A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 42. szám - Szerzetesek végrendelkezési képessége s hagyatékukban való öröklés joga. Befejező cikk
302 A JO gondosság mellett is előfordulnak egyes nehézségek s a mik itt fölhozattak, jobbára ebbe a kategóriába tartoznak, de szóló teljes megnyugvással mondhatja, hogy igazságszolgáltatásunk mindezek dacára folyton javul és előre megy. Őt-hat törvényszéken kivül nincs is több az országban, melynél az ügymenet rendes folyamata immár biztosítva ne lenne. A kir. táblák ügymenete egészen rendben van, a budapesti kir. tábla is legföljebb a jövő évi szünetig teljesen currenciában lesz. A curiánál éppen a hátralékok megszüntetése céljából a mult évben szaporitatott a birák száma s a sommás eljárás folytán apadt is a curiához érkező ügyek, száma, de viszont a büntető pereké szaporodott. A mint a sommás eljárás az egész vonalon érvényesül, bizonyára jelentékeny lesz az ügyek további apadása, de szóló addig is a curia tanácsainak egygyel való szaporításával remHi, hogy orvosolni fogja ezt a nem állandó jellegű, hanem átmeneti állapotot. A mi a bíróságok kezelőszemélyzetének elégtelenségét illeti, e tekintetben a fölhozottaknak egyes bíróságoknál van ugyan alapja, de általában e téren is észlelhető a javulás. Szóló a kezelő személyzet számát a budgetben is emelte, legtöbb eredményt azonban a kezelési rendszer reformjától vár. A birói létszám szükséges szaporítása elő van készítve s fokozatosan végrehajtatik, de be kell vallinia szólónak, hogy a legutóbbi nagy személyszaporitások folytán sokszor nem állanak teljesen alkalmas erők rendeikezésre. A mi a codifikatórius reformokat illeti, az év elején kifejtette szóló a ház előtt erre vonatkozó programmját, melyhez szorosan ragaszkodik. A bűnvádi eljárást már beterjesztette s az életbeléptetési tervezet is nemsokára nyilvánosság elé kerül, valamint az esküdtszékek rendszeresítése tárgyában is törvényjavaslatot fog benyújtani. Szintén a legközelebbi időben szándékozik a polgári törvénykönyv codifikálására vonatkozó állandó szervezet megalkotásáról gondoskodni. Az ügyvédi rendtartás revíziójával szóló is foglalkozik, be akarja azonban várni az ujabb reformtörvények hatását, hogy a szükséges javítások iránt ennek tekintetbe vételével is tegye meg javaslatait. A mi a kézbesitéseket illeti, a mennyiben hiányok észlelhetők, az igazságügyi kormány igyekszik palliativ eszközökkel orvosolni azokat. Az ügyvédi költségek tekintetében szóló főleg az irányban van panaszoknak kitéve, a melyek jogosságát nem is tagadhatja, hogy a bíróságok nem egyszer tulszigornan állapítják meg a költségeket. Annyi tény, hogy a bíróságok e tekintetben nem járnak el egyenlően s e tekintetben az ügyvédi rendtartás revíziója lesz hivatva orvoslást nyújtani. Az Austriával való kölcsönösséget szóló fentartandónak véli, tanulmány tárgyává tette azonban azt, hogy az egéren fenforgó bajok a fennálló kereten belül orvosoltassanak. A börzebiróság igazságszolgáltatásunknak jó szolgálatot tesz; e bíróság integritásának fentartásával igyekezni fog szóló a felhozott bajon segiteni. A váci államfogház a legegészségesebb ponton van elhelyezve. Az államfogházi szabályokat kénytelen volt az utóbbi időkben szigorítani mert igen sok volt a visszaélés, melyeket tovább tűrni nem lehetett. A legkisebb fokú tisztviselők helyzete iránt szóló teljes érzékkel van ; helyzetők a fizetésrendezési törvény folytán javult is, csak a pénzügyi helyzet az oka, hogy a javításban most tovább nem mehetett, nevezetesen a mi az írnokokat illeti, szóló birja a pénzügyminister igéretét, hogy a következő évben nagyobb mérvben lógnak a mágasabb fizetési fokozatba soroztatni. A mi a katonai büntető törvényt illeti, kijelenti szóló, hogy a maga részéről is sürgős szükségnek tartja annak revízióját s ez irányban minden lehetőt megtesz. A polgári házassági törvényre vonatkozó hadügyminiszteri rendeletről volt