A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 50. szám - A hitel-telekkönyvek némely miseriája az erdélyi részekben

Ezen hatáskör is, épen a rendezetlen birtokviszonyok és téves helyszínelés miatt egyfelől s jogi institutióink jogkörének határozatlan volta, vagy helyesebben még soha keresztül nem vitt elválasztása miatt, másfelől igen sok, más hatósági hatáskörbe ütközik, mert a kiigazításra hivatott tkvi hatóság számos esetben magával szemben, vagy maga mellett látja a tulajdonjog kérdésében illetékes polgári bíróságot, a sommás visszahelyezés kérdésében illetékes kir. járásbíróságot, a birtokrendezés kérdésében illetékes kir. törvényszéket, a büntető kir. bíróságot, a büntető és rendészeti közigazgatási hatóságok, az erdőrendező hivatalokat és végül a kataszteri hatóságokat. De példával fogom megvilágítani tételemet, hogy az az első megpillantásra áttekinthető legyen. Előrebocsátom, hogy a község, melyből példámat veszem, székely község, a hol s általában a székely községekben ma is «tizes» rendszer áll fenn, mely szerint t. i. minden község néhány kerületre (tizes) van felosztva, mindenik tizes mint közbirtokosság saját, a község vagy a községi birtokosságétól különböző vagyonnal bír, s minden szabály nélkül, vagy hogy a község egyeteméhezi viszonya szabályozva volna, tagjai felett úgynevezett tizes gazdái és tizes jegyzői által jogokat gyakorol, mely akárhányszor büntetésben is nyilvánul, de maga a- tizes akárhányszor a btkvbo ütköző cselekményt is elkövet, milyen pl. az uzsora, a nélkül hogy büntethető lenne, mert ezen tizes rendszer törvényen kívüli állapot s igy nem létezvén, olyan mint a Könyves Kálmán boszorkányai, melyek miután nem léteznek: ne is üldöztessenek. De ha megkiséreltetik is ellenük a bűnvádi eljárás, az cselekvő alany hiányában megszüntetendő, a mint pl. Csik-Szt.-György «Itt-kétt falva» tízesének 1889. évben folytatott uzsorapere bizonyítja. Ezen tízesekre pedig, I. II. stb. jelző alatt (mint pl. GyergyóDitróban) igen tekintélyes és milliókat érő földbirtokok erdős területekkel is telekkönyveztettek a helyszínelés alkalmával, melyeknek jövedelmét mindenik tizes család szám szerint saját céljaira fordította. Vegyük fel most már például Gyergyó-Ditró község V-ik tízesét, melyre a helyszíneléskor mintegy 3,000 hold — legnagyobb részben fenyves erdővel borított terület lett az addigi tényleges birtoklás és tulajdonjog szerint telekkönyvezve, melynek mintegy 520 holdnyi részletét a tizes birtokosságának egy része még a helyszínelés előtt a többiekétől elkülönítvén, a helyszíneléskor magára névszerint telekkönyveztette. Miután pedig ezen tizes birtokokra a községi összes lakosság — egyezség folytán — faizási jogot gyakorolt, a helyszínelés alkalmával szerkesztett tizes telekjegyzőkönyvek A. lapján ezen feljegyzés tétetett: •Jegyzet. Ezen ingatlanon levő fa feletti rendelkezési jog a teljes községet illeti.* És ezen 3,000 hold területnek az 520 hold levonása után fennmaradó részletéből 1,240 hold tulajdonjoggal illette Ditró IV-ik tizessét, de ez nem képviseltetvén magát a helyszíneléskor, az őt illető rész az V-ik tizes nevére vétetett fel. Látható most már, hogy a 3,000 hold területű egy jogi természetű ingatlannak egy része 520 hold egyes birtokosok nevére — bár közösen osztatlan arányban egy külön tjkvbe, és a többi része pedig részben tévesen, részben helyesen az V-ik tizes birtokosságára vétetett fel — holott az V-ik tizes birtokosságának egy része az 520 hold területű ingatlannal kielégítést nyert, s látható hogy az időhöz kötött faizási jog helyett még pedig az A. lapon, jegyzet alakjában fa feletti rendelkezési jog jegyeztetett fel a helyszínelő által; látható, hogy a tulajdonjog alapján a faizást kivéve, a megnevezett tízesek gyakoroltak minden jogot a mondott