A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 42. szám - Szerzetesek végrendelkezési képessége s hagyatékukban való öröklés joga. Befejező cikk

A JOG 303 dcsen vezetni. Jogosult a hagyatékhoz tartozó do'gokat birtokába venni; különösen azok felett rendelkezni s a hagyaték részére kötelmeket vállalni. Kivétetnek az ingyenes rendelkezések, ha csak ezek valamely erkölcsi kötelesség vagy illenddségi tekintetek által nem igazoltatnak. Az örökhagyó által a hagyaték kezelésére nézve tett intézkedéseket követnie kell; — de ezek valamely érdekelt fél indítványára a hagyatéki bíróság által hatályon kivül helyezhetők, ha azok a hagyatékot jelentékenyen veszélyeztetnék. Köteles kívánatra az örökösöknek felvilágosítást adni a hagyaték kezeléséről, s a végrendelkezés kivitelét és az osztoztatást tárgyazó intézkedéseiről.» Továbbá a tervezet kiegészíttetett a következőkkel: «A végrendeleti végrehajtó a hagyaték felett csődnyitást indítványozhat, — de csak az örökös ellenében; és az elrendelendő, ha a túlterheltség valószínűvé tétetik. A biróság által az örökös a csődrendtartás értelmében meghallgatandó, úgy a végrehajtó is, ha a csődöt az örökös kívánja. A hagyatéki hitelezők hirdetményi felhívását is hozhatja javaslatba.» Az 1,901. §. mely szerint az örökös a végrehajtó kezelése alá tartozó hagyatéki tárgyak felett nem rendelkezhetik, változatlanul megtartatott. Az 1,903. §. a végrehajtó perviteli jogosultságát szabályozza; melynél a tervezet kiindulási pontja, hogy az a pereket mint örökös törvényes képviselője vigye — mellőztetett, de kimondatott, hogy az Ítélet, ha a vitás jog a végrehajtó rendelkezése alá tartozik — az örökös irányában is hatályos. Továbbá elfogadtatott, hogy a hagyaték elleni igények iránti perek nemcsak az örökös, hanem a végrehajtó ellen is intézhetők; de az ítélet csak a rendelkezése alá tartozó tárgyakra nézve végrehajtható. Az 1,90-1. §., mely a hagyaték elleni kényszervégrehajtásról intézkedik, töröltetett azzal, hogy a perrendbe következő szabály vétessék fel: A végrendeleti végrehajtó kezelése alá tartozó tárgyakra vezetendő végrehajtáshoz szükséges s elégséges is a végrehajtó ellen hozandó Ítélet; a köteles részre vonatkozó igényeknél azonban az Ítéletnek a végrehajtó s örökös ellen kell szólni. (Folyt, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. A felbujtás fogalommeghatározásához. (Kérdés.) K. Ferenc rábírja S. Pál útkaparót, hogy ez álkulcscsal nyissa fel a szomszédjában lakó P. Péter kamaráját s onnan lopjon sonkát és disznóhúst. S. Pál engedve a felbujtásnak, egy napon az esti órákban elindúl azon szándékkal, hogy ő P. Péter lakásából sonkát hoz; azonban vagy azért, hogy a sötétben nem jól látott, vagy zavarodottságból származó sietségében eltévesztette a lakást s nem P. Péter, hanem a mellette lakó K. Ferenc zárt éléskamrájába hatolt be, ott hamarjában egy db. 2 frt értékű disznósajtot magához vett s ezzel távozni készült, a mikor azonban tetten éretett s a hatósághoz bekisértetett. A vizsgálat során K. Ferenc töredelmesen beismeri, hogy ö tényleg felbujtotta S. Pált lopásra, S. Pál pedig azzal védekezik, hogy miután ő már nem tudott szabadulni K. Ferenctől, mivel mindig biztatta a lopásra, ö szándékosan ment be a felbujtó lakásába s ő neki esze ágában sem volt a más tulajdonához nyúlni. Kérdés, hogyan minősithető K. Ferenc és S. Pál cselekménye s elitélhetők-er Aliquis. Sérelem. Bírósági kinevezések. Ezen cim alatt a «Jog» 41. számában