A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Az aradi közjegyzői kamara jubileuma

A JOG 293 izmosodásához és teljes megszilárdulásához szintén alapos a remény, mert habár több felől voltak és részben még ma is vannak az intézmény megszilárdulásának és terjedésének megakadályozására irányuló törekvések, melyek ugv kamaránknak, mint az egyes közjegyzőinknek sok küzdelmet okoztak és okoznak: ezen törekvések azonban az intézmény életképességén s a jogéletre mindinkább bebizonyult hasznosságán hajótörést szenvedtek és fognak szenvedni. így az intézmény fejlődésében és megszilárdulásában, ha lassan is, ha akadályokkal küzdve is, időről időre mindinkább izmosodik. Kamaránk husz éves életére visszatekintve, megnyugvással jelenthetem tisztelt kartársaimnak, hogy a kamarának tagjai, dacára annak, hogy a kamara székhelyétől távol laknak, a kamara hatásköréhez tartozó ügyek elintézésében mindenkor buzgalommal és készségesen működtek közre, habár e közreműködésük mindannyiszor idő és pénzáldozatukba került. A kamara évenkint megválasztott tagjainak e buzgalma és áldozatkészsége tette lehetővé a kamarának nemcsak a folyó ügyek elintézhetését, hanem több az intézmény érdekét érintő nagyfontosságú kérdésben is az igazságügyi kormányhoz az egyes törvényjavaslatok fölötti vélemények, indítványok és emlékiratok, valamint a kamara területén felmerült, felsőbb orvoslást igénylő ügyekre vonatkozó jelentések fölterjeszthetését. Kamaránk husz éves működésének minden részletét nem foglalhatom össze e megnyitó beszédbe, csupán általánosságban jelezhetem néhány nagyobb fontosságú ügyben való eljárását. Kamaránk kezdeményezte ugyanis az országos közjegyzői egylet megalakítását, a mely — mint tudni méltóztatnak — meg is alakult és 188 í-ik év óta működik. Az igazságügvi konnánvhoz nagyobb fontosságú kérdésekben véleményt és fölterjesztéseket intézett a kamara : A közjegyzők hivatalos levelezéseinek portómentessége, a kir. kincstár, közhatóságok és gvámpénztárak magánosokkal kötendő szerződéseinek és kötelezvényeinek közokiratban leendő fölvétele, a közjegyzői díjszabás rendezése, közjegyzői helyetteseknek első sorban leendő figyelembe vétele, hagyatéki tárgyalásoknak kizárólag közjegyzőkhöz leendő utalása, a közjegyzői törvény revideilása, a zugirászat korlátozása és megszüntetése, az örökösödési eljárás roformja, valamint több előfordult panaszos esetek tárgyában. A kamara működése alatt fölmerült további mozzanatok és statisztikai adatokból jelenthetem: hogy kamaránkhoz, megalakulása óta mostanáig . . . . beadványi szám érkezett ; melyek mind elintézést nyertek ; a kamara területéről más kamara területébe hat közjegyző nyert áthelyezést, állásáról leköszönt három, meghalt öt, uj közjegyző kineveztetett 17, az életbeléptetéskor kinevezett közjegyzők közül életben és működésben van még öt. A közjegyző jelöltekről vezetett névkönyvbe beiktattatott 84 jelölt, kik közül helyettesi rendelvényt nyert 28. A kamara területén ma tényleg működő 19 közjegyzőségből a kamarához évenkint befolyt ügyforgalmi kimutatások szerint az ügykönyvekbe bevezettetett 1894. év végéig 111,027 szám, a hagyatéki könyvekbe pedig 75,781 árvaszéki és birói megbizás. Az ügykönyvi számok közül mintegy 30 —40 százalék névaláirási hitelesítésekre és tanúsítási jegyzőkönyvekre esik ; a közjegvzői kényszer alá eső jogügyletek száma pedig 9,477. Ezen számokból azután kitűnik, hogy kényszer alá nem eső jogügyletek és egyoldalú okiratok fölvételére a közönség mintegy 60,450 esetben kereste mpg a kamaránk területén működő közjegyzőket. Ezután következett az igazságügyi miniszterhez fölterjesztendő évi jelentés fölolvásasa, melyben a kamara az igazságügyminiszter figyelmét fölhívja a közjegyzői törvény módosításának szükségére, mely egyhangúlag elfogadtatván, annak fölterjesztése rendeltetett el. Az 1895/96. évi költségvetés előirányzata felolvastatván, elfogadtatott. Dr. Téri Ödön hálás szavakban köszöni