A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 45. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához. Felelet 2. [r.]

326 A JOG A budapesti büntető törvényszék önállósítása folytán az összes bírósági személyzet rendelkezési állapotba helyeztetett. Ezen intézkedésnek első' következménykép jelenthetjük, hogy Brinkmann és Kiss birák nyugalmaztattak. Corpus Juris Hungarici 1000 - 1895. A millennium első' és legfőbb célja az, hogy Magyarország politikai és jogi múltjának képét lássuk meg mi magunk és lássa meg általunk a külföld a millenáris esztendő valamely örökbecsű alkotásában. Ehhez a célhoz járul hozzá a Franklin Társulat magyar irodalmi intézete a Corpus Juris Hungarici 1000—1895. millenniumi emlékkiadásával. A gyűjtemény a magyar királyság fennállása óta hozott összes törvényeket tartalmazza, alkotásuknak időbeli sorrendjében és minden törvénycikknek minden szakasza, sőt minden egyes mondata mellett jelzéssel az olvasó számára, vájjon érvényben van-e még az illető törvény, vagy mely későbbi jogszabály módosítja. Azonkívül felöleli a gyűjtemény Erdély külön törvényhozását is. A törvénytár husz kötetben fog megjelenni, finom famentes papíron; az érvényben lévő törvények nagyobb szedéssel, a többi kisebb, külön erre a célra készült betűvel lesz nyomtatva. A diszkiadásnak bolti ára fűzve 60 forint, kötve 75 forint lesz. Ügyvéd a ki cigánykereket hány az utcán. A Szabadka, ügyvédi kamara (1894. évi december 29. 857. sz. a.) dr. C Gábor ügyvéd ellen az 1874. évi 34. t.-c. 68. §-nak b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást és a fegyelmi vizsgálatot elrendeli. Okok: Panaszlott ügyvéd a topolyai kir. járásbíróság előtt 1894. évi november 2-án felvett kihallgatási jegyzőkönyvben maga beismeri, hogy 1893. évi nagypéntek napján Topolyán az utcán d. u. 6 és 7 óra között «cigány kereket dobott*, mely magaviselete az ügyvédi kar tekintélyének és tisztességének rovására esőnek lévén felismerhető, ezért a fegyelmi eljárás elrendelendő. Tekintve pedig, hogy a vétkesség megállapithatására döntő befolyással azon körülmény birhat leginkább, hogy panaszlott ügyvéd haszonszerzésből, <többek előtt nyilvánosan, másokat meg botránkoztatólag követte-e el a ténybeli cselekedetet, vagy mily körülmények mellett*, ezt a vizsgálat feladata lehet csak kideríteni, mért is a vizsgálat ez iránybani megejtése is elrendelő volt. A m. kir Curia (1895. évi október 12. 208. sz. a.) a szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokolása alapján helybenhagyatik. Ügyvédre kiszabott, de behajthatlan rendbirság törlése. Egyik ügyvédi kamara fölterjesztést intézett a kir.t igazságügyiministeriumhoz a végett, hogy a bíróság által ügyvédre kiszabott, de behajthatlannak bizonyult rendbirság törlését rendelje el. A kir. igazságügyministerium kijelentette, hogy miután az ügyvédekre rendbüntetésképen kiszabott pénzbírságokkal az 1874: XXXIV. t.-c. 106. §-a értelmében az ügyvédi kamarák rendelkeznek: ennélfogva az ilyen pénzbírság behajthatatlansága miatt a pénzbírság törlésének elrendelése az illető ügyvédi kamara hatáskörébe tartozik. (47,638/1894. I. M. sz.) Negyvenéves birói szolgálati jubileum. Georgievich Sándor t.kanizsai kir. járásbiró a mint a Szeg. J. L, irják okt. hó 19-én ünpelte 40 éves szolgálati jubileumát. A jubiláns már a szervezés óta t.-kanizsai kir. járásbiró, de az előtt is ott működött mint járási főszolgabíró. Hivatalában buzgó, pontos, igazságos, előzékeny, a hivatalon kivül pedig a helyi intelligencia vezetője, a társadalmi haladás előmozdítója. Mi természetesebb tehát, mint hogy közszeretetben és köztiszteletben részesül és ez fényesen nyilvánult azon az ünnepélyen, a melyet tiszteletére rendeztek. Azon sok jó kívánathoz, melyet az ünnepélyen előterjesztettek, hozzá kapcsoljuk a magunkét is és még csak azon óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy a járásbiró űr, aki sohasem vette igénybe a törvény szerint