szólónak tudomása : semmi kifogása nem volt ez ellen, mert abban, valamint a házassági szabályzatban is semmi olyas nincs, a mi a magyar törvénynyel ellenkeznék. A katonai kormányzat részéről szóló tudtával semmi oly intenció nem forog tönn, mely a magyar törvénynvel ellentétbe akarna helyezkedni, sőt inkább e tekintetben szóló a legnagyobb előzékenységet tapasztalta. A kisajátítási törvény ellen szóló előtt mindeddig nagyobb panasz nem merült föl. Foglalkozni fog egyébiránt ez ügygyei s a mennyiben szükségesnek mutatkoznék a revízió, a kormány nem fog alóla elzárkózni. Az erdélyrészi úrbéri ügyek ellátására nézve megjegyzi, miként gondoskodott arról, hogy ez ügyek intézése megvizsgáltassák, s amennyiben a vizsgálat eredménye további személyszaporitást tenne szükségessé, azt meg is fogja tenni. Elismeri szóló, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés lassan megy, de üdvös eredményeire való tekintettel nem szándékozik ezt abbanhagyni. A telekkönyveknek a tényleges birtoklás alapján való kiigazításától várja egyébiránt szóló a momentán bajok orvoslását s mihelyt a viszonyok engedik, egyszerűsíteni szándékozik a telekkönyvi eljárást. Ezek után köszönetet mond az objektív eriticáért, s kéri a költségvetés megszavazását s azt, hogy a bizottság támogassa őt az igazságszolgáltatás modern alapokra fektetésére irányuló törekvéseiben. (Altalános helyeslés.) E 1 n ö íc a bizottság nevében köszönetet mond a ministernek. A központi igazgatás költségei s a minister további fölvilágositásai után a tárca költségvetésének többi tételei is változatlanul megszavaztattak. Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-cikk életbeléptetése és az átmeneti intézkedések tárgyában hozott magyar kir. igazságügyministeri 1895. év> 43>I95- ^ M. számú rendelete. Az 1894. évi XVI. t.-cikk 126. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyiminister úrral egyetértőleg a következőket rendelem: 1. §. Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-cikk az 1896. évi január hó 1. napján lép hatályba. 2. Mindazokban az ügyekben, melyekben az 1894. évi XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt a hagyatéki tárgyalás már befejeztetett: az eljárást ugy a gyámhatóságnál, mint a bíróságnál az eddigi szabályok alkalmazásával kell folytatni. Az eddigi szabályok alkalmazásával kell folytatni az eljárást abban az esetben is, ha a gyámhatóság vagy a bíróság az eddigi szabályok szerint hozzá beterjesztett ügybe.. ^_ XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt befejezett tárgyalásnak pótlását vagy kiegészítését rendeli el. 3. §. Mindazokban az ügyekben, melyekben a hagyatéki tárgyalás az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt még be nem fejeztetett, a tárgyalásra és a további eljárásra az 1894: XVI. t.cikk szabályai alkalmazandók. 4. §. Azokban a hagyatéki ügyekben, melyeknek tárgyalásával a gyámhatóság az 1877: XX. t.-cikk 246. §-a és az 1886. évi VII t.-cikk 30. §-ának másorik bekezdése és a 24. §. alapján a kü> iégi elöljáróságot, a járási főszolgabírót vagy az árvaszéki ülnököt bizta meg, az eljárás cz eddigi szabályok alkalmazásával folytatandó, tekintet nélkül .11., vájjon az 1894: XVI. t.-cikk hatályba léptekor a hagyatéki tárgyalás befejeztetett-e vagy sem. 5. §. Az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt az 1868: LIV. t.-cikk 580. és 581. §-ai alapján beadott és az 1896. évi január hó 1 napja előtt még el nem intézett kérvényeket a kir. tőrvényszék intézi el az 1894. XVI. t.-cikk azon intézkedéseinek alkalmazásával, melyek az örökösödési bizonyítványra vonatkoznak. Ha ezekre az intézkedésekre való tekintettel a kérvény valamelyik kelléke hiányzik, a törvényszék a kérvényt a hiánynak kipótlása végett záros határidő kitűzése mellett visszaadja a félnek. Ha az 1896 január 1-én az első bekezdésben emiitett kérvény alapján a hirdetmény már ki volt bocsátva, a törvényszék, — ha a hirdetményi határidő alatt igénylő nem jelentkezik — az 1868: LIV. t.