A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a ><Jog^ 40. számához. Budapest, 1895 október hó 6-á r. Köztörvényi ügyekben. A temetési költség első sorban a szerzeményből vonandó le s az ági vagyon oly esetben, midőn közszerzemény mutatkozik, nem terhelhető. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a kereset főtárgyára nézve helybenhagyatik, a temetési költség iránt támasztott alperesi viszonkeresetre vonatkozó részében pedig mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik akkép, hogy alperes feljogosittatik a felperes részére feltétlenül megítélt összegből 25 frt 35 kr. összeget feltétlenül levonni. Indokok: A másodbiróság ítélete a kereset főtárgyára nézve megfelelő saját indokaiból volt helybenhagyandó; ellenben a temetési költség iránt támasztott alperesi viszonkeresetre vonatkozó részében mindkét alsóbiróság ítéletét meg kellett változtatni s alperest feltétlenül arra feljogosítani, hogy a felperes részére megítélt összegből a 21 frt 35 kr. összeget levonhassa. Mert a temetési költség első sorban a szerzeményből vanandó le s az ági vagyon oly esetben, midőn közszerzemény mutatkozik, nem terhelhető; minthogy pedig a hagyatéki leltár szerint 78 frt 65 kr. értékű és közszerzeménynek tekintendő ingóság maradt, mely a temetési költségre fordítandó: ennélfogva alperes csakis a 100 forint összeget kiegészítő 21 forint 35 krt van jogosítva levonásba hozni. (1895. évi szeptember 3-án. 5,331/894.) Habar az egész kritikus idő alatt a férj fogházban volt is. azonban ha neje néha őt meglátogatta: nem lévén kizárva ezen látogatások alatt a közösülés lehetősége, a született gyermek törvénytelenitese nem mondható ki. (M. kir. Curia 1895 szept. 3. 5,545. sz. a.^ Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az alaptöke felemelése esetében a módositott alapszabályok bejegyzése mindaddig meg nem történhetik, mig az alaptőke felemelése következtében kibocsátandó ujabb részvények aláirás által biztosítva nincsenek és azokra befizetés nem teljesíttetett. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A <Zellerin M-féle gyári részvénytársaságinak 1895. évi május hó 18-án hozott rendkívüli közgyűléséről fölvett jegyzőkönyv okmánytárba, a közgyűlés szabályszerű összehívását igazoló hirlappéldány pedig irattárba teendő. Egyszersmind a kereskedelmi társascégek jegyzékének XIII. kötet 195. lapján bejegyzett <Zellerin M-féle gyári részvénytársaság* cégnél, az 1895. évi május hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, melylyel 5,000 darab egyenkint 100 frt o. é. névértékű névre szóló uj részvénynek kibocsájtása által a társaság eddigi alaptőkéjének 500,000 frttal o. é. való felemelését határozta el, bejegy eztetni rendeltetik. A bejegyzés foganatosítása és szabályszerű közzététele cégjegyzékvezetőnek meghagyatik. Ellenben a folyamodó társaságnak az a kérelme, hogy az emiitett közgyűlés alatt elhatározott alapszabálymódositások is bejegyeztessenek, ezúttal nem teljesíthető; mert a cégjegyzékbe csak oly körülmény bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehhez képest a folyamodó társaság cégénél a bejegyeztetni kért módositott alapszabályok 5. §-ában foglalt az a körülmény, hogy a társaság részvénytőkéje 1.000,000 frtot tesz ki, csak abban az esetben jegyezhető be, ha egyszersmind igazoltatik az, hogy a társaságnak a fentebb emiitett közgyűlési határozat folytán előállíttatni szándékolt 500,000 frtnyi ujabb részvénytőkéje teljesen befizetve, vagy legalább is a keresk. törvény 159. §-ának 1. és 3. pontjai értelmében részvényaláirás és megfelelő befizetés által biztosítva van. Minthogy pedig a folyamodó társaság jelen bejelentésevei az utóbb felemlített körülményeknek egyikét sem igazolta, minthogy ezen hiány miatt a bejegyeztetni kért módositott alapszabályok 5. §-a, melynek alapján pedig a társaság alaptőkéjének állaga a cégjegyzékben kitüntetendő lenne, beigazolt tényt nem képfz: a módositott alapszabályok ezen §-a ezúttal be nem jegyezhető. Miről folyamodó részvénytársaság igazgatósága 3 darab D) alatt csatolyt alapszabályok visszaadása mellett azzal értesíttetik, hogy a mennyiben a felemelt alaptőke (500,000 frt) akár teljes befizetésének, akár a kt. 159. §-a értelmében való biztosításának megtörténtét kellően igazolja: a módositott alapszabályok egész terjede* ' n be fognak jegyeztetni; a mennyiben pedig a módosított alapszabályok többi nem kifogásolt §-ait a jelzett körülmenyek valamelyikének igazolhatása előtt is bejegyeztetni óhajtja: ugy a módositott alapszabályokat egy teljes és hiteles alakban, valamint az azzal összefüggő 10 §-ok eredeti szövegével mutassa be, a mikor azután ezeknek bejegyzése el fog rendeltetni. