács (ez esetben az m.-szigeti törvényszék) helytelennek találta — és ugy is volt — az első bíróság elutasítását, de Ítélethozatal előtt megkérdezte felperestől hogy felperesi jogát mire alapítja, és hogy egyáltalán át lett-e ezer követelés ruházva árverés előtt felperesre? Felperes egy jogerős árverési cselekménynyel szemben teleslegesnek tartolta egyéb tulajdonjogi címet megnevezni de azért felhozta azt, hogy a bagatel-törvény 69. §-a szerint a lefoglalt követelés elárverezéséhez semmi alakszerűség nem kívántatik, de különben is a végrh. törv. 129. §-a szerint átruházás nélkül is lehet birói árverést elrendelni. A törvényszék ezen védekezést el nem fogadta, hanem • helybenhagyta az elsőbirósági ítéletét, mindazonáltal azzal a kiegészítéssel, hogy felperes keresetével mint időelőttivel utasittatik eL» Az első bírósági indokolástól eltérőleg azért utasítja el, mert. 1 az 1877. XXII. t.-c. 69. §-a szerint igaz ugyan, hogy a kielégítés a lefoglalt követelés átruházása vagy árverés utján való eladása által eszközöltetik, de ez esetben ezen törvényt a végrh. törvény mint lex posterior kiegészíti. Már pedig 2. ezen törvény 123, 124 és következő szakaszai szerint átruházás múlhatatlanul szükséges és a 129. §-a szerint tárgyalás nélkül az árverést elrendelni nem lehetett. 3. Miután pedig ezen törvény ellenére megtartott árverés jogerőre nem emelkedhetik, az ilyen árverésen vett követelést érvényesíteni nem lehet, habár az, különben jogerő re már emelkedett volna is. Felülvizsgálandó kérdések tehát a) A végrehajtási törvény kiegésziti-e a bagatel-törvényt ? és ha igen, mire alapítandó ezen kiegészítés helyessége? b) Lehet-e egy jogerőre emelkedett árverési cselekményt későbben jogerőre nem emelkedettnek tekinteni és ezt bíróilag kimondani ? c) És különösen ez esetben, a bagatel-ügyben megtartott árverési cselekmény jogerősnek tekinthető-e vagy sem, habár azt megelőzőleg a követelés birói átruházása meg nem történt? Tisztelettel dr. Junger Lázár ügyvéd Mármaros-Szigeten. Sérelem* A marosvásárhelyi kir. járásbíróság állapota. Szentmariay Dezső kir. tszéki elnök néhány nappal ezelőtt kezdette meg a helyi kir. jbiróság ügykezelése vizsgálatát. Reméljük a vizsgáló kir. törvényszéki elnök úr figyelmét nem fogja kikerülni azon már tűrhetetlenné vált s nem a munkás bíróság birói kara személyében, hanem a személyzet csekély számában keresendő s abban levő ama állapot, a mi kir. járásbíróságunknál csaknem egy pár év óta uralkodik. Csaknem egy pár éve annak, hogy kir. járásbíróságunknál a munka szaporulat megközelítőleg nem áll arányban a járásbíróságunk birói, sőt kezelési létszámával is, minek azon sajnos következményei lettek, hogy a soronkivül elintézésre váró végrehajtási kérések szorgalmazások után is 2—3 hónapra nyernek elintézést, a kereseteknek sorsa még ilyen sincs, míg oly perek befejezéséről, melyekben tanubizonyitást is kell foganositani, arról még szólani sem merünk ilyenekben ítéletek és végzések hozatalára, — ha e miserabilis állapoton segítve nem lesz — még talán évek múlva sem számithatunk. A jogkereső közönség joggal zúgolódik több már egy évinél ezen tarthatatlan állapotok miatt s reméljük e felszólalásunk, a jogkereső közönség jogai, zugolódásai, ez állapotokérti segélykiáltásai nem maradnak kiáltó szónak a pusztában, s mielőbb, még ez év folytán a bajon a birói és kezelési létszám szaporításával segítve lesz. (K-k.) * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel azér nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget tt. ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztős ég. Vegyesek. A Szabad lyceum jogügyi osztályában: Dr. Fodor Ármin tvzéki biró előadásának folytatása nov. 23. Az uj házassági jog sarkpontját a házasságkötés módja képezi. A polgári házasság a szó általánosan elfogadott, közönséges értelme szerint abban áll, hogy a házasságot állami tisztviselő előtt kell megkötni. A polgári házasság háromféle: szükségbeli, facultativ és kötelező. Előadó ismerteti a polgári házasság ezen módjai közt a különbséget és azon eredményre jut, hogy a kötelező alak felel meg egyedül a rend, a jogbiztonság és a lelkiismereti szabadság követelményeinek. Ezután ismerteti a házasság kihirdetésének és megkötésének alakszerűségeit és a házassági akadályokat. A következő e hó 29-én tartandó előadás tárgyát a házasság felbontásának szabályozása fogja képezni. A budapesti ügyvédi kamara, mint már jeleztük, felterjesztést intézett az igazságügyministerhez, hogy küldje meg neki a bűnvádi eljárásra vonatkozó törvényjavaslat több példányát, miután foglalkozni óhajt vele. Az igazságügyminister készséggel tett eleget a kamara kívánságának és a javaslat összes nélkülözhető példányait a kamara rendelkezésére bocsájtotta. A kamara legközelebbi választmányi ülésében a javaslat tárgyalására F r i e dmann Bernát helyettes elnök elnöklete alatt egy: Nagy Dezső kamarai titkár, Liedemann Károly kamarai ügyész, P o 11 á k Illés választmányi tag, S i k Sándor, D a r v a i Fülöp, E d v i Illés Károly, Barna Ignác és Szilágyi Arthur Károly kamarai tagokból^áltá bizottságot küldött ki. A bizottság e hó 2-án tartotta első ülését, melyen a tárgyalás módozatai állapíttattak meg.