-cikk 581. §-ának alkalmazásával jár el; ha pedig a hirdetményi határidő alatt igénylő jelentkezik: a törvényszék az 1894: XVI. t.-cikk 7. §-a szerint illetékes járásbírósághoz teszi át az iratokat az idézett törvény 103. §-ának második bekezdésében megszabott további eljárás végett. 6. §. Ha az örökhagyó az 189-J-: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt halt meg, az idézett törvény 4.' §-ában emiitett határidőt az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte napjától kell számítani. 7. §. A gyámhatóság, valamint a kir. törvényszék azokat az ügyeket, melyekben az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt a hagyatéki tárgyalást még el nem rendelte, az 1894: XVI. t.-cikk 7. §-a szerint illetékes járásbírósághoz teszi át. Ugyanez áll azokra az ügyekre is, melyekben a tárgyalás már el volt rendelve, de a melyekben a gyámhatóság vagy a kir. törvényszék a tárgyalással megbízva volt hivatalos közegtől a megbízást elvonta s az 1894: XVI. t.-cikk hatálybalépteig más hivatalos közeget még nem bizott meg a hagyatéki tárgyalással. 8. §. A kir. közjegyző azokban az ügyekben, melyekben a tárgyalást az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt már befejezte, az iratokat az eddigi szabályok szem előtt tartásával, annak a hatóságnak mutatja be, melytől a megbízást kapta. A kir. közjegyző azokban az ügyekben, melyekben a tárgyalást az 1894: XVI. t.-cikk hatályba lépte előtt még be nem fejezte, a tárgyalásnak az 1894: XVI. t.-cikk szabályai szerint történt befejezése után az iratokat az idézett törvény 7. §-ai szerint illetékes járásbíróságnak mutatja be és ha a megbízást nem ettől a járásbíróságtól kapta, az iratok bemutatásáról a megbízó hatóságnak jelentést tesz. Ebben az esetben a megbizó hatóság az ügyre vonatkozó iratokat megküldi annak a járásbíróságnak, melynek a kir. közjegyző a tárgyalási iratokat bemutatta. Az iratok bemutatására vonatkozó fennebbi szabály nem érinti az 1894 : XVI. t.-cikknek azon rendelkezéseit, melyek szerint a közjegyző egyes esetekben, midőn gyámhatósági jóváhagyás szüksége forog fenn, közvetlenül a gyámhatósághoz köteles az iratokat áttenni. 9. §. Mindaddig, mig a hagyaték tárgyalásával megbízott kir. közjegyző az iratokat be nem mutatja, avagy be nem jelenti, hogy az iratokat az 1894: XVI. t.-cikk 7. §-a szerint illetékes járásbíróságnak bemutatta, a hagyatéki tárgyalás befejezésére megszabott határidőt a megbizó hatóság tartja nyilván. 10. §. A 8. és 9. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha az 1886: VII. t.-cikk 34. §-a alapján bírósági tag van megbízva a hagyaték tárgyalásával. 11. §. A bíróság élő személynek magánvégrendeletét többé nem veheti őrizetbe. Az 1894: XV. t.-cikk hatályba léptéig a kir. törvényszéknél őrizetbe vett akár kihirdetett, akár ki nem hirdetett végrendeletek ezentúl is ott maradnak. Ha"7 azonban a kir. törvényszéknél vé rendeletnek kihirdetése válik szükségessé: a kir. törvényszék nála letett égrendeletet az örökösödési eljárásra illetékes járásbíróságnak küldi át kihirdetés végett. Az 1891. évi 4,291. IME. S/ám alatt kibocsátott birói ügyviteli szabályok 121. a h tályon kivül helyeztetik. Ugyanezen birói ügyviteli szabályo 241. §-a csak a kir. törvényszékekre marad érvén>ben; a járásbíróságokra nézve azonban csak annyiban tartja meg hata.yát, a mennyiben más fontos iratok őrizetéről rendelkezik. (S. Ü. Sz. 147. §.) Budapesten, 1895. évi október hó 11-én. Ausztria és külföld Német birodalmi magánjogi codificatió 1894 okt. -decemberben * (Örökösödési jog.) (Folytatás.) A végrehajtó kezelési hatásköréről rendelkező 1,899., 1,900. és 1,902. §§. helyett a bizottságban következő szabályok állapíttattak meg: «A hagyatékot kezelnie kell az 1,897—1,898. §§-ban meghatározott kötelességek teljesítéséig. Köteles a kezelést ren* Előző cikkek a 21. és 39. számban.