A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 45. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához. Felelet 2. [r.]

A JOG 325 elnökei lennének ilyenekül veendők, s ök volnának felelősek a törvénytelen rendeletek végrehajtásáért. A trón érdekében is e felelősséget épen fontosnak tartom, mert 1823-ban a rossz tanácsadók mily lépések megtételére ösztökélték a legjobb monarchiát*. Deák Ferenc 1839. jun. 17-én ezt mondja, «kormány nevezete alatt soha sem érti a fejedelmet, hanem azon tanácsosokat, kik személyét környezik és kiket II. Ulászló VI. decretuma VII. és VIII. t.-c. alapján kérdés alá vehetni s mégis büntethetni*. Ez volt a magyar közjog igazi felfogása, — ennek ellentétjét állította, habár teljesen hatástalanul József nádor. (1835. jun. 16.) Kiindulási pontul vette Verbőczy következő tételét : «quod Régimen et Impérium est apud solum principem*. — Ebből ezután azt következtette, miként: «in pertractationibus publicis semper de principe esse loquendum, non de regimine, et istam differentiam non esse faciendam censeo». — E felfogás azonban tért nem nyert. E közjogi vitákkal kibővítve szerző vonatkozó fejezete valóban inkább megmagyarázta volna a magyar közjog mikéntjét, mint némileg elvont egyéni okoskodásaival. E néhány idézettel is reámutattam, hogy jelenünknek minden vívmánya, már elvben élt régóta, s annak fejleményei után birjuk mindazt, mi a mai közjogunkban már oly határozottan ki van fejezve. Néhány megjegyezni valónk van szerzőnk ama fejezetére is, melyben azt tárgyalja, hogy a magyar király egy személyben Austria császárja is. E jelentős mozzanat két izben volt fontos napi kérdés. Két izben történtek erre nézve oly nyilatkozatok, a méhek egy ujabbi igen könnyen támadható esetben praccedensül fognának szolgálni. |T. 1804-ben és 1835-ben.) Bár szerző érdekesen kifejti álláspontját, nem lett volna neki szabad kihagynia Ferenc császár és király 1804. aug. 17-én kelt manifestumát, mely megindokolja, hogy miért teszi le Ferenc a német császári cimet s miért veszi föl az osztrák császárit. E manifestum Magyarország minden jogait az 1723. I., II., III. t.-c. értelmében újból biztosítja. Az 1807. évi orsz. gyűlés azonban e tárgyban nem lévén megnyugtatva, magyarázatot kért, mert kifejezte az országgyűlés azt is, hogy: <midőn ez országnak közönséges jussai fönnforognak, semmi törvényes óvást fölöslegvalónak nem lehet mondani. A nyert válasz azután Magyarország államisága s külön közjogi alanyisága szempontjából fölötte fontos. (L. 1807. nov. 7. 73. ülés. 1807. évi országgy. irom. 240. 1.) Kijelenti ugyanis I. Ferenc, hogy a császári méltóság cime semmi változást nem hozott s nem is hozhatott elő azon viszonyban, mely ő felsége s az ország közt létezik, úgy az ország jogainak sem lehet semmiféle sérelmére, a magyar király koronázása azonban jövendőben is minden változás nélkül s az eddigi módon és formában meg fog tartatni. Mily érdekes azonban e tárgyra Somogyi államtanácsos véleménye, mily magas fogalmat ad egy oly fontos momentumban a magyar közjog horderejéről (1806. szept. 6.). E nagy nyomatékú vélemény igy hangzik: «Besonders da Ew. Majestát bei Gelegenheit der angenommenen österr. Kaiserwürde dem Königreiche Ungarn die solenne Erklárung zu machen geruheten, dass dies keinen Einfluss auf die Rechte von Ungarn habén würde... Denn es ist schon vor Allém sicher, dass Ew. Majestát das Königreich Ungarn nicht als Kaiser von Osterreich, sondern als König von Ungarn besitzen. Ungarn stehet mit keinem anderen Reiche und ebensowenig mit anderen Nationen in Verbindung, sondern hat seine eigene Verfassung und hángt nur