A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

158 A JOG nyerhetett volna. Alperes beismeri, hogy a búzát felperes tudta és belegyezése nélkül eladta, de azzal védekezik, hogy ugyanoly minőségű más búzája van és igy, minthogy helyettesíthető dologról van szó, abban a helyzetben van, hogy felperesnek az övével teljesen azonos fajú és ugyanoly minőségű búzát rendelkezésre bocsáthat. Alperes ezenkívül kiemeli, hogy felperesnek az általa legkedvezőbbnek tartott esetben nem lehetne nyeresége, ha t. i. 7 frt 30 krt kapna mmázsánként a búzáért, hanem a kikötött provisió, kamat, fekbér, vételárhátralék és fuvarköltség levonása után határozottan kára volna, a mennyiben ez a legkedvezőbb bevétel sem fedezné a kiadásokat. Alperes egyúttal 137 frt 50 kr. fuvarköltség, 68 frt 85 kr. kamat, 61 frt fekbér és 50 frt provisió iránt viszonkeresetet támaszt. A per sorsa főkép annak a kérdésnek eldöntésétől függ, hogy feltétlenül köteles volt-e alperes a reá bizott búzát felperes rendelkezéséig megőrizni, avagy joga van-e azt ugyanoly fajú és minőségű más búzával helyettesíteni ? Igaz, hogy a buza rendszerint helyettesíthető dolog, de minthogy felperes a búzára vonatkozó rendelkezési jogát fentartotta s alperesnek a használatot meg nem engedte; minthogy továbbá a helyettesítés törvénye csupán a használatra való átadásnál nyerhet alkalmazást, más esetben pedig a helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok egyforma szigorú tekintet alá esnek; minthogy ezenkívül ettől az elvtől eltérni, a megbízó érdekeinek veszélyeztetése nélkül sohasem szabad s a megbízott vétkességének megállapításánál az a kérdés, vájjon a dolog szerződésellenes használata által a concret esetben háramlik-e hátrány a megbízóra vagy sem, figyelembe nem jöhet, minthogy végül másnak tulajdonával üzérkedni senkinek sem szabad: mindezeknél fogva alperes azáltal, hogy a felperes búzáját ennek tudta és beleegyezése nélkül elhasználta, illetőleg eladta, szerződésszegő lett és igy kártérítési kötelezettsége nyilvánvaló. A kárösszeg kiszámítása céljából meg kell állapítani: mennyit fektetett felperes abba az ügyletbe, melynek lebonyolítása alperes vétkessége folytán lehetetlenné vált s mennyit nyert volna felperes, ha a búzával tetszése szerint rendelkezhetik. Ahhoz felperesnek mindenesetre joga van, hogy a szerződéstől való elállás mellett, a buzavétel előtti állapot helyreállítását követelhesse. Ebbeli jogát felperes a keresetben akként érvényesiti, hogy a buzavételbe befektetett 30 ) frt megtérítését követeli. A szerződéstől való elállását felperesnek nem volt szükséges kijelenteni, mert hiszen azt teljesíteni ugy is lehetetlen. A 305 frtot tehát feltétlenül meg kellet ítélni. Az elvont haszon felszámításának azonban concret alapja nincsen, mert felperes nem mondja, hogy a búzát eddig tényleg eladni szándékozott, hanem csak azt állítja, hogy eladhatta volna. Ezen kívül ha tényleg el is adta volna felperes a búzát 7 frt 30 kron, ebből haszna nem származott volna, mert a vételár, provisió, fuvarköltség, kamat és fekbér levonása után hiány mutatkozik. Azonban ez is csak feltevés, mert nem állapitható meg: miképpen értékesítette volna felperes a búzát abban az esetben, ha alperes azt el nem idegeníti. Nem lehetetlen, hogy idővel 7 irt 3*3 krnál sokkal többet, vagy sokkal kevesebbet kapott volna métermázsánként a búzáért. Ily körülmények közt felperes nem mondhatja alaposan, hogy alperes őt nyereségtől fosztotta meg, de alperes sem hivatkozhatik jogosan arra, hogy felperesnek vesztesége volna. A viszonkereseti követelés csak a szerződés pontos teljesítése esetében illetné meg alperest, de minthogy a búzát saját céljaira fordította, ennélfogva úgy kellett tekinteni, mint a ki nem felperes részére, hanem kizárólag saját javára szállíttatta be a búzát, saját érdekében fizette ki a vételárhátralékot, saját érdekében raktározta be, őrizte és kezelte a búzát, minek folytán nemcsak a szerződésszegés miatt, hanem ebből az okból sem követelhet felperestől fuvarköltséget, kamatot, provisiót és fekbért stb. A szegedi kir ítélőtábla 1894. évi március 8. 