A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 39. szám - Özvegyi jog az összehasonlitó jogtudomány és codificatio alapján 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 3U. számához. Budapest, 1895 szeptember hó 2í)-én. Köztörvényi ügyekben. A róm. kath. egyházközségeknek vagyoni kérdésekben a bíróságok előtti képviseletére az illetékes megyés püspök levén hivatva: az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó egyházközségi önkormányzati szabályok csak akkor tekinthetők érvényeseknek, ha azok az egyházi fenhatósagon kivül a korona jogainak nyilatkozata gyanánt a vallásügyi országos kormány által is megerősítést nyertek. A róm. kath. hitközség vagyonkezelő elöljárói csak a kezelésből felmerülő keresetekre nézve vannak hivatva a hitközsé°képviseletére. A kecskeméti kir. törvényszék (1892 nov. 29. 3,539. sz. a.) Tálas)* Árpád ügyvéd által képviselt G. Ferencnek, mint Cegléd város polgármesterének, a reál- és vasárnapi iskola-alapok képviseletében, dr. Szivák Imre ügyvéd által képviselt P. Antal váci püspök, illetve annak időközben történt elhalálozása folytán, N. István felszentelt püspök, káptalani helynök, mint a ceglédi róm. kath. hitközség képviselője alperes ellen ingatlan tulajdona iránti perében a következő Ítéletet hozta: Felperes keresetével ehitasittatik stb. Indokok: Jóllehet felperes kereseti joga megállapítandó lett, mert habár felperes város közönsége sem alapító félnek nem tekinthető, minthogy az A) alattiban részletezett alapítvány, a mint azt a per folyamán felperes is elismeri, a kir. uradalom és Cegléd város úrbéres birtokosai által tétetett; sem adományosnak nem tekinthető, mert az A) alatti adománylevél b) pontjának léire nem magyarázható értelme szerint az' alapítvány a három vallásfelekezeti tanodák, nemkülönben a felállíttatni szándékolt reál- és vasárnapi iskolák alapja javára tétetett, mely szándék még nyilvánvalóbb kifejezést nyer a B) alatt csatolt legelő felosztásáról felvett jegyzőkönyvben; de hogy felperes maga sem tekintette a kereset tárgyát képező alapítványi földet sajátjának, kitűnik a 7. és 8. •'. alatt csatolt, felperes által nem kifogásolt közgyűlési jegyzőkönyvek kivonatából; mégis minthogy az alapító levélből kitetszőleg, az alapítvány nem országos, hanem helyi érdekű célra, t. i. Cegléd város területén levő három vallásfelekezeti iskolák és a felekezet nélkül felállítandó reál- és vasárnapi iskolák javára tétetett, mely iskolák és azok alapitványai feletti felügyeleti jog felperest illeti meg, mint ez a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek, mint legfőbb felügyeleti hatóságnak D) és E) aíatt csatolt rendeletéből is kitűnik, ezen felügyeleti jogánál fogva felperesnek kereseti joga kétségtelen. Dacára ennek, felperest keresetével elutasítani kellett, mert az 1868: LIV. t.-c. 33. §-a szerint testületek — melyekhez alperes is tartozik — az idézett t.-c. 84. §-a szerint, az alapszabályokban kijelölt közegek által, a fenforgó esetben tehát a 2. sz. a. ceglédi róm. kath. egyházközség önkormányzati szabályainak 42. §-a értelmében, az egyházközség elnöke által képviseltetik; ez okból midőn felperes a megyés püspököt vonta perbe a róm. kath. hitközség képviseletében, alperes hitközség törvényesen perbe idézettnek nem tekinthető és igy ellenében végrehajtható Ítélet sem hozható. De viszont alperest is visszkeresetével el kellett utasítani, mert alperes a ceglédi róm. kath. hitközség képviseletére jogosítva nem levén, annak nevében visszkereset előterjesztésére nem jogosult stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1894 február 6. 598. sz. a.) Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével alperesség hiányán elutasitandónak nem találja s az elsőbiróságot utasítja, hogy a kereset és viszontkereset érdeme tárgyában hozzon határozatot. Indokok: A róm. kath. egyházközségeknek vagyoni kérdésekben a bíróságok előtti képviseletére az illetékes megyés Püspök levén hivatva: az ettől eltérő rendelkezést tartalmazó egyházközségi önkormányzati szabályok csak akkor tekinthetők érvényeseknek, ha azok az egyházi fenhatóságon kivül a korona jogainak nyilatkozata gyanánt a vallásügyi országos kormány által is megerősítést nyertek; minthogy pedig alperes a felperes tagadásával szemben kifejezetten nem is állította, annál kevésbe bizonyította, hogy a 2. sz. a. csatolt egyházközségi önkormányzati szabályok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministermm által megerősíttettek volna, azaz a megyés püspöknek a hitközség vagyonára vonatkozó képviseleti jogát nem érintik és nem érinthetnék még akkor sem, ha azok 42. §-a olykép értelmezhető is volna, hogy az egyházközség elnöke azt minden peres kérdésben a biróság előtt képviselheti. .... .. Ezeknél fogva tehát felperes a miatt, hogy alperes hitközséget a megyés püspök személyében idéztette perbe, alperesseg hiányából keresetével elutasítható nem lévén, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni stb. kellett. A m. kir. Curia (1895 szept. 