von seinem Könige, námlich Ew. Majestát ab, endlich gehört Ungarn vermöge der Pragm. Sanction zwar zum Concretum der ganzen Monarchie, kann aber deswegen doch nicht nach Art der übrigen Erblánder regiért werden>. Ily jelentős nyilatkozatoknak a szövegbe való szövésének elmulasztása érzékeny hiány akkor, midőn a szerző müvének egyik célja a magyar állam és királya különállásának igazolása. Fontos volt még e kérdés 1835-ben I. Ferenc halálakor Ferdinánd sorrendjére nézve. Az akkor fölmerült vitáknak azonban elejét vette volna az, ha az 1830. évben történt koronázás emlékére vert érmeket jobban megfigyelik. Ugyanis a koronázási érmeken a két királyi Felség képei körül a következő nagvielentőségü szavak olvashatók: «Franciscus primus et per Eum Ferdinandus Quintus*. Ezt akkor elnézték s keserű viták folytak, mig végre Ferdinánd maga tett eleget a közjog kívánalmának, magát 1836. márc. 2í-án keltett leiratban: «Ferdinandus primus Austriae imperátor et Hungáriáé hujus nominis quintus rex»nek nevezi. Előzőleg azonban 1835. aug. hó 31-én kelt királyi válaszban a következők állanak; »hogy az ausztriai császári cim néhai I. Ferenc császár és király által legmagasabb uralkodó házára ruháztatott, ezen örökös méltóságnak jelvénye a sorban utánna következő magyarországi királyi cimre nem vonatkozik." A magyar közjog a magyar állam különállása és függetlensége szempontjából e declaratió elsőrendű fontosságú, — egy monographiábúl ennek kimaradnia nem szabadna. Ily hézagok daczára is szerző műve igen érdekes olvasmány s tanulságos mind azokra nézve, kik politikával, közjoggal foglalkoznak, — szerző alapos s mélyen menő ismeretei reményt nyújtanak, hogy müvének közelebbi kiadásában a történelmi mozzanatokat, — mint a történelmi iskola bevallott hive, még jobban figyelemre méltatja, még jobban előtérbe tolja. Dr. Horváth János, kir. alügyész Budapesten. A házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló, törvények és ministeri rendeletek. Jegyzetekkel cs utasításokkal ellátta, dr. Gallia Béla Budapest, Singé r és YVolfner kiadása 1895. Ára 2 frt. Előre látható volt, hogy az egyházpolitikai törvények életbelépte után, azoknak jegyzetes kiadásai egymást fogják érni. Ezek közt a cimben nevezett kiadás igen hasznavehető, nemcsak azért, mert t e 1 j e s és a legutóbb kiadott ministeri rendeleteket tartalmazza, hanem azért is, mert igen kellemesen kezelhető, tetszetős zsebkiadásban jelent meg és ára mérsékeltnek nevezhető. Vegyesek. Kimutatása a m. kir. Curia polgári tanácsainak 1895. évi november hó i-jétől az év végéig. I. Elnök: Szabó Miklós, a kir. Curia elnöke. Birák: Németh Lajos, Ádám András, Hammersberg J enő, Béres János, Mezey János, Egry Kálmán, Avarfy Károly. Tanácsjegyzők: Vajdafy Emil, f. t. j. Malatinszky Kálmán t. j. II. E'l nök: Oberschall Adolf, tanácselnök. Birák: Csathó Ferencz, Popu József, Mezey Albert, Tatity Melutin, Uhlyarik Gedeon, Havass Károly, I follerung Alfréd Tanácsje gyzők: Saárosy Károly f. t. j. Gyengő Kornél j. gy. III. (úrbéri és bányaügyek) Elnök: Balásy Antal tanácselnök. Birák: Keresztszeghy Lajos, Stephanides Henrik, Asztalos AbaM Gyárfás Fereuc, Vaszilievits Vazul, Pecháta Endre, Tergovcsics István. Tanácsjegyző: Borszéky Károly t. j. IV. (keresk-, váltó- és csődügyek) Elnök: Manoilovich Emil tanácselnök. Birák: Décsey Zsigmond, Janicsek József, Emmer Kornél, Hegedűs László, Beck Hugó, Kormos Adolf, Fabiny Ferencz, Kovács Antal. Tanácsjegyzők: Saárosy Károly f. t. j. Maksziányi Dezső j. gy. V. Birák: Ruby Antal, Pásztélyi János, Gottl Ágoston, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Zachár Emil, Gruber Gusztáv. Tanácsjegyző: Szent-Ivány Gyula t. j. VI. Elnök: Szabó Ágoston tanácselnök. Birák: Oeffner Ferencz, Bosits Gábor, Frink Endre, Trux Hugó, IllyasevitsJenő,Horváth Kálmán,Frits Róbert. Tanácsjegyző: Szíjártó Zsigmond t. j. VII. Elnök: Süteő Rúdolf c. biró, tanácsvezető. Birák: Illyés Károly, Kiszely Tiborcz, Vavrik Antal, Klimkó István, Farkas Géza, Fodor Géza, Zsembery Kálmán, Harmos Gábor. Tanácsjegyző: Oppl Alajos t. j. Jegyzet. Az 1893. XVIII. t.