1,150 sz. a. az elsőbiróság ítélete akkép megváltoztatik, hogy felperes részére a keresetbe vett összegből 235 frt, alperes részére viszonkeresetbe vett összegből 137 frt 50 kr. állapittatik meg. Felperes keresetének, alperes viszonkeresetének ezt meghaladó részével elutasittatik. Ehez képest tartozik alperes a felperes részére megállapított összegnek levonása után fenmaradó 97 frt 50 kr. tőkeösszeget felperesnek megfizetni stb. Indokok: Az által, hogy alperes a részére kinált főesküt el nem fogadta, a törv. rendts. 234-. i;-a értelmében be van bizonyítva, hogy a szerződő felek megállapodása szerint alperes az 500 métermázsa búzát, melynek vételárára fe[peres helyett 3,300 frtot fizetett, felperes felszólítására a 3,300 forint előleg, ennek kamata és a provisió egyidejüleges megfizetése mellett tartozott felperesnek kiadni és hogy fedezetül külön még egy felperest megillető 85 frtos követelés is szolgált. Ezek szerint a kamatkikötés mellett felperes helyett fizetett 3,300 frt kölcsön volt, az ennek biztosítására átadott 500 mmázsa búza pedig és a 85 frtos követelés zálog. Alperes beismerte, hogy a zálogba kapott 500 mm. búzát eladta. Ez a zálogtárgy nem helyettesíthető, mert a zálogbirtokos a zálogtárgyat el nem idegenítheti; azt megőrizni tartozik és igy alperes és a többi hasonfajú búzától elkülönítve átadott egyidejűleg meghatározott 500 mm. búzát köteles volt megőrizni, a mennyiben pedig kötelességét megszegve azt mégis elidegenítette, az elidegenített zálogtárgyért felperest kártalanítani tartozik. Alperesnek kártalanítási kötelezettségét az, hogy a B) alatt mellékelt okiratban foglalt felhíváskor felperes az őt terhelő kötelezettség teljesítését meg nem ajánlotta, meg nem szünteti, mert a zálogtárgy elidegenítése következtében a szerződés teljesítése úgyis 'ehetetlenné vált. A kártalanítás mérvének meghatározására irányadóul a búzának azaz értéke szolgál, a mely értékkel a zálogba adott buza abban az időben birt, a midőn alperes azt visszaadni tartozott. A buza visszaadásának idejét felperes a B) alatt mellékelt okiratban 1893. évi dec. 8. napjára határozta meg, a mikor a 27- alatt mellékelt okirat szerint az első minőségű búzának az ára métermázsánként 6 frt 90. kr volt. Felperes ugyanis azt vitatta, hogy az alperesnek átadott 79 kgr. sulyu első minőségű Csávosy-féle buza 15—20 krral más búzánál mindig többet ér, minthogy azonban alperes tagadta, hogy az átadott buza 79 kgr. súlyú volt és felperes kijelentette, hogy a buza súlyát nem bizonyítja, minthogy a buza súlyának hiányában nincs kellő alap arra, hogy a felperes által átadott buza a 27. alatt mellékelt okiratban kitüntetett búzánál jobb minőségűnek fogadtassák el, a buza értékének meghatározására a 27. alatt mellékelt okiratban kitüntetett árat kellett elfogadni, ezek szerint az 500 mm. buza értéke fejében 6 frt 90 krjával felperest 3,450 frt illeti meg. De megilleti felperest a fedezetül átvett 85 frt összeg is, mert ez szintén csakis az alperes követelése biztosításául szolgált. Ennek a két tételnek 3,535 frt összegéből, az alperes által előlegezett 3,300 frt