területen, s hogy az 520 hold területen a névleg bejegyzett birtokosok használták a legeltetési jogot, bár a fa felett rendelkezés ezen ingatlanon is a teljes község javára jegyeztetett fel. A csíkszeredai kir. törvényszék mint birtokrendező bíróság az 1892-ik évben felhívást bocsátott ki, tudatával birván a kerületében levő s különösen a gyergyói telekjegyzőkönyvek megbizhatlan voltának, hogy iparkodjanak a gyergyói községi lakosok telekjegyzőkönyveiket záros határidő alatt kiigazittatni, hogy az arányositási eljárás lehetőleg a valóságnak megfelelő telekjegyzőkönyvek alapján legyen megindítható. Ez lett oka annak hogy a gyergyó-szentmiklósi kir. járásbíróság tkvi hatósága a kiadott felhívás után valóságos ostrom alatt áll. Csak Ditró községből az 1892. és 1893. években évenként 40—50 rendes per indíttatott kiigazítás végett s ezenkívül évenként kérvényi uton mintegy 4—500 kiigazítás eszközöltetett. - Az 1892. XXIX. t -c. életbelépte után pedig helyesbítési kérés félév alatt 134 adatott be, melyekben mintegy 700 tjkv. helyesbítése kéretett, s két eset kivételével a helyesbítési eljárás a helyszínén teljesítendő. — Ilyen állapotok mellett lesz arányosítandó a gyergyói községek közvagyona !! ! A birtokrendezésnek napirendre kerülése szolgáltatott alkalmat tehát arra is,' hogy [a fennebb jelzett 520 hold területű ingatlan már az 1894-ik évben egy jóhiszemű személynek eladatván] Ditró község IV. tizese a tévesen helyszínelt 2,480 hold területű ingatlan felerésze tulajdonjogának kiigazítás utján leendő bekebelezése végett az V. tizes ellen s egyúttal az azon területen levő fafeletti rendelkezési jog törlésének kiigazítás utján leendő bekebelezése végett Ditró község ellen, mert az 520 hold és 2,480 hold területű ingatlanok bár külön telekjegyzőkönyvekbe, külön személyekre lettek birtoktestekként felvéve, de a telekkönyvi rajzban a két birtoktest közötti határvonal meg nem húzatott s igy a két birtoktest tkvi rajzban egy birtoktestként szerepel, alperesitette a határ megállapítása végett 520 hold terület ez idő szerinti tkvi tulajdonosát is. — Mindezek végett a kereset a gyergyó-sztmiklósi kir. járásbíróság mint tkvi hatósághoz adatott be. Ugyanazon időben, mivel az 520 hold terület tkvi tulajdonosa az A laponi jegyzet mint kikötmény érintetlen maradása mellett' vette ezen ingatlant és ennek dacára a tulajdonát képező terület fáit vágatni kezdette, Ditró község a tkvi tulajdonos ellen a fák tulajdonjogának elismerése végett pert indított s a levágott fákra birói zárt kért Ditró IV. és V. tízesét illetvén a 2,480 hold területen a legeltetési jog, mivel természetbeni határok az egyesek s igy az 520 hold terület tulajdonosa és a tizesek birtoka, mely közbirtokossági vagyon módjára őriztetik és az erdőrendezőség által a kihasználási üzemtervek készítésénél ilyennek tekintetett és biráltatott el — között nem levén, az 520 hold terület tulajdonosa és a IV. és V. tizesek birtokossága közötti legeltetési jog felett vita keletkezett s a gycrgyó-sztmiklosi szolgabírói hivatal mint mezőrendészeti hatóság jogsegélyre hivatott fel. Mint fennebb is emlitém, a közbirtokossági erdők üzem tervének elkészithetése és az erdő őrzés tekintetéből az 520 hold terület magánvagyonkéni szerepelvén, a 2,480 hold terület pedig közbirtokossági vagyonnak tekintetvén, az A laponi jegyzettnél fogva az erdő rendezőség a maga hatáskörében a két birtok közötti határt megvonta s a maga céljaira megjelölte. — Ekkor jött az arányosító bíró, a kinek az arányosítás megengedhetősége feletti tárgyalás alkalmával az adatott fel, hogy az egész 3,000 hold területű ingatlan foglalásnak tekintendő, mely a közbirtokossági vagyonból szakittatott ki, hogy bár az 520 hold terület 3-ik jóhiszemű birtokos nevén és birtoklásában áll, az még is arányosítandó