-czikknek a sommás eljárásról szóló fejezetei értelmében a kir. Curia elé tartozó polgári ügyekben az I. és II. polgári tanácsok, a kereskedelmi ügyekben pedig a IV. polgári tanács jelöltettek ki. Kimutatása a kir. Curia büntető tanácsainak 1895. évi november i-jétől az év végéig. I. (sajtó) Elnök: Csorda Bódog másodelnök. Birák: Barthodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, Schedius Lajos, Székely Ferencz, Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla. Tanácsjegyzők: Gebhardt Ferencz t. j. Mariska István j. gy. II. Elnök: Szentgyörgyi Imre tanácselnök. Birák: Andrásovics Béla, Keömley Pál, Vita Sándor, Székács Ferencz, Berlogia Ábrahám, Tóth Gerő. Tanácsjegyző: Saárosy Károly t. j. III. Elnök: Sélley Sándor tanácselnök. Birák: Kelemen Mór, Szeyffert Ede, Frcnreisz István, Bibó István, Németh Péter, Nyers Lajos, Szent-Imrey Jenő. T a n á csj eg y ző: Schindler Jenő t. j. IV. Elnök: Veszprémy János curiai biró, tanácsvezető, Birák: Tutschner Ágoston, Ballegh József, Csider László, Nagy Sándor, Zsigmondovics Mihály, Naményi József. Tanácsjegyző: Tőkés Ferencz t. j. V. Elnök: Osztróvszky József tanácselnök. Birák: Bömches Gyula, Losonczy Ödön, Szeremley Lajos, Neuberger Ignácz, Steer Ferencz, Válkai Bertalan. Tanácsjegyzők: Dessewffy Marczell tv. biró, Nagy Iván j. gy. A házasságot a megkötés helyének törvényei szerint illetékes hatóság előtt kell kötni. A külföldön kötendő házasságok érvénye iránti előzetes bizonylatot többé nem a vallás- és közoktatásügyi minister állitja ki. A m. kir. belügyminister 1895. évi október 3-án 85,691, sz. alatt kelt határozata: M, vármegye alispánjához. Folyó évi szeptember 28-án 10,548. sz. alatt kelt jelentésére értesítem cimedet, hogy: 1, a házasságot a megkötés helyének törvényei szerint illetékes hatóságok előtt kell kötni, ezek: Horvát-Szlavon országokban az kizárólag a felekezeti lelkészek, Ausztriában a felekezeti lelkészek és kivételesen a zsidók és keresztények között a polgári hatóság; 2, a külföldön kötendő házasságok érvénye iránti előzetes bizonylatok kiállítása tárgyában 1883. évi aug. hó 1-én 31,453. sz. a. kelt vallás és közoktatásügyi ministeri rendelet hatályon kivül helyeztetett az A. T. 59. §-ának második bekezdésében foglalt azon rendelkezés által, hogy ha magyar állampolgár külföldön külföldi hatóság előtt kiván házasságot kötni, arról, hogy házassága hazájának törvénye szerint akadályba nem ütközik, az igazságügyminister ad tanúsítványt. Kimutatás a in. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységéről, az 1895. évi január hó i-től október 31-ig. Beérkezett: polgári 8,974, váltó 1,550, úrbéri 143, felülvizsgálati szóbeli 282, büntető 11,170, fegyelmi 547, felszólalás országgyül. képviselővál. jog kérdésében 276, összesen 23,934. Elintéztetett: polgári 9.Í77, váltó 1,282, úrbéri 120, felülvizsgálati szóbeli 175, büntető 9,932, fegyelmi 530, felszólalás országgyül. képviselővál. jog kérdésben 3, összesen 21,519. — Hátralék: polgári 5,358, váltó 1,254, úrbéri 23, felülvizsgálati szóbeli 108, büntető 5,067 fegyelmi 95 felszólalás országgyül. képviselővál. jog kérdésben 213, összesen 12,205.