levonása után felperes javára a keresetbe vett összegből 235 frt marad. Viszont alperes részére a viszonkeresetbe vett összegből a fuvar cimén követelt 137 frt 50 kr összeget megállapítani kellett; mert ezt az összeget alperes felperes helyett és felperes javára fizette meg. A 137 frt 50 kr. összeget meghaladó viszonkeresetével alperes azért utasíttatott el, mert a buza eladásának idejét meg nem határozta, már pedig ennek hiányában sem a kamat, sem a fekbér megítélésére nincs meg a kellő alap és mert a nyert megbízás nem teljesítése következtében alperes elvesztette a provisióhoz való jogát is. A felperes részére megállapított 235 írtból az alperes javára megállapított 137 frt 50 kr. levonása után felperes javára 97 frt 50 kr. marad, a miért felperest ezen összeg és 6% kamata megtérítésére kötelezni kellett stb. A m. kir. Curia. (1895 szept. 5,674./v. sz. a.) A kir. ítélőtáblának ítélete megváltoztatik és egész terjedelmében az első fokú bíróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Helyesen fogadta el a kir. Ítélőtábla bizonyítottnak az általa vonatkozólag felhozott indokból a szerződő peres feleknek felperes által vitatott azt a megállapodását, mely szerint alperes a felperes tulajdonát képező, egyedileg meghatározott, felperes részére Nagy-Becskerekre beszállított és itt őrizete alá vett 500 m. mázsa búzát felperes felszólítására a 3,300 frt előleg, ennek kamata és a provisió egyidejüleges megfizetése mellett felperesnek vagy természetben kiadni, vagy pedig a búzának megfelelő vételárát kifizetni volt köteles. De alperes ezen szerződési kötelezettségét megszegte, midőn annak dacára az áruval mint sajátjával rendelkezett, azt tovább eladta anélkül, hogy erről felperes tudomással birt, vagy abba beleegyezett volna, vagy hogy legalább erről, — a mennyiben az áru a felperest terhelő követelése tekintetében kellő fedezetet nem nyújtott, felperest érdekei és jogai megóvása végett előre értesítette volna; sőt még a per folyamán is megtagad minden felvilágosítást a tekintetben, hogy a felperes áruját mikor, kinek és mily áron adta el? Az a tény, hogy alperes felperesnek a B. alatti okiratban foglalt felhívása folytán kész volt állítólag hasonminőségü és mennyiségű más árut kiszolgáltatni felperesnek, a szerződés szegés tényén, tekintettel arra, hogy felperes a magáé helyett más árut elfogadni nem volt köteles, mit sem változtat. Minthogy tehát alperes a szerződést megszegte és illetőleg a szerződés teljesítését az által, hogy felperesnek áruját ennek kikötött rendelkezése alól jogtalanul egyoldalulag elvonta, lehetetlenné tette, tekintessék bár a felek közt fenforgott sajátos jogviszony bizományi avagy zálogkölcsönügyletet megállapitónak, kétségtelen ^az: hogy felperesnek egyaránt teljes kártérítéssel tartozik. Ebből folyólag köteles alperes felperesnek a Csávosynak adott 220 frt előleget, továbbá a fedezeti 85 frtot, — összesen 305 frtot meg-, illetve visszafizetni. Árkülönbözet cimén követelt kártérítés fejében azonban felperes részére mi sem volt megállapítható, mert a B. alattival bizonyított felhívás idejében (1893 dec. 8.) felperes javára a 2-/. alat* igazolása szerint árkülönbözet fenn nem forgott, azt pedig felperes alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy alperest valamely előbbi időpontban, midőn a buza vételára métermázsánként a 7 frt 04 krt meghaladta, a szerződés teljesítésére felhívta és ezt alperes megtagadta volna, sőt maga állítja a per folyamán, hogy ily tárgyú előbbi felhívásának teljesítésétől utóbb maga onkent elállott, mert még mindig a búzaárak emelkedését remélte, stb.