A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 38. szám - Utóörökösödés és annak következményei

268 A JOG engedményezett követelés a kikötés nem teljesítése esetére sem foglalható le, mert a kikötés nem teljesítése az engedmény hatályát nem érinti, ez csakis a teljesítésnek keresettel való követelésére adván jogot. Végül ki kell még terjeszkednem azon kérdésre, van-e befolyása az igényper sorsára azon körülménynek, ha az engedményezett adós az engedményezésről értesíttetni elmulasztatik. A mint hogy ezen mulasztás az engedményest a végrehajtási jogtól meg nem fosztja, hanem csak azt eredményezi, hogy ha az engedményezett adós az eredeti hitelezőnek fizeti ki tartozását, kötelezettsége alól felszabadul, de ha az utóbbinek nem fizetett, az engedményessel szemben az értesítés elmulasztása miatt kifogással nem élhet (C. 2,627/1884. és 2,628/884. Márkus F. e. h. I. 732. és 733.), azonképen nem lehet ezen mulasztás a tulajdonjogi igény érvényességére sem semmi befolyással. (C. 1,061/1884. Márkus I. 734.) Természetes következménye ez annak, hogy az értesités az engedmény érvényességi kellékét nem képezi. Utóörökösödés és annak következményei. Irta : EEREGHY ENDRE, kir. tkvvezető Budapesten. A helyszínelés alkalmával N. község 29. számú tjkvben M. János lett kizárólagos tulajdonosul felvéve, ki fent jelzett tkkvi ingatlanát az 1880. évi május 20-án kelt ajándékozási szerződés alapján fiára, Péterre ruházta át, azon telekkönyvi megszorítással, hogy M. Péternek halála esetére fenti ingatlant ennek fia Pál, de csakis azon esetben, hogy ha ez szülei iránt kellő gyermeki tisztelettel és szeretettel fog viseltetni, józan és feddhetlen életű lesz, ellenesetben M. Péternek István nevü fia gyermekei, ilyenek nem létében pedig M. Pálnak Ferenc nevü fia utáni gyermekek és ilyenek nem létében pedig a M. Péter legkisebb leányától, Máriától születendő János nevü fia fogja örökölni. Miből folyólag M. Péternek a birtokbani szabad rendelkezési joga korlátoltatik. M. Péter eladósodván, ellene több rendbeli követelésnek zálogjogi bekebelezése kéretett, mely követelések zálogjogi bekebelezését X. telekkönyvi hatóság a B. lapon kitüntetett megszorításra való tekintet nélkül megengedte. Majd későbben újabbi zálogjogi bekebelezések kérettek M. Péter ellen, de csakis ennek haszonélvezeteire, mely bekebelezések a kérelemhez képest teljesíttettek is. Azonban az utóörökösök egyik zálogjogi bekebelezésről sem lettek értesítve. Későbben M. Péter az egész birtokot N. N.-nek több évi bérletre adta ki, ki bérletét az adott engedélynél fogva minden akadály nélkül be is kebeleztette az előre kifizetett 1,000 frt bérösszeg kitüntetése mellett. M. Péter nem fizetvén, valamennyi hitelezője által beperesittetett és az ingatlanra magára bekebelezett hitelezők egyike követelése erejéig megkérte a végrehajtást s illetve a végrehajtási jog feljegyzésének az elrendelését; de ezt tette a haszonélvezetre bekebelezett hitelezők egyike is, ki egyúttal kérte a haszonvételeknek birói zár alá vételét is elrendeltetni. Ekként mind a két végrehajtatónak kért végrehajtási joga, az elsőnek az ingatlanokat terhelő és a másodiknak a haszonélvezetet terhelő zálogjogi követelésekre vonatkozással lett feljegyezve. De már ekkor az első utóörökös is lett értesítve. El lévén rendelve az ingatlan haszonélvezetére a zárlat, annak zár alá vétele végett az illető bíróság kerestetett meg, mely a megkeresésnek eleget tévén, a zárlatot foganatosította és a végrehajtási jegyzőkönyvet illetékes eljárás végett a megkereső kir. tkkvi hatósághoz áttette. A teljesített zárlat ellen a haszonbérlő