a miatt panaszkodik <Veridicus», hogy a budapesti jegyzői kart praetereálják, a midőn a budapesti albirói állásokat vidékről történő áthelyezésekkel töltik be. Ezen felszólalás némi összefüggésben látszik lenni a most küszöbön álló nagyobb számú szaporítással; ez az oka, hogy én a felszólalást nem tartom helyén,valónak. Az a cél, a mit a panaszkodó szem előtt tart, a közügy előnye, csakis a maga idején alkalmazott kritikával érhető el. A biróság körében sok panasz akadhat, tudtommal van is; de eddig kevés panaszt vittek a nyilvánosság elé. Mindig a birói kar volt az, a mely a maga érdekével a legkevesebbet törődött. Szervezték, centralizálták, decentralizálták, elmozdithatlanok, majd mozgósíthatók lettek, de a magyar biróság tagjait alig láttuk egyszernél többet szerény kérvényezésnél egyebet tenni, a midőn az ügyet egy iv papírral útnak bocsájtották. A mi a fenforgó sérelmet illeti,, hát tagadhatatlan az, hogy a budapesti, jegyzői kar előmenetele sokkal lassúbb, mint a vidékié; ennek oka nem az áthelyezésekben keresendő, hanem abban, hogy aránylag kisebb a tér; kevesebb a birói állás. Az a jegyző, aki akár Budapesthez, akár vidéken valamely helyhez köti magát, egyformán panaszkodhatik az áthelyezések miatt, pedig az áthelyezés épen oly kívánatos és jogosult _ vagy még olyanabb mint az előléptetés, különösen azokra nézve, a kik megérdemlik és a kik már különben is Budapesten kezdték meg szolgálatukat, innen mentek vidékre tapasztalatok és gyakorlat szerzése végett. És — anélkül, hogy jegyzői karunk érdeméből legcsekélyebbet is levonni, vagy őket háttérbe szorítani igyekezném, — általánosságban meg kell jegyeznem, hogy kívánatos is, hogy a fővárosban lehetőleg gyakorlottabb elemekből álljon a biróság, mert itt a központban a közszolgálat lényegesen nehezebb. Ez ugyan azt is motiválja, hogy a szintén terhesebb munkát végző jegyzői kar is méltányoltassék, de ez tudtommal rendszerint megtörténik akkor, ha a budapesti jegyző vidéki bírósághoz pályázik. Ennélfogva a | rendszerint nem családos collegák, ha az előmenetelnek budapesti viszonylagos hátrányait kikerülni óhajtják, hacsak valamely létkérdés nem játszik közbe, jól teszik, ha a vidékre gravitálnak s megizmosodva térnek vissza, a midőn már bizonyára könnyebben célt érnek és a midőn már családi viszonyaik is méltányolják a visszatérést. Hiszen az albirói kar még kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a jegyzők kara, mert tagjainak Budapesten még kevesebb tere van az' előmenetelre mint a jegyzőknek, pedig nagyrészben családos emberek és oly terhes munkát végeznek, hogy az szinte bámulatos. 6—12 ezer folyó számmal, 2—3 ezer tárgyalással, több mint 500 ügydöntő határozattal oly sysiphusi munkájuk van, hogy helyzetüket irigylendőnek mondani nem lehet. És ha ennek dacára, jóllehet megfelelően betölti helyét, még sem mehet előre, ha azt látja, hogy éveken át a vidéken a rangban fiatalabb albirák lesznek törvényszéki bírákká, nem fogja-e a budapesti albiró is érezni, hogy a vidékre kell gravitálnia? a hol nemcsak az élet, hanem bizonyára a hivatal is kevésbé terhes! Pedig az igazságszolgáltatás kívánalmai már nem engedik meg, hogy Budapesten egy szép napon az albirák a vidékre menjenek ki, mert ez már egy uj szervezést jelentene. Jegyzői karunk munkásságát és buzgóságát el kell ismernünk, de viszont collegáink is ismerjék el azt az igazságot, hogy ők nincsenek praetereálva, csak a viszonyoknak vannak ők is alávetve, ugy mint az albirák. Arany Sándor bpesti kir. albiró Irodalom. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata cimü kézikönyvnek harmadik átdolgozott kiadására hirdet előfizesési felhívást L a s i t z Pál, p. ü. ministeri titkár. Kézikönyve második kiadásának az 1891-ik év végén történt közrebocsátása óta a bélyeg- és illetékekre vonatkozólag több lényeges törvény, rendelet és határozat hozatván, szükségessé vált, hogy az emiitett kiadást, azoknak megfelelőleg átdolgozza szerző, a mire az által is indíttatva érezte magát, mert a hivatkozott kiadásból már csak néhány példány állt rendelkezésére. A midőn tehát fenti cimü kézikönyve harmadik kiadására a jelen előfizetési felhívást kibocsájtja, röviden csak azt kívánja megjegyezni, hogy annak beosztása és szelleme változatlan marad, s ez alkalommal is szorosan a hivatalos összeállításhoz alkalmazkodik, mégis az időközben hozott megváltoztató vagy kiegészítő törvények és szabályrendeleteknek az illető helyekre való beosztása mellett, és igy kézikönyve a hivatalos összeállításból való idézésre is tökéletesen alkalmas. Magyarázatai a hivatalos összeállítás minden szakasza vagy tétele után rövid vonal által elkülönítve, kisebb betűkkel nyomatva, folyó számok alatt fordulnak elő, de a mely folyó számok az illető magyarázott pontok vagy szavaknál is fel vannak tüntetve, a minek következtében úgyszólván lehetetlenné tétetik, hogy a szabályok olvasása közben az illető részre vonatkozó magyarázatok az olvasó figyelmét elkerülhessék, azonkívül a kapcsolatos részek vonatkoztatása által az analóg vagy egymásból folyó kérdések áttekintése is megkönnyittetik. Kézikönyve harmadik kiadása megfelelő feldolgozásban tartalmazni fogja mindazokat a törvényeket, határozatokat és rendeleteket, a melyek a bélyeg és illetékre vonatkozólag az 1895-ik év végéig hozattak, illetve hozatnak s igy annak megjelenése az 1896-ik év első hónapjaiban várható. A bíróságok, közhatóságok és hivatalok részéről hivatalból leendő megrendelés tekintetéből a nmtsgu m. kir. pénzügyministerium 320/1889 sz. a., a nmtsgu m. kir. igazságügyin inisterium 38,141/1889. sz. a. és a nmtsgu m. kir. belügyministerium 3,222/1890. sz. a. kézikönyvet az összes pénzügyi és közigazgatási hatóságok és hivataloknak, illetve az elsőfolyamodású bíróságoknak a hivatalos átalányokból leendő beszerezhetés engedélyezése mellett a legmelegebben ajánlották. Az előfizetés legcélszerűbben postautalványon, szerző cimére (Budapest, Vár. Pénzügyministerium, b. és illeték ügyosztály) cimzendők. Lasitz kitűnő könyvét felesleges olvasóinknak ajánlani. A budapesti tőzsde könyve. Egybeszedte dr. Félegyházy Ágost ügyvéd a Budapesti árú és értéktőzsde főtitkára. Budapest, 1895. Grill Károly kiadása. Ezen gyűjtemény tartalmazza a Budapesti árú- és értéktőzsde egész szervezetére vonatkozó összes szabályzatokat és törvényeket; tartalmazza továbbá az érvényben levő összes tőzsdei áruüzleti és értéküzleti szokásokat; tartalmazza a tőzsdei választott bíróságra vonatkozó törvényeket és szabályokat és végre a tőzsdei forgalmat érintő törvényeket. Ezen gyűjtemény tehát a legteljesebb az eddig megjelent e nemű gyűjtemények közt. Annak, kinek tőzsdei ügyletekből kifolyólag a tőzsdebiróságnál dolga van, e gyűjtemény nélkülözhetetlen. Ügyvédi Határidő Napló az 1896. évre. Szerkesztette Dr. Pajor Rezső V. évfolyam. Ára 1 frt 60 kr. Kiadja a 'Minerva* Budapest. Számos hasznos tudni valót tartalmaz, miért is ajánlható