meg a közjegyzői kar nevében Bonts Döme elnöknek a közjegyzői intézmény érdekében kifejtett működését és indítványozza, hogy az elnöki megnyitó a közgyűlési jegyzőkönyvbe szórói-szóra bevétessék, ezen jnditvány egyhangúlag elfogadtatott. Horváth Károly köszönetet mond elnöknek és a választmánynak eddigi működéséért és arra kéri a közgyűlést, hogy újból választassanak meg. Erre megejtetvén titkos szavazással a választás, az 1895,9">. kam. évre megválasztattak: elnökké Bonts Döme, rendes tagokká: Kénosi Sándor József, Horváth Károly, Kirileszku Gyula, Mikolay Mihály, póttagokká: dr. Téri Ödön és dr. Márki János. Elnök a maga és tagtársai nevében is a bizalom ismételt nyilvánítását megköszönvén, a közgyűlést bezárta. A közgyűlés berekesztése után dr. Téri Ödön emelkedett szellemű beszédben köszönetet mondott Bonts Döme elnöknek, a ki a kamarának megalakulása óta elnöke és kifejezését akarván adni az aradi kamarához tartozó közjegyzői kar elismerésének és hálájának, ennek emlékéül átnyújtott neki egy diszalbumot, melyben a közjegyzői kar tagjainak és a helyetteseknek arcképei foglaltatnak. Az album a könyvkötészet műremeke; a külső táblája sárga bőrből van reneszánsz stílű diszitéssel, négy sarka és közepén Magyarország címere igaz gyöngy és drágakövekkel kirakva. Első lapján a következő ajánlás: * Nagyságos Bonts Döme kir. tanácsos, kir. közjegyző urnák, az aradi kir. közjegyzői kamara elnökének, érdemteljes elnöksége 20-ik évfordulója alkalmából tiszteletük és szeretetük jeléül a kartársak.» Bonts Döme megilletődéssel vette át a remek diszalbumot és köszönte meg a kartársaknak a nem remélt kitüntetést. A közgyűlés után a «Fehér Kereszt* kis-termében a jubiláns elnök tiszteletére zártkörű díszebéd rendeztetett. Az osztrák-magyar monarchia diplomáciai képviselői, consulai és ezek helyettesei mint magyar állami anyakönyvvezetők által követendő eljárásnál szükséges eltérések megállapítása tárgyában kiadott m. kir. ministerium 3,163,1895. M. E. számú rendelete. A magyar királyi ministeriumnak 1895. évi szeptember hó 26-ik napján tartott tanácsában hozott határozatához képest az osztrák-magyar monarchia diplomáciai képviselői, consulai és ezek helyettesei, min magyar állami anyakönyvvezetők által követendő eljárásnál szükséges eltérések megállapítása végett az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-cikk 79. §-ának 2-ik bekezdésében nyert felhatalmazás alapján rendeltetik : I. Fejezet. Általános határozatok. 1. §. Az osztrák-magyar monarchiának az a diplomáciai képviselője, consula és ezeknek ama helyettese, ki az 1894. évi XXXIII. t.-c. 79. íj-a alapján a magyar kormánytól felhatalmazást nyert arra. hogy saját kerületében magyar állampolgár születésére és halálesetére, nemkülönben a házassági jogról szóló törvény 29. §-ának e) pontja értelmében előtte, mint polgári tisztviselő előtt, kötött házasságokra nézve anyakönyvvezető gyanánt járjon el: magvar nyelven külön-külön, bekötött, lapszámozott, zsinórral átfűzött és a magyar királyi bclügvminister hitelesitésével s a zsinór végére helyezett pecsétjével ellátott három anyakönyvet vezet, úgymint születési, halotti és házassági anyakönyvet. Ezek az anyakönyvek az osztrák-magyar consuli község anyakönyvével nem azonosak és az azokba történt bejegyzés a consuli község anyakönyvébe történt bejegyzés hatályával (1879: L. t.-cikk 31. §•) nem bir. 2. §. A "diplomáciai .képviselők, consulok vagy ezek helyettesei az 1894: XXXIII. t.-cikk 24. §-ának 1. bekezdése értelmében minden bejegyzést az anyakönyvek másodpéldányába is bevezetni tartoznak. Az anyakönyvek másodpéldányát minden év végével megküldik a magyar királyi belügvministernek. Ha valamelyik évben az anyakönyvben bejegyzés nem történt, a diplomáciai képviselő conzul, jvagyi ezek helyettese ezt a körülményt az anyakönyv évenkénti lezárása alkalmával az erre vonatkozó záradékban kifejezetten megemlíti. Ebben az esetben nem a záradék másolatát, hanem jelentést kell a belügyminiszternek küldeni arról hogy az illető évben az anyakönyvben bejegyzés nem fordul elő. Az ilyen jelentéseket mindenik anyakönyvre vonatkozólag külön kell megtenni. Anyakönyvi kivonatokat a jelen §. első bekezdésében említett másodpéldányok alapján is ad ki a magyar királyi belügyministerium. 