és az első utóörökös által végrehajtás-megszüntetési kereset adatott be. A haszonbérlő keresetét azzal indokolja, hogy a haszonvételekre teljesített zálogjog-bekebelezés és az arra eszközölt végrehajtási jog feljegyzés törvényellenes, a mennyiben az N. 29. sz. tjkvben foglalt ingatlan M. Péter korlátlan tulajdonát képezi és pedig azért, mert az illető lelkész által is aláirt helyhatósági bizonyítvány igazolása szerint M. Péter fia, Pál, szüleit nem tisztelő, erkölcstelen és botrányos életet él; M. Istvánnak és Ferencnek' gyermekei egyáltalában, Máriának pedig János nevü fia nincsen; tehát igy M. Péter kizárólagos tulajdonosnak tekintendő s ellene külön a haszonélvezetre a zálogjog bekebelezhető nem lehetett, miért is azt a trdts. 57. §-ára való tekintettel kéri töröltetni. Ellenben M. Pál végrehajtás megszüntetése iránti keresetét a tjkvben eszközölt utóörökösödési bejegyzésre állapítja és a C. lapon M. Péter ellen eszközölt bejegyzéseket a trdts. 53. §-a, valamint a magyar királyi Curia, mint legfőbb törvényszék által, 9,457/871. szám alatt hozott határozatára való tekintettel töröltetni kéri. A telekkönyvi hatóság a kereseteket, a végreh. törvény 31. §-ától eltérőleg, a 168. §. alá tartozókként elfogadván, azokra tárgyalási határidőt tűzött ki és arra az érdekelteket megidézte. A tárgyalás alkalmával haszonélvezetek végrehajtatója haszonbérlő keresete ellenében azzal védekezik, hogy az utóörökösödésnek telekkönyvi feljegyzése esetén, a bejegyzett telekkönyvi tulajdonos birtokában levő ingatlanok haszonélvezőjének tekintendő és igy ellene telekkönyvileg a haszonvétel nem volt zálogjoggal megterhelhető, hanem az birói záruton értékesítendő és az annak befolyandó vételárból a haszonvételekre bekebelezett zálogjoga kielégítendő. És minthogy az ő zálogjoga előbb mint a haszonbérlet lett bekebelezve, következésképen ezt bekebelezési rangsorozatában az ő követelése megelőzvén, joga van követelését a haszonvételekből, illetve azok értékéből birói úton kielégíttetni. A M. Pál keresetére előterjeszti, hogy a mennyiben ez szüleit nem tiszteli, azok iránt kellő gyermeki szeretettel nem viseltetik, sőt erkölcstelen és botrányos életet is él, mely ténykörülmény a haszonbérlő által .... szám alatt beadott és mostan letárgyalt kereseti ügyhez mellékelt helyhatósági bizonyityánynyal kellőleg igazolva van, ő a birtoklapon utóörökösödés tárgyában eszközölt bejegyzésre való tekintettel utóörökösnek nem tekinthető, keresetével elutasítandó. Ezen érveléshez csatlakozik az ingatlanokra végrehajtási jogot nyert végrehajtató is. Ervelését azzal egészítvén ki, hogy az utóörökösödésre hivatott többi utóörökösök még nem is léteznek és igy az ingatlanok haszonvételeinek vételárából befolyandó összeg első sorban az ő követelésének fedezésére fordíttassák, mivelhogy az ő követelése ugy a haszonbérlő, valamint a haszonvételek végrehajtatójának a követeléseit és bekebelezett jogait megelőzi. A telekkönyvi hatóság mind a két keresetre nézve elutasitólag ítélt. A haszonbérlő keresetét azért utasította el, mert ennek haszonbérlete bekebelezését megelőzőleg a haszonvételek végrehajtatójának per alatti követelése lett bekebelezve és igy első sorban ezt illeti a kielégítés. Az utóörökös által beadott kereset azon indokból utasíttatott el, mert a haszonbérlő által .... szám alatt beadott keresethez A) alatt becsatolt helyhatósági bizonylattal kellőleg lett beigazolva az, hogy felperes M. Pál szüleit nem tiszteli, azok iránt kellő gyermeki szeretettel nem viseltetik, erkölcstelen és botrányos életet él és igy ő az utóörökösödésre — a vonatkozó tjkv. birtoklapján