s hogy sem az 520 holdnak, sem a 2,480 holdnak felvett terület a természetben meg nem felel a tkvi térmértéknek s igy első sorban megállapítandó, hogy minő térnagyságu az V. tizes nevén álló 2,480 holdnak felvett, a 3-ik jóhiszemű birtokos tulajdonát képező 520 holdnak felvett terület együtt és külön-külön, hogy a legrosszahb esetben kimondandó beszámítás reális alapokra fektethető legyen. Hol fogja az arányosító bíró megvonni a szóban forgó terület határait, miután a 3-ik jóhiszemű birtokos az ő külön birtoktestének az arányositási eljárás 'alóli kivételét követeli s dacára az A laponi jegyzetnek állítja, hogy a legrosszabb esetben arányosítandó fafeletti rendelkezési jognak értékét, határát az arányositási per keretében eldönteni nem lehet. Mert ezen birtokosok egyike sem ismeri el a másik által kijelölt határt. Mikor fog az arányosítás lehetősége bekövetkezni ? Hozzájárul ezekhez, hogy az 1881 — 1882-ik években a katasteri igazgatóság tudomást vévén arról, hogy a gyergyói községek határában a közbirtokossági vagyonból az egyesek által foglalt s már tulajdonukká vált birtoktestek térmértéke a tjkvek és katasteri birtokivekben felvett területeknek nem felelnek meg, a foglalások térmértékének felvétele végett mérnököt küldött ki s ennek feltétele alapján a catasteri birtokivekben a térmértéket s igy az 520 hold területet is kiigazittatta, ugy hogy ezen utóbbi most már a tjkvben 520, a catasteri birtokivekben 830 • öl területtel szerepel. Ily körülmények között történt az, hogy a most már 830 hold területű ingatlan tulajdonosa azon okból, hogy a hosszadalmas határkiigazitás s illetve megállapítási pert kikerülje, a tulajdonát képező ingatlanra önkéntes árverést kért, azaz árverésen a maga részére, bár idegen firma alatt megvétette s az árverés jogerőre emelkedésekor birói birtokba vezetést kért. Mit fog birtokba adni a birói kiküldött, vagy teljesithető-e a birói birtokbaadás, vagy megtagadhatja-e a bíróság a birói birtokbavezetés elrendelését, midőn egy a tjkvben külön birtoktestként felvett ingatlant elárvereztetett, mert a kérés folytán elárvereztetnie kellett ? ! Végül, mivel példám keretébe be nem fér, külön kívánom felhozni például, hogy Gyó-Remete községben az 1892. évben esett tűzvész alkalmával mintegy 8i lakház a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt leégett. A gyó-szt.-miklósi szolgabírói hivatal kiküldöttje 2 hétig tartó folytonos munkával felvette s megállapította a foganatba veendő építkezéseket, — természetesen utcákat szélesített, egyenesített, s az addig zsúfolt építkezést a tűzrendészetnek megfelelően kellő távolságra szorította, a miközben laktelkeket vágott keresztül, egyik laktelekből elvett, a másikhoz hozzáadott, széltében, hosszában, a mint a cméterrel mért igazság megkívánta s e szerint alakult át Remete községnek újraépített része, ugy hogy ezen belső telkek alakja, nagysága a tkvi vázrajz és térmértéknek nem felel meg. Igy történt, hogy a lakosságnak nagy része régi laktelkét odahagyni kényszerült s mert a rendészeti uton tőle elvett telek vagy telekrészért kárpótlást máig sem kapott, a tjkvben még mindig nevén álló ingatlant boszuból is megterhelve végrehajtással, - másik része önkéntes árverésen eladatja, — az árverési vásárló pedig a tjkv és tkvi vázrajz alapján majdnem minden esetben birói birtokba vezetést kér, s az eredmény az hogy majdnem minden esetben előterjesztés adatik be a birói kiküldött eljárása ellen: mellozheto-e es mellőzendő lesz-e az ily birtokba vezetési eljárásnál a tjkv es tkvi vázrajz r Azon egyének, a kik irás vagy szóbeli egyzség utján nyerték laktelkeiknek kiegészítő részét - eltelvén a két év - az 1892. evi XXIX. t-c. 3. §. d) s illetve az 1891. évi XVI. t.-c. 20. §. értelmeben tjkveiket a tényleges birtoklásnak megfelelően helyes-