3. §. Minden oly bejegyzés, mely az anyakönyv első példányában a másodpéldány beszolgáltatása után történik, hiteles másolat alakjában egyidejűleg közlendő a magyar királyi belügyministerrel a ki gondoskodik arról, hogy ezen utólagos bejegyzések az anyakönyv másodpéldányába is azonnal bejegyeztessenek. 4. §. A ^diplomáciai képviselőnek, consulnak és ezek helyettesének a jelen rendeletben körülirt működése fölött a felügyeletet a magyar királyi belügyminiszter gyakorolja. Az 1884. évi XXXIII. t.-cikk 19. §-ának esetében a fél a felügyelő hatóságánál panaszt nem tehet, hanem akár a diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettesének közvetítésével, akár közvetlenül az illetékes (5. §.) kir. törvénvszékhez fordulhat. Az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 19. és 76. §-aiban továbbá a 60,000/1895. számú belügyministeri utasítás 12., 92-96. §-aiban a közvetlen felügyelő hatóságra ruházott teendőket'^ a diplomáciai képviselő consul vagy ezek helyettese maga végzi. Ugyancsak ő maga végzi az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 27. §-ának második bekezdésében, továbbá a 60.000/1895. számú belügyministeri utasitás 101., 102., 104., 105. §-aiban emiitett nyomozó bizottság teendőit, nemkülönben azokat, melyeket az 1894. évi XXXIII. t -cikk 27. §-ának esetében e törvényszakasz harmadik bekezdése és úgyszintén a 60.n00.'1895. számú belügyministeri rendelet 103. és 106. §-ai a felügyelő hatóságra ruháznak. 5 . §. Ha diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettese az anyakönyvvezető: ugy az 1894. évi XXXIII. t-cikk 19., 27. és 75 — 76. §-ainak esetében első fokban a budapesti kir. törvényszék, másodfokban pedig a budapesti kir. ítélőtábla illetékes az eljárásra. Ily esetekben a kir. törvényszék és a kir. Ítélőtábla a 27.000. 27,199. és 27.197/1895. I. M. számú igazságügyministeri rendeleteket megfelelően alkalmazza. 6. § A diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettese, ha Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgár, a házastársára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendőket maga végezheti. Ily esetben nemcsak a házasság, hanem a születés és haláleset bejegyzésnél is két tanúnak kell jelen lennie, a kik a bejegyzést aláírásukkal (kézjegyükkel) szintén ellátják. Ha a szóban forgó esetben az anyakönyv nyomtatott része, bejelentő hiányában, a bejegyzésre nem volna használható, azt keresztül kell húzni és a bejegyzést a lap szélén kell teljesíteni. 7. §. A diplomáciai képviselő, consul és ezeknek helyettese a jelen rendeletben körülirt hatáskörében külön pecsétet használ, mely Magyarország címerével a következő körirattal van ellátva : »A i cs. és kir. nagykövet fkövet, diplomáciai ügynök, főconsul, consn.l stb.* mint magyar királyi anyakönyvvezető » 8. §. Ha egyes diplomáciai képviseleteknél vagy consulátusoknál a szolgálati vagy helyi viszonyok, avagy más körülmények különleges intézkedéseket tennének szükségesekké, azokat a magyar királyi ministerium állapítja meg. II. Fejezet. A születési és halotti anyakönyvekről különösen. 9. §. A diplomáciai képviselők, consulok és ezek helyettesei a magyar kormánytól nyert felhatalmazás alapján születési vagy halotti anyakönyvi bejegyzést csak Magyarországban (nem Horvát-Sl svonországokban) községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak születésére vagy halálesetére nézve teljesíthetnek. 10. §. A születés vagy haláleset bejegyzésére a diplomáciai képviselő, consul és ezek helyettese illetékes, ha a születés vagy haláleset kerületében fordul elő. A vasúton vagy nem tengeri utazás közben hajón