őt megillető szabadságidőt, még nagyon sokáig legyen oly erőben, hogy régi hagyományához hű maradhasson ! Ügyvédi kamarai fegyelmi határozatok kézbesítése Ausztriában. Előfordult az az eset, hogy egyik magyar ügyvédi kamara ügyvéd ellen inditott fegyelmi ügyben hozott határozatát a panaszos fél részére Ausztria területén leendő kézbesítés végett postán az illető osztrák községi elöljárósághoz küldötte. A kir. igazságügyministerium erre azt jegyezte meg, hogy miután ily esetekben az ügyvédi kamara választmánya fegyelmi birói hatóságot gyakorol, a kézbesítés az 1877. évi január hó 4-én 27,881 1875. sz. a. (1877. évi R. T. 1. 1.) kibocsátott igazságügyministeri rendelet intézkedéseinek figyelembe vételével nem közvetlenül posta utján s nem is a közigazgatási hatóságok utján, hanem oly módon eszközlendő, mint a bíróságok által elrendelt kézbesítések. Az ily határozatok fordítás közvetítése végett a kir. igazságügyministeriumhoz terjesztendők fel s azok innét küldetnek el az illetékes osztrák bíróságoknak az illető fél részére leendő kézbesítés céljából. (47,167 1894. I. M. sz.) Mennyiségileg a rendelésnek meg nem felelő árut a vevő nem köteles elfogadni. Árjegyzék mint ügyleti ajánlat. A budapesti kir. törvényszék következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes saját előadásával igazolta, hogy alperes a részére szállított 15 métermázsa trágyafőszt el nem fogadta és felperes rendelkezésére bocsátotta; hogy pedig alperesnek ezt tenni jogában állott, ezen bíróság az alábbi körülmények által megállapítottnak találja; ugyanis alperes 20 métermázsa trágyafőszt rendelvén, a mennyiben felperes ennyi felett nem rendelkezett, tartozott volna előbb alpereshez kérdést intézni, vájjon a kevesebb mennyiséget használhatja-e? de ezt tenni elmulasztotta, igy a mennyiségileg nem megfelelő árut visszautasítani alperesnek jogában állott. Alperes az arut nem utánvétellel rendelvén, felperes nem volt jogosítva az árut utánvétellel terhelni, min nem változtat azon készsége, hogy kesobb az utánvételt feloldani hajlandónak jelentkezett, mert alperes mar a fekbérre való tekintettel is akkor az árut elfogadni köteles nem volt. Végül felperes nem tagadta, hogy az 1891. évi árjegyzéket alperesnek is megküldötte, következőleg ez az árak tekintetében alperessel szemben ajánlatot képez, mivel pedig ezen, a jelen perhez 2. szám alatt becsatolt árjegyzék 25. lapján foglaltak szerint a megrendelés tárgyát képező áru 100 kilogrammonkint 1 frttal lett a szállításra felperes által ajánlatba hozva, a nélkül, hogy az ár csak a waggononkénti nagyobb szállítmányokra korlátoztatott volna, mint például ez az ugyanazon lapon bejegyzett süritett marhatrágyánál is kifejezetten előfordul, nyilvánvaló, hogy alperes a 100 kilogrammonkint 2 frt 10 kr. ár mellett szállított árut elfogadni köteles nem volt. Ily körülmények között alperest az áru elárverezéséből folyó költségekért sem terhelvén felelősség: az elsőbiróság elutasító Ítéletét helyben hagyni kellett, (1895. évi január 28. D. 78. sz. a.) Részvénykibocsátás. A magyar leszámítoló és pénzváltó bank részvényeseinek 1895 október 24-én tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a jelenleg 25 millió koronából álló részvénytőke 12,500 drb egyenkint 400 korona névértékű részvény kibocsátása által 30 millió koronán emeltessék fel s ezen kibocsátásra kerülő részvényekre nézve a jelenlegi részvényeseknek részvénybirtokuk arányában az igényjog megadassák A közgyűléstől nyert meghatalmazás alapján ezennel közzétesz az igazgatóság, hogy a közgyűlés határozatának keresztülvitele a következő módozatok alatt történik : Minden ez idő szerint forgalomban levő 400 korona névértékű öt darab részvény alapján egy űj. ugyancsak 400 korona névértékű egész részvény — öt részvénynél kevesebb darab után pedig részvényenkint egy új részvény ötödéről szóló részjegy — vehető át. A kibocsátásra kerülő új részvények az 1896. év nyereségében a már foráalomban levőkkel egyenlően részesednek. A részvényeseknek biztosított igényjog 1895 október 31-től 1*95 nov. 9-ig bezárólag gyakorlandó. Az igényjog gyakorlása a részvények bemutatása s lebélyegzése alapján történik ; ezen célra mindazon részvényesnk, kik igényjogukkal élni kivannak, tartoznak részvényeiket az összes azokhoz tartozó (3. 