az utóörökösödésre vonatkozólag eszközölt bejegyzés értelménél fogva — sem érdemesnek, sem jogosítottnak nem tekinthető. Az ingatlanokra végrehajtást vezetett végrehajtató a tárgyalás során tett azon előterjesztését, hogy a haszonvételek befolyandó vételára az ő követelésének kielégittetésére fordittassék, mivelhogy az ő követelése a haszonvételekre végrehajtást vezetett végrehajtató, valamint a haszonbérlő követeléseit elsőbbségi rangsorozatában megelőzi. De úgy látszik, hogy a telekkönyvi hatóság az utóbbi érvelést figyelembe nem vette, mert ezzel a kérdéssel egyáltalában sem Ítéletében, sem annak indokaiban nem is foglalkozott. Megtudva M. István, Ferenc és Mária, hogy Pál testvérük keresetével elutasittatott, és hogy a terhek az ingatlanról nem töröltetvén, a zárlat nem oldatott fel, ők léptek fel végrehajtási jogok megszüntetése, a végrehajtási s magánzálogjogok kitörlése iránti előterjesztéssel, mint a tőlük származandó utóörökösök képviselői. Előterjesztésüket azzal indokolván, hogy ők egyetlenegy zálogjogi bekebelezésről vagy zárlatról — dacára annak, hogy ők telekkönyvi bejegyzés igazolása szerint valóban telekkönyvi érdekeltek — értesítve nem lettek. És ha ezen előterjesztés birói figyelembe itt nem vétetnék és ennek alapján az őket érdeklő ingatlanok terhek lapjain atyjuk, M. Péter ellen eszközölt összes bejegyzések nem töröltetnének s illetve ezen előterjesztésre tárgyalás ki nem tűzetnék, úgy az esetben ezen előterjesztésük felfolyamodásnak tekintetvén, az az illetékes királyi ítélőtáblára terjesztessék fel az összes iratok kapcsán. A telekkönyvi hatóság, úgy látszik, nem tartotta célszerűnek az előterjesztést felfolyamodásnak tekinteni és azt az illető királyi Ítélőtáblára felterjeszteni, hanem arra tárgyalást tűzött s arra nézve az összes érdekelteket megidézte és pedig törvényes következmények terhe alatt, azon világos megjegyzéssel, hogy a hitelezők meg nem jelenése esetén az illető zálogjogi bekebelezések a folyamodók előterjesztéséhez képest töröltetni és a haszonélvezetekre vezetett birói zárlat meg fog szüntettetni. Az igy kitűzött tárgyalásra az összes érdekeltek részint személyesen, részint ügyvédeik által megjelenvén, a jelzálogos hitelezők az előterjesztésben felhozott érvek és állitások meggyengítésére következő adatokat terjesztették elő: 1. hogy M. Istvánnak, dacára hogy már 25. évtől óta nős, gyermekei nincsenek és hogy a bemutatott orvosi bizonyítvány szerint a nemző testrészén végrehajtott orvosi műtét következtében a nemzésre teljesen képtelen is és igy annak egyenes leszármazói nem lesznek, kik valaha utóötökösökként szerepelhetnének ; 2. hogy M. Ferencnek az 1878. évi boszniai hadjárat alkalmával nemzőrésze nagyobb részben lelövetett, ki szintén a becsatolt orvosi bizonyítvány igazolása szerint, ugyancsak a gyermeknemzésre képtelen; tehát ennek sem lehetnek egyenesen leszármazható örökösei, kik a kérdéses birtok utóörökösödésére lehetnének jogosítva; 3. hogy M. Mária már 20. éve hogy gyermeket nem szült, sőt a becsatolt orvosi bizonyítvány igazolása szerint, chronikus méhbaja következtében több gyermeket szülni nem is képes. A 20 év előtt született négy gyermek mind leány; igy tehát ennél nem lehet kilátás arra, hogy tőle valaha «János» nevü fiú mint utóörökös születhessék. , Tehát a felhozott és szükséges okmányokkal is igazolt okok es bizonyítékok alapján az előterjesztésnek elutasítása kéretik. A telekkönyvi hatóság a felhozott érveket és bizonyítékokat teljes próbákúl vette arra nézve, hogy az előterjesztést elutasítsa es az eddigi telekkönyvi állapotot a maga épségében fentartsa.