10. 4,338. sz. a.). A kir. Ítélőtábla ítélete indokai alapján és különösen azért hagyatik helyben, mert a róm. kath. hitközség vagyonkezelő elöljárói csak a kezelésből felmerülő keresetekre nézve vannak hivatva a hitközség képviseletére, jelen esetben pedig a kereset ingatlanra vonatkozó tulajdonjog megítélésére vonatkozik stb. Határozatlan ideig tartó havonkinti összegekben megítélt tartásdíjra nézve a zálogjog bekebelezhető. A békési kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság (1893 okt. 10. 2,528. sz. a.). A gyulai kir. polg. tszéknek 1888 febr. 8-án 352. sz. a. kelt jogérvényes ítélete alapján a zálogjog az 1885. évi márc. 30-tól a jogosított halála vagy újból férjhezmeneteléig tartó, havonként 10 frtban megítélt tartásdija, mezőberényi 243. számú tjkvbe foglalt 7,586. hr. sz. ingatlanokra bekebeleztetni rendeltetik. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1894 május 23. 5,244. sz. a.). Az elsőbiróság végzését megváltoztatja és kérvényezőt zálogjogbekebelezés iránt előterjesztett kérelmével elutasítja. Mert a bekebelezés alapjául csatolt ítéletek rendelkező része szerint kérvényezőnek kérvényezett ellen nem bizonyos meghatározott követelési összeg, hanem tartásdíj cimén a kereset megindításától számítva holta napjáig, esetleg újbóli férjhezmeneteléig havonként 10 frt Ítéltetett meg akként, hogy a lejárt részleteket egyszerre, a jövőben lejárandókat pedig előleges félévi részletekben tartozik J. Mihály felperes kérvényező K. Sára alperesnek megfizetni, minthogy pedig e szerint a jövőben esedékessé válandó havi 10 frt tartási dijra nézve az ítélet nem végrehajtható és igy a telekkvi rdt. 81. §. e) pontjának esete fenn nem forog: ezeknél fogva stb. A m. kir. Curia (1895 szept. 13. 8,768. sz. a. a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság végzése hagyatott helyben. mert a bekebelezés jogerős és ekként végrehajtható ítélet alapján kéretvén, a zálogjognak bekebelezése a telekkvi rendts 84. §-ának c) pontja alapján az elsőbiróság részéről törvényszerűen rendeltetett el. Épület-bizottság az elnök személyében nem vonható perbe, s az elnök egyedüli perbenállása mellett a perben nem álló és egyenként meg sem nevezett bizottsági tagok ellen marasztaló ítélet nem hozható. Az aradi kir. járásbíróság (1894 márc. 22. 6,042. sz. a.) Az aradi kir. kincstári ügyészség által képviselt osztrák cs. kir. államkincstár felperesnek, dr. Bogdán Virgil ügyvéd által védett Sz. Gyula elnök, mint az aradi kereskedelmi akadémia-épület bizottsága képviselője alperes ellen 250 frt és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles felperesnek 250 frt tőkét stb. megfizetni. Indokok: Felperes keresetében alperest, F. Menyhérttől az aradi kereskedelmi akadémia építésére kapott 250 frt és jár. visszafizetésére kéri kötelezni. Alperes mindenekelőtt kifogást tett felperes kereshetőségének vele' szemben való érvényesithetése ellen. Nem volt azonban figyelembe vehető alperesnek ezen kifogása; mert ha valónak is veszi a biróság alperesnek azon állítását, hogy ő a kereset beadásakor az aradvárosi kereskedelmi akadémia épület-bizottságának elnöke nem volt, a kereset ellene mégis helyesen lett indítva; mert alperes maga beismeri, hogy ezen bizottságnak megelőzőleg elnöke volt és egy szóval sem tagadta, hogy a kereseti összeg birói letiltásakor ezen bizottság elnöke nem lett volna. Nem vehette figyelembe az eljáró kir. járásbíróság alperesnek az ügy érdemében tett általános tagadását sem és őt a kereseti összeg és jár. megfizetésére kötelezni kellett, mert alperes egy szóval sem tagadta, hogy a kereseti összeget kézhez nem vette, sőt azt mikor kijelenti, hogy a kereseti összegnek jóhiszemű birtokosa volt, határozottan beismeri; minthogy pedig F. Menyhért tiltott cselekmény útján szerzett pénzzel rendelkezni jogosítva nem volt és annak jogos tulajdonosa azt még harmadik személytől is visszakövetelni jogosítva lévén, felperes kereseti kérelmének helyt adni kellett. A kamatok csak a letiltás napjától voltak megítélhetők, mert alperes az adományt jóhiszemüleg használta stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1895 január 24. 1,696. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével eluta-. sitja stb.