10.) számú szelvényekkel együtt a 2. pont szerint meghatározott napokon számjegyzékek kíséretében, Budapesten: a társaság főpénztáránál (Dorottya-utca (5.). Bécsben : az Union-Banknál. M/m. Frankfurtban: a Deutsche Effecten- u. Wechsel-Banknál bemutatni, a hol azok lebélyegeztetni fognak és a hvl az előirt befizetések is leljesitendők. Curiai és táblai értesítések. Alsó-Maros-Váradja H. R. Pupu J. — Bugser A. ügy a C.-hoz nem érkezett. — Békés K. J. Lavotha J.— Meitner M B. cég 864/95. sz. a T. f. hó 6. hh. — Dicső-Szt.-Márton, Z. L. Neumann B.—Grün A. 1,537/94. sz. a C. f. hó (i. mv. — Duna-Szerdahely. P. P. Zsemlye J.—Szuhu V. érk. 8,104/95. sz. a. n. e. eld. Hollerung. — Grausz N.— Mladenovits M. és Lenka érk. 1,543/94. sz. a. n. e. eld. Fabiny. — Popovits M. testv.—Popovíts V. 381/95. sz. a. n. e. eld. Fabiny — Eger Cs. J. Andrási A.—özv. Czörgő A.-né 9,238/94. sz a T. f. hó G. ms. - T. A. Török Gy.—Vajda B. 19/95. úrbéri a T. f. hó 6. hh. — Gálszécs, dr. K. D. Mihálcsó J — Mihálcsó Kucza M. 8,274/94. sz. a C. m. hó 31. hh. — Fried M.—Spiegl A. 7483/94. sz. a C. m. hó 31. mv Halmi, N. J. Landó-Wohl 1,478/94. sz. a C. f. hó 6. hh. — Kecskemét. Gy. B. Füstös J.- Magyar F. érk. 4,437/95. sz. a n. e. eld. Zachár. Kolozsvár, S. G. Zonda L.- Klemm P. 995/95. sz. a C. szept. 25. hh. — Kőszeg M. J. Bubics Zs. -Gneisz F. 4379/95 sz. a C. m. hó 16. mv. - Moór, F. M. Grünfeld G. —Andocsi F. 9,020/94. sz. a T. f. hó 7. mv. — Nagylak, dr. Sch. J. Kantor A.—Bartolomej A. 7,576'94. sz. a C. m. hó 31. hh. — N.-Szalonta, M. J. Székely F. s ts.—M. Egri J. 8,566/9 {•. sz a. ('. m hó 31. hh. — N.-Palánka E. L. 1,204/94. és 9,288/91. sz. ügvek elintézetlenek, a 7,526/94 sz. ügyet a C. f. hó 5. hh. O-Becse, dr. V. J. Adler-Dévai 6,625/95. sz. a C. m. hó 20. hh. Pécs, E. J. Bosnyák J.-Stercfinger S. 7.999/94. sz. a C. f. hó 5. hh. Sümeg. B. K. Kámánfános-Martonfuli érk. 11,829/91. sz. a. n. e. eld. Kiszély. — Kováts S. —Kuthy L. érk. 5,547/95. sz. a. n. eld. Pásztély. — Kémeth I - M.igykozi-féle ügy a C-nál nem található. — Szatmár" dr. F. A Göbl [.--Müller F.-né érk. 84/95. sz. a. n. e. eld. Hegedűs. — Ehrenfeld S. -Goldstein M. 400/95. sz. a. n. e. eld. Fabiny. — Reiter testvérek-Rohleder Gy. ügy a C.-nál nem található. — Szentes dr. Cs. K. Neumann J.—Pásztor A. 7,690/91-. sz. a C. m. hó 31. hh. — Sz. E. Békésvármegye—Gróf Károlyi T. érk. 8,246/95. sz. a. n. e. eld. Hamersberg. — Tisza-Füred, D. K. Bartha F.—Tóth L. érk. 7,fi!•L, 95. sz. a. n. e. eld. Skoff — T. E. Szármán J. és Bán — Bogya J. és R. 6,778/94. sz a T. f. hó. 6 rmv., rhh. — T.-Szt.-Márton F. B Zátureczky J.-Ruttkay 5,493/94. a T. f. hó 6. rhh. rmv — Runa H.-Karloszky E. 5,525/9k sz. a C. f. hó 7. rmv. - Skultéty V.-Höhenvider M. 9.310 94. sz. a C. f. hó 6. rmv. — Trencsén, F. H. Aufricht M-özv. Szilvásy M. 8,533/94. sz. a C. f. hó 5. hh. — Újvidék dr V J Buzarov L. büntető 10,204/95. sz. a C. m. hó 23-án rmv. - Vukadinov P. S. F. Zombor, ,. — Zsolna, dr K. J- Papán. P.-Kaszák j. érk. 7,567/94. sz. a. n. e. eld. Frits. Adamicza E.-Adamicza L. féle ügy a C.-nál nem található. rov i.. Dunieto lu^u^yo. sz. a C. m. hó 23-án rmv - Vukadi 505 9o. sz. bűnügyet a C. m. hó 27-én hh. — Vág-Sellye dr Dr. Sándor E-Singer L. 4.110/35. sz. a C. m. hó 21 fo — Zc dr. V. J. Virágh J.-Glisiu L. 8,833/94. sz. a C. m. hó 31 hh - 2 A román nyelvben jártas közjegyző-helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet a belényesi kir. közjegyzőnél. Egy a német nyelvet teljesen értő, habar kezdő közjegyzősegéd azonnali alkalmazást nyerhet a sásdi kir. közjegyzőnél.