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzésének nem neheztelt részeit érintetlenül, neheztelt azt a részét pedig, mely szerint a közgyűlés által elhatározott alapszabálymódosításoknak a kért alakban bejegyzése megtagadtatott, helybenhagyja. Indokok: Az elsöbiróság végzésének neheztelt részét a benne megfelelően felhozott indokok alapján annyival inkább helyben kellett hagyni, mert bár a kt. nem is tartalmaz oly kifejezett rendelkezést, hogy az alaptöke felemelése esetében a módositott alapszabályok bejegyzése a törvény 159. §-ában meghatározott és megfelelően alkalmazandó feltételek igazolásától teendő függővé és 162. §-ában csupán azt rendeli, hogy a részvénytársaság az eredetileg kibocsájtott részvények teljes befizetése előtt uj részvényeket ki nem bocsáthat: mégis a dolog természetéből, valamint abból, hogy az uj részvények kibocsátásának módozatait és az alaptőke felemelése következtében szükséges alapszabálymódositások bejegyzésének feltételeit a törvény külön nem szabályozza, következik, hogy erre az esetre is a törvény 150. és következő §§-ainak rendelkezései, melyek a részvények kibocsátását és az alapszabályok bejegyzését általában szabályozzák, joghasonlatosság alapján és a dolog természetének megfelelően alkalmazandók; s mert ennélfogva és tekintettel arra, hogy mindaddig, mig az alaptőke felemelése következtében kibocsátandó ujabb részvények aláirás által biztosítva nincsenek és azokra befizetés egyáltalán nem teljesíttetett, a felemelt alaptőke tehát tényleg még nem létezik, a felemelt tőkének az alapszabályokban kitüntetése a való tényállásnak meg nem felel: az elsöbiróság a módositott alapszabályoknak a kért alakban bejegyzését helyesen tagadta meg annyival inkább, mert az által, hogy az eredetileg kibocsájtott részvények teljes értéke befizettetett, csak az eddigi alaptőke van befizetve, az ujabb részvénytőke ellenben mindaddig, mig az uj részvények mindegyikére külön a kt. 159. §-a 3. pontja értelmében fizetés nem teljesíttetett, még részben sem tekinthető fizetés által fedezettnek. (1895. szept. 10. 2,885.) Vevő a megvett áru helyett más, habár hasonminőségü és mennyiségű árut elfogadni nem köteles. A nagybecskereki kir. járásbíróság (1894 január k0. 898. sz. a.) Dr. Polák Győző ügyvéd által képviselt R. Sándor felperesnek, Schvarcz Mihály ügyvéd által képviselt Sch. és P. cég alperes ellen 435 frt és jár. iránti keresk. perében a következő Ítéletet hozta: Alperes fizessen felperesnek 305 frt tőkét stb. A megítélt összeget meghaladó követelés iránti keresetnek helye nincsen. A viszonkeresetnek szintén nincsen helye stb. Indokok: Felperes az 1£93. évi aug. 27-én Cs. Béla csávosi földbirtokostól 500 mmázsa első minőségű búzát vett métermázsánként 7 frt 04 kron. A buza az 1893. évben a keresztűri pusztán termett. A vételárra felperes 220 frt előleget adott és azután a búzára nézve alperessel oly megállapodásra lépett, hogy alperes helyette kifizeti a hátralékos vételárat, beszállittatja a búzát Nagybecskerekre s magtárában addig őrzi, mig felperes a buza értékesítése iránt majd utasítást ad. A buza értékesítése után tartozik felperes a helyette fizetett vételárt kamataival együtt, a fuvarköltséget, felbért és provisiót alperesnek megfizetni. Erre nézve fedezetül szolgált a felperes által megfizetett 220 frt vételárelőleg és egy 85 frtos elismert követelése, mely alperes ellen fennállott s melyet felperes az új ügyletre átszámítani engedett. A megállapodás értelmében alperes a buza hátralékos vételárát kifizette, a búzát Nagybecskerekre szállította s magtárába helyezte, de ezután nem várta be felperes rendelkezését, hanem annak tudta és beleegyezése nélkül a búzát saját céljaira fordította és mint sajátját eladta a nélkül, hogy erről felperest értesítette volna. Felperes most teljes kártérítést követel alperestől, mert ez őt üzleti speculatiójának tárgyától jogtalanul megfosztotta és ezáltal lehetetlenné tette reá nézve azt, hogy kedvező átalakulás mellett üzleti nyereségre tehessen szert, tényleges kárát 305 frtban számítja fel, mert a 220 frt vételárelőleg és az alperes elleni 85 frtnyi követelése, melyet beszámítani engedett, együttvéve 305 frtot tesz ki és így annyit fektetett a buzavételi ügyletbe, minek folytán alperes jogtalan eljárása folytán vagyona tényleg annyival apadt. Ezenkívül felperes 130 frt elvont hasznot követel, mert habár mostanáig a búzát értékesíteni nem volt elhatározott szándékában, mégis, minthogy a búza megvétele és a kereset beadása közti időben a buza ára 7 frt 04 krról egy izben 7 frt 30 krra emelkedett, mmázsánként 26 krt, összesen tehát 130 frtot