A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 39. szám - Özvegyi jog az összehasonlitó jogtudomány és codificatio alapján 2. [r.]

A JOG 279 Azok a vidéki bíróságok. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az clsőbiróság (sziráki járásbíróság) ítéletét egész terjedelmében hivatalból megsemmisíti és utasítja a kir. járásbíróságot, hogy ezen ügyben ujabb szabályszerű ítéletet hozzon s a továbbiakban szabályszerűen járjon el. Indokok: A fenn idézett számú és keletű ítélet indokolása nem tartalmazza a tárgyi tényállás leírását, abban nincs megjelölve, hogy vádlott mikor, hol és minő módon követett el a büntető törvénybe ütköző cselekvényt, nevezetesen lopást. Ez az ítélet tehát, mint nem szabályszerűen alkotott, már ennélfogva is a leglényegesebb alaki szabályba ütközőnek tekintendő. Ezen Ítélet a törvényhelyek (btkv 334. 339. §§.) felhívását se tartalmazza arra vonatkozólag, hogy a minősítés és a büntetés minő törvényes alapon mondatik ki a bíróság által. Ellenben ugyanezen ítélet szerint vádlott oly mellékbüntetéssel is sujtatik, mely törvényen nem alapul. Nevezetesen azzal a lopás miatt elitélt vádlott mellékbüntetésül egyúttal pénzbüntetésre is ítéltetik, holott a lopás miatt elitélt vádlott a btkv 341. §-a szerint nem pénzbüntetésre, hanem politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére és hivatalvesztésre ítélhető. Mindezeknél fogva a tennebbi ítélet egész terjedelmében hivatalból megsemmisítendő volt. (1895. szept. 4. 6,425.) Melyik a helyes? A kassai kir. ítélőtábla területén fekvő csáti kir. járásbíróságnak kétféle hivatalos pecsété van. (Mi felől hivatalos uton meggyőződtünk.) Az egyik «Kir. járásbíróság Csáton» (h nélkül); a másik <Kir. Járásbíróság Csáthon* (h-val). A járásbíróság hivatalos kiadmányában pedig magát sem csáthi, sem nem csáti, hanem M.-csáthi, vagy: Mező-csáthi járásbíróságnak írja. Kérdés tehát: mi a szóban forgó kir. járásbíróságnak diplomatikus elnevezése ? • A közgyűlési határozatok birói ellenőrzése. Az ipolysági takarékpénztár folyó évi március hó 17-én közgyűlést tartott, melyben a tiszta jövedelem 3,000 frtnyi részének a tartalékalap gyarapítására és 330 fit 28 krnyi részének jutalmazások és jótékony célokra fordítása rendeltetett el. Az ipolysági törvényszék ezeket a határozatokat megsemmisítette. A budapesti kir. tábla megváltoztatta a törvényszék határozatát és az emiitett közgyűlési határozatokat megsemmisítendőknek nem találta. Indokok: Való ugyan, hogy a részvénytársaságok közgyűléseibe vonatkozó és a keresk. törv. 180. §-a értelmében az illetékes törvényszékhez bemutatandó jegyzőkönyveket a törvényszék, mint kereskedelmi bíróság a keresk. törvényen alapuló felügyeleti jogánál fogva hivatalból megvizsgálni tartozik abban az irányban, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hivatott-e össze és hogy nem forog-e fenn a keresk. törvény I. része 10. címe hetedik fejezete szerint büntetendő cselekvény, vagy mulasztás; de ez a felügyeleti jog a törvény alapján nem terjeszthető ki annyira, hogy hivatalból vizsgálat tárgyává tétessék az is, vájjon a közgyűlésnek egyes érdemleges határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak? mert a kt. 174. §-a a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatok megtámadására minden egyes részvényesnek kereseti jogot ad; a mennyiben tehát ezt a jogot senki igénybe nem veszi és a törvényben előirt peres eljárás mellőzésével, az alapszabályszerüleg egybehívott és megtartott közgyűlésnek a törvénynyel nyilván nem ellenkező és annak büntető határozmányaiban nem ütköző határozatai meg nem semmisithetők. Minthogy ezek szerint az a kérdés, hogy az ipolysági takarékpénztár 1895. évi március hó 17-iki közgyűlésének jelen végzés rendelkező részében felsorolt határozatai megfelelnek-e az alapszabályoknak, hivatalból a jelen perenkivüli uton vizsgálat tárgyává nem tehető; minthogy a fentebbiek szerint e határozatok, még ha azok tényleg ellenkeznének is az alapszabályok egyes rendelkezéseivel, esetleg csakis a keresk. törv: 174. §-ában meghatározott peres uton támadhatók meg. i'1895. szept.' 10-én 2,674.) Kártérítési per a bevert ablakok miatt. Köztudomású dolog, hogy a Kossuth-gyász alkalmával, a gr. Andrássy Aladár palotájának ablakait beverték, mert gyászlobogót nem tűzött ki. Érdekes a dologban, hogy gr. Andrássy Aladár 1894. márc. 23-án délután biztosította házának ablakait, az első bécsi tükörüveg biztosító társaságnál, mely a biztosítási kötvényt az nap este 7 órakor kézbesítette gróf Andrássynak, éppen jókor, mert az ablakokat este 8 és 9 óra között verték be. Miután a biztosító intézet fizetni nem akart, perre került a dolog. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék a biztosító intézetet elmarasztalta 353 frt 45 kr. és járulékai megfizetésébe, indokul a többi között a következőt hozván fel: Nem volt figyelembe vehető alperesnek a keresk. törv. 475. §-ára alapított kifogása sem: mert köztudomású dolog volt és így alperesnek is tudomással kellett birni arról, hogy az olyan biztosítás elvállalása, mint a milyen a szóban forgó biztosítási ügylet volt, az akkor uralkodott viszonyok közt nagy fokú kockázattal járt és így ha elfogadható is alperesnek az az érvelése, hogy a gyászlobogó ki nem tűzése a kockázatot nagyban fokozta és ha bizonyítva is volna az, hogy felperes a gyászlobogó kitűzésére többek által figyelmeztetve lett, de a gyászlobogó kitűzését határozottan megtagadta, ezeknek a körülményeknek elhallgatása a szerződés érvénytelenségét nem vonhatja maga után, mert alperes látta, tehát tudta a szerződés megkötésekor, hogy felperes a gyászlobogót nem tűzte ki, ezen tudomása után tehát teljesen közömbös, hogy volt-e felperes a gyászlobogó kitűzésére figyelmeztetve, de közömbös az is, hogy felperes a történt figyelmeztetést >elhallgatta-e. A budapesti kir. tábla a napokban helybenhagyta az elsőbiróság Ítéletét. A 20 frton aluli ügyvédi munkadíj iránti kereset. Ez is olyan kérdés, mint a 20 frton aluli kereskedelmi per. Ebben is a törvényszékek ellentétes határozatokat hoznak. A következőben mutatjuk be a pestvidéki törvényszék határozatát, ennek ellenkezőjét mondotta ki a budapesti törvényszék, melynek határozatát a jövő számban közöljük. A pestvidéki kir. törvényszék felebbviteli tanácsának végzése igy szól: Az elsőbiróság végzése feloldaitik és az eljárás megszüntettetik. Indokok: A sommás eljárásról szóló 1893. évi 18. t.-c. 1. §-a szerint az abban felsorolt ügyek csak annyiban tartoznak sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatáskörébe, a mennyiben azok az 1877. évi XXII. t.-cikkben szabályozott községi bírósági eljárásra utalva nincsenek. Az 1893. évi XVIII. t.-c. 222. §-a szerint is az 1877. évi XXII. t.-ciknek a községi bíráskodásra vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Felperes keresetét 13 frt 90 kr. ügyvédi díj megtélése iránt indította, minthogy azonban a már bíróilag megállapított, valamint peren kívüli ügyekben felmerülő ügyvédi dij iránti kereset, ha annak tárgya 20 frtot meg nem halad, az 1877. évi XXII. t.-c. szerinti eljárás alá tartozik, tehát az elsőbiróság az 1893. évi XVIII. t.-c. 17. §-a értelmében felperes keresetét idézés kibocsátása nélkül már hivatalból visszautasítani, vagy pedig, miután ily ügyekben a rendes birói illetőségtől való eltérésnek helye nincs, az 1893. évi XVIII. t.-c. 27. §-nak 2-ik pontjába ütköző pergátló akadályt ugyanazon szakasz utolsóelőtti bekezdése értelmében hivatalból figyelembe venni és ennek alapján a további eljárást hivatalból megszüntetni tartozott volna; minthogy azonban az eljárt elsőbiróság ezt elmulasztotta, ennélfogva az 1893. évi XVIII. t.-c. 166. §-a értelmében az elsőbiróság Ítéletét a felebbezési bíróságnak hivatalból feloldani és az eljárást megszüntetni kellett. (1895. augusztus 19. E. 52.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán O Felsége által kineveztettek: C o m s i a Miklós tcregovai járásbirósági albiró a lugosi, P á p a y Endre szinérváraljai járásbirósági albiró és dr. S z e d 1 á k István nyíregyházi ügyészségi alügyész a mármarosszigeti törvényszékhez, dr. Kuszka Miklós budapesti ügyészségi alügyész a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez, dr. A r g a y Béla szolnoki ügyészségi alügyész a nyitrai, dr. Juhász Andor kassai ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a kassai és U h 1 a r i k Mátyás kassai ítélőtáblai tanácsjegyző albiró az eperjesi törvényszékhez bírákká; Nemes Menyhért ungvári járásbirósági albiró az alsó-vereckei, Körtvélyfáy József nagyajtai járásbirósági albiró a nagyajtai, V á r y László huszti járásbirósági albiró a mezőbándi és V é g h Ferenc kolozsvári ítélőtáblai tanácsjegyző albiró a bánffy-hunyadi járásbírósághoz járásbirákká; dr. Petróczy Zoltán balassa-gyarmati járásbirósági albiró a balassa-gyarmati, dr. Schernhardt János perlaszi járásbirósági albiró a nagy-kikindai és Domokos László gyulai törvényszéki albiró az aradi ügyészséghez alügyészekké; végül dr. Rásky József a szegedi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző és dr. P á 1 f fy Dezső temesvári törvényszéki aljegyző a temesvári, T o 1 v a 1 y Benedek a kolozsvári ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző a brassói törvényszékhez, Lászlófy József nagy-szebeni törvényszéki jegyző a nagyszalontai, dr. Bajóti Ödön kaposvári gyakorló ügyvéd a tabi, dr. Valentin Károly budapesti gyakorló ügyvéd a segesvári járásbírósághoz albirákká; Tulkán Pál kisjenői járásbirósági albirót a szolnoki járásbírósághoz járásbiróvá, Farkas Sándor székesfehérvári járásbirósági albiró a pécsi törvényszékhez biróvá és Pogány Menyhért nagyváradi törvényszéki jegyző a magyar-csékei járásbírósághoz albiróvá. A férj helyzete. Gyakorlati értékű, de egészen uj kérdésben érdekes elvet mondott ki minap a pozsonyi kir. tábla. B. S. püspöki uradalmi gazdatiszt nőül vette a püspöknek egy közeli rokonát és berendezkedett kellő kényelemmel. Pár év múlva a püspök meghalván, a fiatal uradalmi tisztet a kormányzó, ki eddig se jó szemmel nézte őt, kitette hivatalából. Kapott ugyan újra másikat másutt, de kevesebb jövedelme lévén, háztartása is, nejének ellátása is sokkal egyszerűbb, illetve: a lehető legegyszerűbb lett. Neje már időközben elhidegülvén iránta, ezen uj állásában elhagyta őt és válókeresetének jogcímét, az engesztelhetlen gyűlölséget azzal indokolta, hogy férje őt elhanyagolja és illően eltartani sem nem akarja, sem nem tudja. Megjegyzi ugyanis, hogy ő magas megyei hivatalnok leánya, egy volt püspök huga, nem lakhatik silány házban stb. Az elsőbiróság elválasztotta ugyan a feleket a hosszas különélés és a fenforgó gyűlölség alapján, de mellőzte a nő által felhozott indokot; ennek ellenében a kir. tábla elutasitá a válókeresetet, mert a fenforgó gyűlölség és a nő által kezdett különélés elfogadhatlan indokra vezethető és vezetendő vissza ; elfogadhatlan álláspont ugyanis az, hogy egy férjes nő a szülei által birt rang szerint legyen ellátva és férjével szemben támasztható igényei ne a férj mindenkori vagyoni helyzete, hanem a nő származása után állapittassék meg! Mivel pedig a jelen esetben csak egyszerű, de nem tűrhetetlen ellátást adott a férj, — a kinek helyzete mást anyagi romlása nélkül nem engedhetett, — ezzel szem ben a feleség elhanyagoltságot válóindokul fel nem hozhat. Az ügyvéd nem függeszthető fel az ügyvédség gyakorlatától, ha a vád álá helyezett a két egybehangzó büntető bírósági vádhatározat ellen felebbezett, illetőleg semmiségi panaszszal élt. A szegedi ügyvédi kamara X. ügyvédet az 1887: XXVTü. t.-c. 4. §. d) pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztette, dacára annak, hogy terhelt a kir. törvényszék vég